Minimum 100 ezer a helyi, 500 ezer az országos településképi bírság

A településkép védelméről szóló szabályok megsértése esetén a szabályokat megsértő építtető akár 10 millió forintos közigazgatási bírságot is kaphat. Mindeddig nem határozták meg ennek a büntetésnek az alsó határát. A törvényt most kiegészítették: legalább 100 ezer forintos bírság jár a helyi, 500 ezer az országos településképi szabályok megsértéséért.

Településképi bejelentési eljárás

– ha nem kell engedély vagy egyszerű bejelentés

Minden önkormányzat szabadon dönti el, hogy milyen építések esetén alkalmazza kötelezően az úgynevezett településképi bejelentési eljárást. Olyan építkezések esetén kerülhet ilyenre sor, amelyekhez nem kell építési engedély és nem tartoznak az egyszerű bejelentés hatálya alá sem. Például ide tartozhat

– az egyedi helyi védelem alatt álló ingatlanon tervezett, a védett érték megjelenését befolyásoló építési tevékenység,

– a városképet érintő reklámtáblák kihelyezése,

– vagy közterületre kerülő hosszabb ideig fennálló ideiglenes építmények létesítése (pl. évekig üzemelő bódék).

Ha elmarad a bejelentés vagy nem a bejelentés szerint építünk: bírság és átalakítás

Ha az építtető elmulasztja a bejelentést, vagy nem a szabályok szerint hozza létre a bejelentésköteles építményt, akkor a polgármester úgynevezett kötelezési eljárást kezdeményezhet. A kötelezés tulajdonképpen azt jelenti, hogy az önkormányzat kikényszeríti egy döntése végrehajtását. Kötelezhetnek felújításra, bontásra és átalakításra is.

Egy törvénymódosítás most megváltoztatta a polgármesterek mozgásterét a szabályok be nem tartóival szemben. Eddig a településképi szabályok be nem tartása esetén a polgármester pénzbírságot szabott ki, akár többször is. Ez azonban nem mindig biztosította, hogy meg is csinálják az előírt változtatásokat. Ezért most az ismételt pénzbírság helyett a polgármester a döntés végrehajtását is elrendelheti. Azaz saját hatáskörben elvégeztetheti a szükséges munkákat, átalakításokat, ezek költségét pedig ráterheli a döntés kötelezettjére. Egyúttal kiszabják a településképi bírságot is, melynek legmagasabb összege egymillió forint. Bevezették a kötelező legkisebb összeget is: a bírságnak mostantól legalább 100 ezer forintnak kell lennie. A szabálytalan építő helyszíni bírságot is kaphat. A pénzbüntetés azonban nem mentesíti az építtetőt attól a kötelezettségtől, hogy a jogsértő állapotot megszüntese.

Ha az országos településképi követelményeket sértjük meg

Hasonló eljárások érvényesek az országos településképi védelem esetén is. A kormány ilyen kiemelt védelmet biztosíthat egyes területeken, például világörökségi helyszíneken, nemzeti emlékhelyek környezetében. Itt központilag határozzák meg a településképi előírásokat, nem bízzák azt a helyi önkormányzatokra. Például előírják, hogy milyen lehet az egyes építmények anyaghasználata, tömegformálása, homlokzatának kialakítása, vagy milyen reklámhordozókat engednek.

A szabályok megsértőit közigazgatási bírsággal sújthatják. A törvény eddig csak ennek a maximumát határozta meg – ez 10 millió forint lehet a legsúlyosabb esetekben. Kötelezően alkalmazandó legkisebb összeg eddig nem volt. Ezt változtatták most meg: a településképi közigazgatási bírság felső határa maradt 10 millió, viszont minden esetben legalább 500 ezer forintos büntetést kell az érintettekre kiszabni.

2020. évi CLXVIII. tv. 155-157. §