Megoszlik-e a kivitelezők felelőssége, ha valakit baleset ér az építkezésen?

Egy átlagos munkahelyen a munkáltató felelős azért, ha az előírások be nem tartása miatt valakit baleset ér. Egy építkezés viszont nem egy átlagos munkahely. Az építőipar a legveszélyesebb területek egyike, ráadásul egy helyen akár tucatnyi különböző munkáltató tevékenységét kell összehangolni. Melyikük a felelős, ha valakit baleset ér?

Bármilyen munkahelyről legyen is szó, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése a munkáltató kötelessége. Ő határozza meg a munkavégzés folyamatát, így ő látja át a munkavégzéssel együtt járó kockázatokat is. A munkáltató feladata, hogy

– kialakítsa a biztonságos munkavégzés feltételeit,

– ezeket a munkavégzés során végig fenntartsa és

– ellenőrizze is a betartásukat.

A munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a dolgozók ismerik-e, betartják-e a rájuk vonatkozó előírásokat. Ezt a munkavédelmi törvény írja elő. A munkáltatónak ez a felelőssége nem átruházható, senki más nem veheti át tőle.

Ez azt jelenti, hogy bármilyen sok vállalkozás is dolgozik egyszerre egy területen, bárki utasításait is követik éppen a dolgozók, mindig a saját munkáltatójuk a felelős azért, amit éppen tesznek.

A munkáltatónak kártérítési felelőssége is van

A veszélyes munkahelyen dolgozókat sokféle baj érheti. Az egészségkárosodás lehet

– baleset vagy

– foglalkozási megbetegedés is.

Ha egy építőmunkás például rendszeresen dolgozik azbesztet tartalmazó anyaggal megfelelő védőeszközök nélkül, akkor nagyon is könnyen szerezhet maradandó egészségkárosodást. Ez ugyanúgy a munkáltató felelősségi körébe tartozik, mintha baleset érte volna, például leesett volna a tetőről.

Ha a munkavégzéssel összefüggésben bármilyen egészségkárosodás éri a dolgozókat, azért a munkáltató a felelős. Ez akkor is így van, ha ténylegesen nem sokat tudott volna tenni a probléma elkerülésére. Ha egy anyaghibás tégla eltörik a munkás kezében és a lábára esik, az is a munkáltató felelőssége. Minden baleset munkabalesetnek számít, mely a dolgozót munkavégzés közben vagy azzal összefüggésben éri. Ez a „munkavégzéssel összefüggésben” azt jelenti, hogy akkor is munkabalesetről kell beszélnünk, ha a dolgozót az öltözőben, vagy ebéd közben éri valamilyen baleset. Ekkor ténylegesen nem dolgozik, de a munka miatt tartózkodik ott, ezért az esemény a munkavégzéssel összefüggésben történt.

Ha munkabaleset történik, azt a munkáltatónak ki kell vizsgálnia, súlyosságától függően jelentenie kell. Állnia kell a sérült dolgozó betegszabadságát, táppénzét. Sőt, kártérítési felelőssége is van.

A munka törvénykönyve előírja, hogy a munkáltatónak a dolgozó számára a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt meg kell térítenie. A törvény nem tesz különbséget az alapján, hogy ki a felelős a károkozásért. Nem számít, hogy vétkes volt-e a munkáltató vagy nem. Azaz teljesen mindegy, hogy a tetőn dolgozó munkás egy szerencsétlen véletlen miatt esett le, vagy azért, mert a főnöke nem adott neki megfelelő eszközt a rögzítéshez. Ha leesett és összetörte magát, a munkáltató ezért mindenképpen felelős.

A törvény akkor mentesíti csak a munkáltatót a felelősség alól, ha igazolni tudja, hogy vagy

– a kárt okozó esemény elháríthatatlan volt, s ezt olyan körülmény okozta, mellyel nem kellett számolnia, nem volt előre látható, vagy

– kárt a balesetet szenvedő dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta.

Ha egy autódarut nem rögzítenek megfelelően, és ezért emelés közben felborul, az nem egy elháríthatatlan esemény. Meg lehetett volna előzni, ha betartják az előírásokat. Ha viszont minden figyelmeztető jelzés ellenére az éppen dolgozó autódaruba belerohan egy személygépkocsi, az már nem egy előre látható esemény.  

A sérült saját magatartásának elbírálásakor is meg kell vizsgálni, hogy vajon meg lehetett volna-e előzni a balesetet vagy nem. Például a munkás leesik a tetőről, mert nem volt rögzítve. Felmerül a kérdés:

– rendelkezésére állt-e a rögzítőeszköz?

– Kapott-e oktatást, utasítást a helyes rögzítéssel kapcsolatban?

– Ellenőrizte-e valaki, hogy megfelelően rögzítve dolgozik-e a tetőn?

Ha minden szabályosan történik, és ennek ellenére a munkás egyszer csak kikapcsolja a rögzítést, kibújik a hevederből, és így esik le, akkor lehet szó arról, hogy az ő felelőtlen magatartása okozta a balesetet. Pusztán a hanyagsága nem elég indok ehhez, hiszen azt is előre lehetett volna látni, s megfelelő ellenőrzéssel meg lehetett volna a bajt akadályozni.

A munkáltató felelőssége ugyanígy teljes körű egy építkezésen is. Hiába dolgozik a területen egymás mellett, egy időben több vállalkozás is, minden egyes munkásért a saját munkáltatója a felelős.

Több kivitelező tevékenységének összehangolása

Építőipari munkák során mindenképpen foglalkozni kell azzal, hogyan irányítsuk a területen dolgozó vállalkozások munkáját. Ez fontos biztonsági kérdés is. A munkavédelmi törvény azt írja elő, hogy össze kell hangolni az egyes vállalkozások tevékenységét annak érdekében, hogy az senkire ne jelentsen veszélyt. A feleknek meg kell állapodniuk, hogy ezért az összehangolásért melyik munkáltató lesz a felelős. Ezt bele kell írni a vállalkozási szerződésekbe is. Ha nem születik ilyen megállapodás, akkor a törvény azt a felet teszi felelőssé, amelyik a tényleges irányítást gyakorolja. Ha ilyen sem fedezhető fel, akkor azt, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, végső soron pedig a terület tulajdonosa lesz a munka összehangolásának a felelőse. (Ezt az előírást az 1993. évi XCIII. tv. 40. § tartalmazza).

Ha egy építkezésen egy fővállalkozó van, akkor kézenfekvő, hogy a munkák összehangolása az ő felelőssége legyen.  Ha több fővállalkozó is van, akkor a munka irányítójának kell biztonságosan megszervezni a különböző brigádok munkavégzését. (Ő lehet például az építtető által megbízott műszaki ellenőr.)  Ha nincs ilyen személy, akkor kerül sorra az, aki a “munkahelyért a fő felelősséget viseli.” Ez praktikusan az a munkáltató vagy a felelős műszaki vezetője lesz, aki az adott területen dolgozik. (Pl. A tetőn dolgozó ács szükség esetén elkeríti az alatta lévő területet, hogy senki fejére ne hullhasson rá egy cserép. A kőművesek munkáltatója megbeszéli az ácsokkal, hogy mikor, hol tudnak dolgozni stb.) Végső soron pedig az építtető felelőssége lesz, hogy a kivitelezők munkájának az összehangolásáról gondoskodjon.

A helyszínen a műszaki vezető felelős a szabályok betartatásáért

Az építési területen a szabályok, köztük a munkavédelmi előírások betartásáért is a műszaki vezető a felelős. Az építőipari kivitelezésről szóló kormányrendelet sorolja fel a felelős műszaki vezető feladatköreit. (191/2009 kormányrendelet 13.§ 3.bek.). Ebben szerepel 

– a munkavédelmi előírások betartatása, 

– és a szabályok betartásának ellenőrzése. 

Vagyis a műszaki vezetőnek nem az a dolga, hogy a munkások után fusson és ő tegye a fejükre a kobakot. A feladata az, hogy követelje meg azok betartását a munkáltatótól. A műszaki vezető tehát ellenőrzi és felügyeli a munkát, s ha hiányosságot lát, akkor a munkáltatók figyelmét hívja fel erre és kötelezi őket a szabályok betartására.

Személyi feltételek: tervezői és kivitelezői koordinátor

A munkavédelemmel kapcsolatos kérdéseket már a kiviteli terv készítése során figyelembe kell venni. Ez a tervező feladata. A kivitelezési dokumentációnak kötelező része a munkabiztonsági és egészségvédelmi terv. Ennek tartalmaznia kell:

– a munkavégzés során követendő munkabiztonsági intézkedéseket,

– a feltárt kockázatokat 

– és a kikerülésükre tett intézkedéseket is. 

A tervezőnek alkalmaznia kell egy tervezői koordinátort, aki ellenőrzi a BET-et.  (Ha van hozzá képesítése, akkor a tervező maga is lehet koordinátor.)

A kivitelezés tehát úgy kezdődhet meg, hogy a tervek részletes munkavédelmi utasításokat is tartalmaznak. A kivitelezés során ezeket szintén egy munkavédelmi szakembernek kell figyelemmel kísérnie. Ő lesz a kivitelezői koordinátor.

Az építőipari munkavédelemmel foglalkozó miniszteri rendelet azt is előírja, hogy a munkáltatónak minősülő, azaz alkalmazottakat foglalkoztató kivitelezőnek kötelező koordinátort megbíznia. A kivitelező ugyanazt a koordinátort is megbízhatja, mint a tervező. Saját maga is elláthatja a feladatot, ha rendelkezik munkabiztonsági szakképesítéssel.

A koordinátorról rendelkező jogszabály nem tesz különbséget méret alapján a vállalkozások között. Tehát, ha valakinek akár csak egy alkalmazottja is van, már meg kell bíznia egy ilyen szakembert.

Ha több kivitelező dolgozik az építkezésen, akkor az a szerencsés, ha mindannyian ugyanazt a koordinátort bízzák meg a feladattal. Valójában korábban nem az egyes kivitelezőknek, hanem a több szereplőt mozgató építkezéseknek kellett koordinátorral rendelkezniük. E szakember feladata éppen az volt, hogy biztonsági szempontok figyelembe vételével összehangolja az egyes kivitelezők tevékenységét. Ma viszont a koordinátor alkalmazásáról szóló rendelet nem említ közös megbízást. A koordinátort nem az építtető bízza meg, hanem a kivitelező. Ha több kivitelező van, mindegyiknek rendelkeznie kell koordinátorral: „a kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt” – írja az erről szóló miniszteri rendelet (4/2002 SZCSM-EüM r. 3.§). Mivel azonban a cél továbbra is az egyes szereplők munkájának összehangolása is, ezért nagyon is célszerű, ha a jelen lévő kivitelezők ugyanazt a szereplőt bízzák meg ezzel a feladattal.

A koordinátornak nincs olyan jogköre, hogy közvetlenül utasíthassa az egyes dolgozókat a munkabiztonsággal kapcsolatban. Észrevételeit a műszaki vezetővel közli, hiszen az ő feladata, hogy a biztonsággal kapcsolatban intézkedéseket hozzon.

Nagy Csaba