Milyen jogosultság kell a műszaki szakértőnek?

Bizonyos eljárásokban szükség lehet építésügyi műszaki szakértőre. Ő az, aki  nyilatkozatával pótolni tudja mondjuk a hiányzó fővállalkozói nyilatkozatot, igazolja, hogy az épület szakszerűen épült és biztonságos. Mivel ez a nyilatkozat többféle „papírt” helyettesíthet, felmerül a kérdés, hogy milyen műszaki szakértői jogosultsággal adható ki.

Az építésügyi eljárásokról szóló 281/2024. kormányrendelet (Épelj.) több helyen lehetőséget ad arra, hogy ha hiányzik valamilyen papír, akkor azt az építésügyi műszaki szakértő nyilatkozatával lehet pótolni. Az alábbi esetekben használhatjuk:

► használatbavételnél:
● a fővállalkozó kivitelező halála/megszűnése esetén az ő e-naplós nyilatkozatát pótolja,  ha az FMV nyilatkozatok rendelkezésre állnak (Épelj. 35.§ (4) a),
● lejárt hatályú építési engedélyes vagy a tíz évnél régebben befejezett építmény esetén annak igazolására, hogy az épület a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen megépült, és a rendeltetésszerű, biztonságos használatra alkalmas (Épelj. 35.§ (4) b),
● e-napló nélkül végzett építés esetén a fővállalkozó kivitelező nyilatkozatának pótlására (Épelj. 42. § (3) f),

► fennmaradási engedélyezéskor, hatósági bizonyítvány kérésekor:
● azt igazolhatjuk vele, hogy az engedély vagy egyszerű bejelentés nélkül épített épületet szakszerűen építették meg (50. § (3) a),
● a tízéves intézkedési határidőnél régebben, engedély nélkül épült épületek esetében a szakszerű építést, és azt, hogy a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas (51. § (3) ba).
A jogszabály minden esetben építésügyi műszaki szakértőről beszél, de iránymutatást nem ad arra, hogy ez pontosan milyen jogosultságot takar. Az egyes építési hatóságok gyakorlata is eltér: van, ahol elég az általános építmények építésügyi műszaki szakértői jogosultság (SZÉSZ), van, ahol tartószerkezeti szakértői részszakterület (SZÉS1) jogosultságot is kérnek, és van ahol gépész (SZÉS3) vagy épületvillamossági (SZÉS7) szakági műszaki szakértői jogosultságot is. Mivel nincs az építéshatóságok között általánosan elfogadott álláspont, a Magyar Építész Kamara az  illetékes minisztériumhoz fordult.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium válasza

A minisztérium Építésügyi Igazgatási Főosztályának vezetője szerint kategorikus válasz nem adható, mert mindig az építmény határozza meg a szükséges építésügyi műszaki szakértést és a megfelelő jogosultságú szakértő, szakértők bevonását. A szakértői nyilatkozatnak arról kell igazolást adnia, hogy az építményt a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg, és a befejezett vagy használatba vett építmény alkalmas a rendeltetésszerű és biztonságos használatra. Az építmény méretére, kialakítására, rendeltetésére tekintettel előfordulhat, hogy egy építésügyi műszaki szakértői nyilatkozat nem elég, mert a jogosultsága nem teszi lehetővé más szakági szakterület vonatkozásában a szakértést.

Ám ha a fővállalkozó kivitelező halála vagy megszűnése miatt kell az építésügyi műszaki szakértőnek nyilatkoznia, akkor a nyilatkozatát a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján teszi meg, ezért az építmény tekintetében releváns szakterület/részszakterületnek megfelelő jogosultság bármelyikével rendelkezhet. 

Persze a MÉK-nek küldött tájékoztató levél nem ügydöntő, nem használható fel építésügyi eljárások során. A tényleges eljárások során a területileg illetékes építési hatóság jogalkalmazásával érdemes megbarátkozni, addig amíg hiteles szabályozást nem fogalmaz meg a jogalkotó.

Király Viktória