Mennyi lesz az uniós minimálbér?

Elfogadta az Európai Unió Tanácsa az uniós minimálbérről szóló irányelvet. A jogszabály hamarosan hatályba lép, a tagállamoknak azonban van még két évük arra, hogy bevezessék a saját jogrendjükbe. Mindenesetre már indulhat a találgatás, hogy mennyi lesz majd az új szabályok szerinti hazai minimálbér.

A most elfogadott uniós szabályok a közös minimálbérről szólnak, de nem úgy, hogy egy konkrét összeget határoznának meg a tagállamok számára. Ezt nem is lehet, hiszen minden országnak más az ezzel kapcsolatos szándéka és lehetősége is. A magyar minimálbér ma 500 euró, a német megközelíti a 2 ezer eurót, míg több országban nincs is kötelezően meghatározott legkisebb bér. Az irányelv nem az összeget, hanem a számítási módokat egységesíti.

A minimálbér kiszámítására a jövőben így két módszer áll a tagállamok rendelkezésére:

• a fogyasztói kosár alapján és
• az átlagbér alapján történő számítás. 

Az első módszer szerint a helyben szokásos árukból és szolgáltatásokból hoznak létre egy fogyasztói kosarat, s ennek az árváltozását vizsgálják egyik évről a másikra. Ez gyakorlatilag a legfontosabb szükségleti cikkek inflációját mutatja. Ennek a mértékét követi valamilyen számítás szerint a minimálbér is. Az EU azt sem írja elő, hogy pontosan ugyanabban az arányban kell a béreket emelni, mint amennyi az infláció volt. A lényeg, hogy a kormánynak legyen erre egy egyértelmű, írásba foglalt módszere, amitől nem tér el egyik évről a másikra. 

Az átlagos bérek alapján történő számítás is kétféle lehet: számolhatnak a bruttó mediánbér vagy az átlagbér változásával is. A mediánbér a fizetések középértékét jelenti, azaz az emberek fele ennél többet, fele kevesebbet keres. Ez azért jobb, mint az átlagbér figyelembe vétele, mert nem borítja fel néhány kiemelkedő fizetés. (Például egy cégnél négyen 200-200 ezret keresnek, a cégvezető pedig 800 ezret vesz ki havonta. Az átlagbér így 320 ezer forint, a medián viszont  200 ezer. ) Az uniós minimálbér-számítás szerint minimálbérként a mediánbér 60%-át, vagy az átlagbér 50%-át érdemes meghatároznunk.

A KSH adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete júliusban 485.215 forint volt, a mediánbér pedig 387.000 forint. Az átlagbér alapján tehát a minimálbért most a javaslat szerint az eddigi 200-ról 243 ezer, a medián szerint 232 ezer forintra kellene emelni.

Az uniós szabályok a számítási módra tett javaslaton kívül a minimálbér védelmét is igyekeznek elősegíteni. Például nyilvánosnak kell lenniük a számítás alapjául szolgáló adatoknak. A kormány nem dönthet ötletszerűen ezekről a kérdésekről, hanem be kell mutatniuk, hogy milyen adatok alapján hirdették ki a következő évre szóló legkisebb munkabért.

A dolgozók 80%-át lefedő szakszervezetek kellenének

Szigorítja az irányelv azt is, hogy az éves bértárgyalásokat milyen széles körben kell a kormánynak elvégeznie. Nálunk is működik egy úgynevezett érdekegyeztető tanács, melyben ott ülnek a munkaadók és a munkavállalók képviselői is. Ennek a tagjait a jövőben úgy kell majd kiválasztani, hogy az általuk képviselt szervezetek legalább az összes munkavállaló 80%-át képviseljék. Ehhez képest Magyarországon ma az érdekegyeztetésben részt vevő szakszervezetek körülbelül a dolgozók 20%-át képviselik. A jövőben tehát fel kell emelni ezt az arányt, s amíg ez nem sikerül, addig is a kormánynak be kell majd mutatnia egy cselekvési tervet azzal kapcsolatban, hogy hogyan akarja  szélesíteni az érdekegyeztetésben részt vevők körét.

Csak évek múlva fogjuk érezni

A minimálbér megállapítására vonatkozó közös szabályokat legkorábban jövőre vezethetik be az uniós országok. A kormánynak ettől kezdve két éve lesz arra, hogy a hazai jogrendbe beillessze az uniós irányelvet. Az irányelv ugyanis nem közvetlenül hatályos: a kormánynak kell olyan hazai törvényt vagy rendeletet alkotnia, ami megfelel a közösen hozott szabályoknak.

Magyarország nem jeleskedik az uniós irányelvek gyors átültetésében. Jó példa erre a munkajogi szabályok változtatása: a kormánynak augusztus 1-ig kellett volna a 2019-ben született uniós irányelveket a munka törvénykönyvébe beépíteni, de mindeddig egyetlen lépés sem történt ebben az ügyben. A minimálbérre vonatkozó uniós előírások is korlátozzák a kormány mozgásterét, nem engedik meg, hogy politikai érdekek alapján döntsenek a kötelező legkisebb munkabérről. Valószínű, hogy a kormány az érdekegyeztetés szabályainak a szigorítását sem fogja siettetni. Így felkészülhetünk arra, hogy az uniós minimálbér-szabályok honosítása több évig húzódik majd.

Nagy Csaba