Megjelentek az új adótörvények

Havi utalás helyett januártól csak negyedévente kell adóelőleget és járulékot fizetniük az átalányadózóknak. A fizetendő összegek nem változtak, de a negyedéves elszámolás így is jelentős spórolást jelenthet a vállalkozóknak. Megjelentek a jövő évre szóló adótörvények, összefoglaljuk a legfontosabb újdonságokat. 

Novemberi számunkban írtunk a jövő évre szóló adójogszabályok tervezett változásairól. A törvényt végül november 22-én fogadta el a Parlament, gyakorlatilag az előterjesztésben szereplő tartalommal.

Átalányadó: negyedéves adófizetés lesz

Az adócsomag legfontosabb újítása az átalányadózás korszerűsítése. Látható az a kormányzati szándék, hogy a kata ellehetetlenítése után az átalányadózást tegyék vonzóbbá a kisvállalkozók számára. Ebben az említett negyedévenkénti járulékfizetés a terhek egyenletesebbé tételével segít, de enyhítettek a hozzáférés feltételein is. 

Korábban az átalányadózás választásához két év bevételeit kellett figyelni: a tárgyévet és az azt megelőzőt. Az átalányadó a minimálbér éves összegének a tízszereséig választható (kereskedők esetén az ötvenszereséig). Csakhogy a minimálbér emelkedik, így eltérő összeget kellett figyelni a tárgyévben és az azt megelőzőben. Ez utóbbit most eltörölték. Az átalányadót így bármelyik vállalkozás választhatja az előző évi bevételére tekintet nélkül, de csak addig maradhat átalányadózó, amíg az éves minimálbér tízszeresét el nem éri.

Ha egy vállalkozás eléri a maximális bevételt, akkor kikerül az átalányadózásból, és arra az évre az általános szabályokat kell követnie. Ez a változás az adóév egészére szól. Ezért is fontos, hogy az átalányadózó is őrizze meg a bejövő számláit, hiszen ha megszűnik az átalányra való jogosultsága, akkor csak ezek alapján tudja költségeit elszámolni. 

Korábban aki az átalányadózásból kikerült, 4 évig nem is választhatta újra ezt az adózási formát. Ezt is könnyítették: a 4 év az adóévből még hátralévő időre és plusz egy évre rövidül.

Kaptak még egy könnyítést azok a vállalkozók is, akik kisadózásról térnek át átalányadóra. Számukra a katás időszak bevétele nem számít bele az átalányadós keretbe. Az átalányadós bevételi értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni.

A legnagyobb változást azonban kétségkívül a negyedéves elszámolás bevezetése jelenti. Ez főleg azoknak kedvez, akiknek eltérő az egyes hónapok bevétele: egyszer sok pénz érzik a számlájukra, míg más hónapokban akár nincs is bevételük. Az ilyen rendszertelen bevételekhez jutó vállalkozó ugyanis az év egészére sokkal több járulékot fog fizetni, mint az, akinek egyenletesen érkeznek a pénzei. Járulékot ugyanis arra a hónapra is fizetni kell, amikor nincs bevétel.

Korábban bemutattuk, hogy így mennyivel kiegyenlítettebb lesz a járulékfizetés. Havi 500 ezer forintos rendszeres bevétel után több mint százezer forinttal kevesebb járulékot kell fizetni, mint akkor, ha két hónapig nincs semmi, majd a harmadik hónapban egyben érkezik meg a 3×500 ezer forint. A negyedéves elszámolás ezt a különbséget eltünteti.

2023-tól tehát az szja-előleget, a tb-járulékot és a szociális hozzájárulási adót is 3 havonta kell egyben befizetni. Össze kell adni a három hónap bevételeit, elosztani hárommal és az így kapott átlag alapján kell mindhárom hónap adóelőlegét és járulékát kiszámolni. Bevallást is csak negyedévente kell majd beadni. A bevallás és befizetés határideje a negyedévet követő hónap 12. napja, tehát az első alkalom április 12. lesz. Fontos, hogy mindez csak a foglalkoztatónak nem minősülő átalányadózóra érvényes. Akinek alkalmazottja is van, annak a korábbi szabályok szerint kell továbbra is bevallást benyújtania és járulékot fizetnie.

Áfatörvény – változtak az ingatlanértékesítés feltételei

Az átalányadózás változásán kívül is találunk több jelentős módosítást az adótörvényekben. 

Több helyen is változott az áfatörvényben a rendeltetésmódosítás megítélése. A korábbi szabályozásban ez nem volt egyértelmű. Az új lakásokra kell áfát fizetni, a meglévő ingatlanok adásvétele áfamentes. Bizonytalanságot szült, hogy vajon adóval vagy adómentesen lehet-e értékesíteni például azt a lakást, amit egy régóta meglévő üzlethelyiségből alakítottak ki és módosították a rendeltetését? Ugyan új lakás jött létre, de nem illik rá az a kitétel, hogy az ingatlan használatbavétele még nem történt meg. 

A mostani módosítás tisztázza ezt a szabályt, és külön kitér a módosított rendeltetésre. Abban az esetben is áfaköteles lesz az ingatlan értékesítése, ha a meglévő épület rendeltetését módosítják és a módosítás 2 éven belül történt. A rendeltetés módosításával létrejövő lakás is megkapja az 5%-os adókulcsot.

Kitérnek a rendeltetésmódosításra a fordított áfa kapcsán is. Az adót a vevő fizeti meg olyan építés-szerelési munka esetén, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására irányul. Ide bekerült a rendeltetés módosítása is, feltéve, hogy a munka építési engedélyhez vagy hatósági bejelentéshez kötött. 

A harmadik változás azok számára lehet fontos, akik több ingatlant adnak el néhány éven belül. A törvény ezt sorozatérkesítésnek nevezi, ha a tulajdonos 2 éven belül már a negyedik építési telket vagy új ingatlant adja el. A sorozatos értékesítést az áfatörvény gazdasági tevékenységnek veszi akkor is, ha magánszemély az eladó. A sorozatos értékesítés szabályai most annyiban változtak, hogy az építési telek, új vagy építés alatt álló ingatlan eladása mellett kiterjesztik a meglévő ingatlanok eladására is, ha azoknak a rendeltetése 2 éven belül módosult.

Végleges a kedvezményes lakásáfa kérdése

Ebben az adócsomagban fogadta el az Országgyűlés a kedvezményes lakásáfa hosszabbítására vonatozó szabályt is. Most tehát már hatályos: az 5%-os adókulcsot arra az ingatlanra alkalmazhatjuk, amelynek

• a bejelentése 2024. december 31. előtt megtörtént vagy az építési engedélye ez előtt hatályossá vált, 
• és az értékesítése 2028. december 31. előtt megtörténik.  

Iparűzési adó: 25 milliós bevétel alatt lehet tételes

Elfogadták az iparűzési adó egyszerűsítését is, ami szintén sok kisvállalkozás számára jelent valódi adócsökkentést. A lényeg: a 25 millió forint éves árbevétel alatti kisvállalkozások áttérhetnek a sávos, tételes adófizetésre. Ha a bevétel önkormányzatonként nem haladja meg 

• a 12 millió forintot, akkor az adóalap 2,5 millió forint,
• a 12-18 millió forintot, akkor az adóalap 6 millió forint,
• a 18-25 millió forintot, akkor az adóalap 8,5 millió forint lesz. 

Így például egy 10 millió forint bevételű vállalkozás 200 ezer helyett mindössze 50 ezer forint iparűzési adót fog fizetni. Ez az átalány elszámolási mód választható, akinek a hagyományos módszer kedvezőbb, maradhat abban az elszámolási módban is. Ha 2023-ra az egyszerűsített megoldást akarjuk választani, akkor azt majd a május 31-ig beadandó adóbevallásban kell jelezni. A következő évekre nem kell újra nyilatkozni, a választás visszavonásig, vagy a 25 milliós keret átlépéséig érvényes marad.

Elköszönünk az illetékbélyegtől

Eljött az ideje annak is, hogy végleg búcsút mondjunk az illetékbélyegeknek. Az illetéktörvényből töröltek minden olyan szövegrészt, ami illetékbélyeggel történő fizetést ír elő. A korábban megvásárolt illetékbélyegeket 2029 végéig lehet visszaváltani. Az eljárásokban 2023 végéig használhatjuk fel őket, 2024-től már nem lesznek érvényesek. 

Forrás: 2022. évi XLV. tv.

Nagy Csaba