Mekkorák az építőipari fizetések?

Mennyit keresnek valójában az építőipari dolgozók? A sajtóban 500-600 ezres fizetésekről is olvashatunk híreket, a statisztikai adatok viszont ennél jóval kevesebbet mutatnak.

Az építőipari árak szinte megállíthatatlanul törnek felfelé. Az áremelkedést a szakértők két fő okkal magyarázzák: a növekvő anyagköltségekkel és az emelkedő bérekkel. Az építőiparban dolgozók azonban messze nem érzik azt, hogy az ő béremelésük húzná az árakat. A legtöbben pedig erősen kételkedünk a statisztikai hivatal adatainak hitelességében, amikor bejelentésük szerint 546 ezer forint volt az átlagkereset februárban Magyarországon. 

Hol torzítanak a számok?

A növekvő infláció, a folyamatos áremelkedések hatására egyre többen érzik pénzük romló értékét. Ma már nem statisztika, hanem kézzelfogható valóság, hogy hónapról-hónapra kevesebbet tudunk vásárolni a jövedelmünkből. A hivatalos pénzromlás az április közepén kiadott adat szerint 8,6 százalék, ami a kormány szerint a 10 százalékot is meghaladta volna az árkorlátozó intézkedések nélkül. Ez azonban csak az átlag, az élelmiszerek áremelkedése például ennél jóval nagyobb mértékű. 

Ebben a helyzetben érthető, hogy sokan indulatosan fogadták az 546 ezer forintos átlagbérről szóló bejelentést. Valóban nem ártott volna mellé egy kis magyarázat. Ezt a magas számot például a februárban visszautalt jövedelemadó, illetve a honvédelmi és rendőri dolgozók 6 havi fegyverpénzének a kifizetése okozta. A valós átlagkeresethez jobban közelít az előző havi adat: januárban a KSH szerint bruttó 467 ezer forint volt az átlagos fizetés. 

Számolnunk kell azzal is, hogy a KSH adatai mennyire torzítanak. Először is: a kisvállalkozásokat egyáltalán nem veszik figyelembe. Amikor átlagbérről szóló statisztikát adnak ki, abba csak a teljes munkaidőben, az 5-nél több embert foglalkoztató munkáltatók adatai kerülnek bele. Ez egy korábbi becslés szerint azt jelenti, hogy körülbelül 1,7 millió ember kereseti adatai nem jelennek meg a statisztikákban. A nyilvántartott, körülbelül 1,8 millió gazdasági szervezet közül majdnem 900 ezernek egyáltalán nincs alkalmazottja – ők az önállóan dolgozó egyéni és társas vállalkozók. További 900 ezer vállalkozásnak maximum 9 alkalmazottja van. Ezeknek is csak a fele, az 5-nél nagyobb létszámmal dolgozók kerülnek bele az összesítésekbe. 

Márpedig az aktív dolgozók negyede ezeknél a vállalkozásoknál dolgozik, s jellemzően sokkal alacsonyabb bérért, mint a nagyobb cégeknél. A néhány fős mikrovállalkozások általában minimálbérre, vagy ha elkerülhetetlen, akkor a garantált bérminimumra jelentik be dolgozóikat, s legfeljebb feketén, zsebbe adva pótolják ki a hivatalos összeget. 

Ráadásul a bérre vonatkozó statisztikai adatok mindig átlagokat mutatnak. Persze, mindannyian viccelődünk azzal, hogy a vezérigazgató egymilliós és a segédmunkás 200 ezres bére alapján nálunk 600 ezer forint az átlagkereset. Természetesen ez is jelentősen torzítja az összképet. Néhány éve a Mérce című lap mutatta be a bérolló egyre nagyobbra nyílását. Összefoglalójuk szerint az átlagbért százból hetven ember nem keresi meg. A leggazdagabb felső 10 százalék annyit keres, mint a munkavállalók fele összesen. 

E két lényeges torzítás miatt semmiképpen sem kaphatunk valós képet az átlagkeresetekről. A becslések szerint a valós átlag legalább 20 százalékkal marad el a statisztikában szereplőtől. Ezt figyelembe véve ma a 467 ezer forint helyett körülbelül 370 ezer forintos átlagos munkabérrel számolhatunk.

Mi a helyzet az építőiparban? 

Sokszor megjelent az az állítás, hogy az építőipari drágulás egyik fő okozója a bérek éveken át tartó, tartós emelkedése. Tény, hogy az elmúlt években jelentősen megnőttek az építőipari bérek, azonban ez az ágazat még mindig alaposan elmarad a gazdaság többi szereplőjétől. Sőt, kifejezetten azt kell mondanunk, hogy az építőipar a leggyengébben szereplő területek egyike. 

A jobboldali táblázatban például a 2022 januárjában mért átlagbéreket hasonlítottuk össze nemzetgazdasági ágazatonként (a legfrissebb jelenleg a februári adat lenne, ám azt az szja-visszatérítés torzítása miatt ne vegyük figyelembe). Ez az a hónap, melyre a KSH 467 ezer forintos országos átlagbért írt. Az építőipari dolgozók átlaga ugyanakkor csak 370 ezer forint. S ha a statisztikáknak a becsült 20%-os torzító hatását is megpróbáljuk levenni róla, akkor azt látjuk, hogy az építőiparban valószínűleg átlagosan 296 ezer forintos bruttó fizetésért dolgoznak az emberek. 

Azzal is számolnunk kell, hogy a torzító hatások nem minden ágazatnál érvényesülnek egyformán. A vállalkozások közül csak az 5-nél többet foglalkoztató cégek szerepelnek a listákban, az állami és önkormányzati intézményekben dolgozók közül viszont mindenki. A sokat emlegetett, alulfizetett oktatás, egészségügy úgy előzi meg az építőipart, hogy előbbieknél a legalacsonyabb bérek is benne vannak az átlagban, az építősöknél pedig csak a jobban fizető, nagyobb vállalatok adatai jelennek meg.

Mindezek persze csak az átlagok, melyektől a konkrét példák igen nagy mértékben eltérhetnek. Február közepén például a Világgazdaság jelentetett meg egy cikket, mely szerint egy jó szakmunkás, például burkoló vagy szobafestő akár 500-600 ezer forintot is megkereshet. Ha azonban figyelmesebben olvassuk a cikket, feltűnhet, hogy ez az 500-600 ezer forint két értelmezésben is előfordul. Egyrészt bevételként abban a megközelítésben, hogy milyen sokat kér ma egy szakmunkás egy burkolásért vagy festésért. Másrészt a jól kereső szakmunkások fizetéseként is említődik ugyanez az összeg. Pedig az építőipari cégek alkalmazottainak a fizetése azért egészen más, mint amit egy építőipari vállalkozó munkadíjként elkér az ügyféltől. Előbbi bruttó munkabér, utóbbi vállalkozói bevétel, amit alaposan lefölöz még a vállalkozó összes saját költsége és adója. Egy kisadózó szobafestő persze csak havi 50 ezer forint adót fizet, ám neki is ott van még az iparűzési adó, a kamarai hozzájárulás, az üzemanyag, a munkaruha, a telefon, a könyvelés, az ecsetek ára és minden más költség, ami a vállalkozásban jelentkezik. A lényeg az, hogy azt az összeget, amit egy vállalkozó elkér lakossági ügyfelétől egy szakmunkáért, azért ne keverjük össze az adott szakmában elérhető bruttó fizetéssel. 

Nem mindegy, mennyit termel a dolgozó

Ahhoz, hogy egy burkoló fizetésként vigyen haza 500-600 ezer forintot, havonta másfél milliót kellene termelnie. Legalább ennyire lenne ahhoz szükség, hogy a munkaadója kifizesse a közterheket és még neki is megérje az alkalmazott foglalkoztatása. Márpedig ekkora termelékenységgel nem nagyon találkozunk az építőiparban. Magyarországon az egy főre jutó termelékenység átlagosan 6,5 millió forint körül mozog évente. Sok kisvállalkozásnál ennek alig több mint a fele – azaz egy alkalmazottra alig 2,5-4 millió forint jut.

A termelékenység szót abban az értelemben használjuk, hogy mennyi a vállalkozásnál az egy személy által előállított érték. Ez az adat nagyon jól összehasonlíthatóvá teszi az egyes vállalkozásokat. Azt mutatja meg, hogy mennyire hatékony a cégnél dolgozó munkaerő. Számítása egyszerű: az elért bevételből vonjuk ki a mások által előállított értéket: a vásárolt anyagokat, eszközöket és az alvállalkozók díjait. Így megkapjuk azt az összeget, amit mi termeltünk meg, mi magunk állítottunk elő. Ezt osztjuk el a munkatársak számával, s megkapjuk a vállalkozás egy főre eső termelékenységi értékét. Ha tehát ennek az átlaga 6,5 millió forint, akkor ebből a havi 542 ezerből kellene kigazdálkodni a dolgozó bérét és a tulajdonos hasznát is. Láthatjuk, hogy az 500 ezres alkalmazotti bérhez kétszer akkora termelékenységre van szükség, mint amit a magyar vállalkozások átlagosan produkálni képesek (a termelékenységnek ezt az értelmezését Polló László termelékenységi specialistától kölcsönöztük. Akit érdekel, részletes levezetést talál az effectsys.hu/termelekenyseg weboldalon). 

Arról sajnos nincsenek hozzáférhető statisztikai adatok, hogy az egyes szakmák között mekkorák az eltérések, azaz az átlagbéren belül mennyit keres egy szakmunkás és egy betanított munkás. A profession.hu állásportálon működő bériránytű a kivitelezésben dolgozók átlagát mutatja meg. Eszerint az álláshirdetések alapján ma a kivitelezők átlagos bérigénye nettó 400 ezer forint (ehhez bruttó 600 ezer forint kell). 

A minimálbér és a félmilliós fizetés is valóság

Az építőiparban dolgozók bére egyébként nem csak most alacsony az ipar többi ágazatához képest. Hiszen az elmúlt években ez a terület átlagon felül növekedett. Míg a minimálbér és a garantált bérminimum emelése évente 7-8 százalékos volt, addig ugyanezekben az években az építőipari bérek 12-13 százalékkal növekedtek. Ez nagyjából egy százalékkal magasabb az ipar egészének a bérnövekedésénél is. Kivéve a legutolsó évet: 2021-ről 2022-re a minimálbér és a bérminimum nagyjából 19 százalékot emelkedett, az ipari átlagbérek összességében majdnem 23 százalékot, az építőipari dolgozóké pedig csak 16 százalékot nőtt. Ez sem kevés, de tény, hogy elmarad az átlagos bérnövekedésektől. 

Nem könnyű tehát teljes képet kapni arról, hogy valójában mekkorák is az átlagos fizetések az építőiparban. Egészen biztosan igazak az 500-600 ezres jövedelmekről szóló hírek: kaphat ennyit egy gyakorlott, keresett szakmunkás. A másik oldalon viszont tömegével találjuk ott a minimálbéren vagy ahhoz közel tartott segédmunkásokat és kezdő szakmunkásokat.

Nagy Csaba