Minimális nyereség utáni adó

A veszteséges és a nullszaldós vállalkozásoknak is fizetni kell társasági adót vagy vállalkozói jövedelemadót

Ha egy cég veszteséges, vagy éppen csak kihozta nullára az éves működését, akkor is kell társasági adót fizetnie egy elvárt minimális nyereség alapján. Kevesebben ismerik azt a szabályt, hogy ez a kötelezettség az általános szabályok alapján működő egyéni vállalkozókra is vonatkozik. Csak ők nem társasági adót, hanem vállalkozói szja-t fizetnek akkor is, ha veszteséges volt az évük.

Az év lezárását követően sok vállalkozónak okoz meglepetést a könyvelőjük közlése, hogy akkor is jövedelemadót kell fizetniük, ha egyébként a vállalkozás nem tudott nyereségesen működni. Pedig valóban így van: ez a kötelezettség a társasági adózásban is ismert elvárt nyereség egyéni vállalkozói megfelelője.

Egy minimális adót akkor is kell a cégeknek és a vállalkozóknak fizetniük, ha veszteségesen működnek. Azaz az állam elvárja, hogy mindenképpen legyen nyereségünk, vagy legalább is adózzunk úgy, mintha lett volna. Ez nem új kötelezettség, már 2008 óta meg kell fizetniük a cégeknek és a vállalkozóknak is ezt a terhet.

Vagy leadóznak a cégek a 2% nyereség után, vagy elszámolnak a NAV-nak

Ezt a nyereségminimumot egyszerűen kiszámolhatjuk: ez a legtöbb esetben az árbevétel 2 %-a. Korábban ebből le lehetett vonni egyes tételeket, például az eladott áru beszerzési értékét, de ma már nem. A bevétel 2 százaléka az elvárható nyereség. Ha a társaság tényleges eredménye ennél kisebb, akkor a nyereségminimum alapján kell a társasági adót megfizetni. Ettől a társaság akkor térhet el, ha úgynevezett kiegészítő nyilatkozatot tesz, s ebben levezeti, hogy a vállalkozás miért nem érte el az elvárt nyereséget. Igazolnia kell azt is, hogy a cég mindent megtett az eredményes működés érdekében, nem az ő hibája volt az ez alatti eredmény. Ez a kiegészítő nyilatkozat egy igen részletes űrlap, amin részletesen be kell számolni az elmúlt két év valamennyi költségéről. Ha tehát nem akarjuk az adót ez alapján a 2 százalékos minimum nyereség alapján megfizetni, akkor egy részletes vizsgálati anyagot kell helyette átadnunk az adóhatóságnak.

A NAV ezt a beadott anyagot megvizsgálja, s dönthet úgy is, hogy szabálytalan költségelszámolás miatt lett veszteséges a társaság. Ilyenkor akár becsléssel is megállapíthatja a fizetendő adót, ami sokkal magasabb is lehet, mint az elvárt 2% alapján történő adófizetés.

Csak a kezdő vállalkozóktól nem várják el a profitot

Ez az elvárt nyereségminimum az egyéni vállalkozóknál is létezik. Itt is az összes vállalkozói bevétel 2%-át kell jövedelem- vagy nyereségminimumnak tekinteni. Ha a vállalkozói adóalap ennél nagyobb, akkor az alapján kell adózni, ha kisebb, akkor a minimum alapján kell a jövedelemadót megfizetni. Az adó a nyereségminimum vagy a vállalkozói adóalap 9%-a. Felmentést a tevékenységet kezdő vállalkozó kaphat a kezdés évére és az azt követő adóévre, de csak akkor, ha a mostani tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban nem volt vállalkozói tevékenysége és bevétele (ezzel azokat akarják a kedvezményből kiszúrni, akik megszüntetik, majd újrakezdik a vállalkozást 3 éven belül). 

Nagy csapás kell ahhoz, hogy ne kelljen fizetni

Mind a cégekre, mind a vállalkozásokra igaz, hogy elemi kár esetén mentesülhetnek az elvárt adó megfizetése alól (és ez esetben a cégeknek nyilatkozatot sem kell beadniuk, hogy miért alacsonyabb a bevételük az elvárhatónál). Itt olyan elemi kárt lehet számításba venni, ami a vállalkozó tevékenységi körét érinti, például leég a műhelye vagy árvíz miatt használhatatlanná válik a felszerelése.

E 2 százalékos minimum alapján számított adót tehát mindenképpen érdemes megfizetni, ha el akarjuk kerülni az adóhatóság nagyon figyelmes vizsgálatát. A jó hír, hogy ezzel csak az általános szabályok szerinti jövedelemadót fizető vállalkozóknak van tennivalójuk, ez a kötelező minimum az átalányadózókat és kisadózókat nem érinti.

Nagy Csaba