A sikeres építőipari vállalkozások szakmai lapja

Ügyfélszolgálati telefonszámunk: +36/20-42-300-42
E-mail: info@ujmedia.eu vagy üzenhet a weblapról

Mit tehetünk, ha nem fizetik ki jogos jussunkat?

A nemfizetések elkerülésére legjobb a megelőzés, de mit tegyünk, ha már kész a baj? Mutatunk 5 lehetőséget, amelyek segítségével megkaphatjuk jogos járandóságunkat. 

A pereskedés senkinek se jó 

A pereskedést természetesen mindenki szeretné elkerülni. Az sem látható előre, hogy kedvező lesz-e a döntés, és az is előfordulhat, hogy mire véget ér a per, az adós céget már rég felszámolták. Szerencsére azonban vannak lehetőségeink, amelyek eredményre vezethetnek, és elkerülhetjük a senkinek sem jó bírósági hercehurcát. 

  1. Békéltető Testület – ha a megrendelő szeretne kisebb javításokat elérni 

Mikor jó? 

Akkor vezethet eredményre, ha a magánszemély megrendelőnek vannak követelései, például szeretne egy-egy hibát kijavíttatni, de mi nem tartjuk jogosnak ezt a követelést. Ilyenkor kérhetjük a megrendelőt, hogy forduljon a Békéltető Testülethez, így elfogulatlan véleményhez juthatunk. 

Miért jó?  

Egy független testület előtt ütköztetjük a nézőpontokat. A személyes jelenlét, valamint a hivatalos környezet hatására az esetek nagy részében történik előremozdulás. 

Hogyan működik? 

A panaszosnak kérelmet kell benyújtania az illetékes Békéltető Testülethez. A Békéltető Testületek elérhetősége és a kérelem tartalmi követelményei a bit.ly/bekelteto oldalon olvasható. A Békéltető Testületnél kötelező megjelennünk és nyilatkozatot tennünk. Ha ezt elmulasztanánk, akkor automatikusan fogyasztóvédelmi bírságot kellene fizetnünk.

Ha egyezség születik, akkor aláírunk egy nyilatkozatot, amelyben vállaljuk, hogy a panaszos problémáját orvosolni fogjuk, például kijavítjuk a hibát. (Ezt be is kell tartanunk, hiszen ha nem tennénk, akkor a testület továbbítja az értesítést a kamarának és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnek.) Ha pedig jogtalannak ítélik a megrendelő követelését, akkor valószínűleg nem fogja további jogi utakra terelni az ügyet.  

Mennyibe kerül? 

Az eljárás költségmentes

Mennyi ideig tart? 

A Békéltető Testület a kérelem beérkezése után 60 napon belül meghallgatási időpontot tűz ki. Az eljárást a megjelenést követő 90 napon belül befejezi. (Indokolt esetben a határidő 30 nappal meghosszabbítható.)

Melyik jogszabály szól erről? 

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

  1. Teljesítésigazolási Szakértői Szerv – ha vitás a teljesítés

Mikor jó? 

Ha vita van a tervezési, kivitelezési szerződés teljesítéséről, és olcsó szakértői véleményt szeretnénk. A munkaterület-visszaadása előtt javasolt kérni, hiszen így hivatalos dokumentáció születik az általunk elért állapotról.

Miért jó?  

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) dokumentálni tudja a jelenlegi állapotot. Lelkileg is hat az adósra, hiszen a szakvéleményben benne van, hogy mennyit kell fizetnie. Ráadásul kilátásba helyeztünk egy esetleges pert, hiszen van egy 60 napos keresetindítási határidő, ketyeg az óra, ami azért erős lelki nyomás tud lenni. Ha pedig bírósági keresetre kerül sor, akkor egyrészt a szakértő véleménye egyenértékű a perben kirendelt szakértő véleményével, másrészt az adósnak bírói letétbe kell helyeznie az összeget, tehát nem fordulhat elő, hogy a per ideje alatt kiüríti a céget, és így nem jutunk hozzá a pénzünkhöz. 

Hogyan működik? 

A Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez kell benyújtani a kérelmet a bit.ly/szakertoi oldalon. A TSZSZ megnézi a beadott dokumentumokat, és helyszíni szemlét tart. Megvizsgálja a teljesítést, és eldönti, hogy milyen mértékben készült el, és ezért mennyit kell fizetni, majd kiadja a szakvéleményt. Ha nem jön létre a szakvélemény alapján az egyez­ség, akkor kereset adható be a bírósághoz, ahol a TSZSZ szakvéleményére alapított per indul rövidebb eljárási idővel. 

Mennyibe kerül? 

Attól függ, hogy mekkora az összeg, amelyhez szerintünk jogunk van, de a másik fél ezzel nem ért egyet. A vélemény díjazása a vitatott összeg bruttó értékének 1 %-a, de legalább 60.000 Ft, és legfeljebb 450.000 Ft.

Mennyi ideig tart? 

A TSZSZ szakvélemény elkészítésének határideje 30 nap, ami indokolt esetben legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható

Melyik jogszabály szól erről? 

a 2013. évi XXXIV. törvény

  1. Igazságügyi szakértő kirendelés vagy előzetes bizonyítás 

Mikor jó? 

Ha vita van a teljesítésről, és szeretnénk rögzíteni az elért állapotot mielőtt túl késő lesz ehhez. Jó megoldás akkor, ha tudni szeretnénk, hogy egyáltalán érdemes-e perre vinnünk az ügyet.  

Miért jó?  

Nagyjából ugyanazt tudja mindkét eljárás, mint a TSZSZ szakvéleménye. Előzetes bizonyítást akkor kérhetünk, ha konkrétan meg tudjuk nevezni a velünk szemben álló felet, akivel vitás ügyünk van, és bizonyítani szeretnénk az igazunkat. Az igazságügyi szakértő kirendelésénél nem szükséges a vita feltárása és a másik fél megnevezése, hiszen csupán egy szakértői véleményre van szükségünk. Mindkét eljárás ad szakértői véleményt, amelynek segítségével pontosan meg tudjuk határozni a követelt összeget. Ez azért fontos, mert így elkerülhetjük a pervesztés kockázatát. A perköltséget is csökkenthetjük vele: a peres illeték csak a követelt összeg 3 %- a lesz (ez egyébként 6% lenne). A szakértő véleménye egyenértékű a perben kirendelt szakértőjével.

Hogyan működik? 

Az illetékes közjegyzőnek kérelmet kell benyújtani vagy jegyzőkönyvbe kell mondani a panaszt. A közjegyző – a kérelem beérkezésétől számított nyolc munkanapon belül – megvizsgálja a kérelmet. Kirendel egy szakértőt, aki megalkotja a szakvéleményét, ennek alapján pedig eldönthetjük, hogy bíróságra visszük-e az ügyet, vagy esetleg sor kerülhet a közjegyző előtt egy egyezség megkötésére. 

Mennyibe kerül? 

40.000 – 100.000 forint közjegyzői díj (óradíjat határozhat meg), 6000 forint illeték a bírósági eljárásban + a szakértői díj (később perköltségként elszámolható).

Mennyi ideig tart? 

A szakvélemény elkészítésének határideje 30 nap, ami indokolt esetben maximum 30 nappal meghosszabbítható.

Melyik jogszabály szól erről? 

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 334-339. §-a

  1. Felszámolási eljárás – ha meg szeretnénk tudni, hogy van-e pénze az adós cégnek

Mikor jó? 

Főleg alvállalkozóknak javasolt 200.000 Ft-ot meghaladó tartozás esetén. Ha a feltételek adottak, akkor a bíróság mindenféle külön vizsgálat nélkül elrendeli a nemfizető cég felszámolását. Ettől az adós vagy megijed, és fizet, vagy tényleg nincs fedezete, és megkezdődhet a felszámolás. 

Miért jó? 

Gyorsan megtudhatjuk, hogy van-e pénze az adósnak, hiszen ha a felszámolási eljárás réme fenyegeti, egészen biztosan fizetni fog. Ha nem fizet, akkor a polgári pernek sincs értelme, hiszen nem tudná teljesíteni a kifizetést. 

Milyen feltételek esetén indítható? 

– ha 200.000 Ft feletti a tartozás,

– ha az adós a szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon túl sem egyenlítette ki,

– ha az adós kapott írásbeli fizetési felszólítást és felhívást a felszámolási eljárás megindítására,

– ha az adós nem vitatta a tartozást írásban legkésőbb a fizetési felszólítás kézhezvételét megelőző napig.

Hogyan működik? 

A bíróságnál kell kérelmezni a felszámolást, ebben meg kell nevezni, hogy milyen jogon követeljük a pénzt, mikor járt le a fizetési határidő, és miért tartjuk az adóst fizetésképtelennek. Az ezeket igazoló iratokat csatolni kell. A bíróság a kérelem benyújtásáról haladéktalanul értesíti az adóst. Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e, és kér-e haladékot (30 napot kaphat). Ideiglenes vagyonfelügyelőt is kérhetünk, aki ellenőrzi az adós pénzügyeit, és megakadályozza a pénzek kimenekítését. A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét és elrendeli a felszámolást. 

Mennyibe kerül? 

105.000 Ft (80.000 Ft illeték + 25.000 Ft közzétételi díj) 

Mennyi ideig tart? 

A tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidő van, a felszámolásról szóló döntést pedig a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül hozzák meg 

Melyik jogszabály szól erről? 

Az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.)

 

  1. Fizetési meghagyásos eljárás – ha vita esetén hajlandóak vagyunk perre vinni az ügyet

Mikor jó? 

Ha az adósban tudatosítani akarjuk, hogy a tartozást mindenképpen be fogjuk hajtani.

Miért jó? 

Egy ilyen eljárás rögtön megmutatja, hogy az adós mennyire hajlandó kifizetni a követelésünket. Az adós számára ez már egy komoly jelzés arról, hogy bizony per is lehet a tartozásból. Az eljárás ugyanis perré alakul, ha nem ismeri el a tartozást. 

Hogyan működik? 

A közjegyzőhöz kérelmet kell beterjeszteni, aki a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül fizetési meghagyást ad ki (az elektronikus út esetén 3 munkanapon belül). Ha az adós elismeri a követelést vagy nem él ellenvetéssel, akkor a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő 16. napon jogerőssé válik. Ha ennek ellenére sem fizet (kérhet részletfizetést vagy halasztást), akkor végrehajtást kezdeményezhetünk. Ha az iratot a másik fél nem vette át, akkor újra megpróbálják kikézbesíteni, és ha ez sem sikeres, akkor az ezt követő 5. munkanapon kézbesítettnek tekintik. Ha pedig az adós nem ismeri el a követelést, akkor az eljárás perré alakul át. 

A fizetési meghagyás feltételei 

Ha a tartozás 3 millió Ft alatti, akkor kizárólag közjegyzőhöz lehet fordulni, és fizetési meghagyást kérni. 30 millió Ft felett viszont már csak a bírósági út járható.

Nem folytatható fizetési meghagyásos eljárás, ha a tartozásra több jogosult van, vagy ha több adós szerepel benne, és a követelések eltérő mértékűek 

Mennyibe kerül? 

A követelés 3%-a, de minimum 5.000 forint, és legfeljebb 300.000 forint. 

Ha pedig végrehajtás kezdődik, akkor annak díja a követelt összeg 1%-a, minimum 5.000 forint, de maximum 150.000 forint

Mennyi ideig tart? 

15 napon belül kiadják a fizetési meghagyást 

Melyik jogszabály szól erről? 

A 2009. évi L. törvény

+1. jótanács

A fentiek alapjául Dr. Jámbor Attila: Építőipari jogviták – Az igényérvényesítés lehetséges és hatékony eszközei című kitűnő előadása szolgált (bit.ly/behajtas), amelyben a következő megszívlelendő figyelmeztetés is szerepel: nemcsak a szerződés megkötése előtt kell ellenőrizni, hogy nem áll-e a cég felszámolás alatt, hanem folyamatosan! Hiszen ha időközben felszámolás történik, kicsúszhatunk a határidőből, és futhatunk a pénzünk után. (A felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül kell bejelenteni az igényünket.) Legalább havonta egyszer ellenőrizzük a Cégközlönyben az adott vállalkozást, és ne a nevére keressünk rá, hanem az adószámára, mert azt nem tudja megváltoztatni!

Természetesen továbbra is elsődleges a megelőzés, vagyis azok a lépések még a munka megkezdése előtt, amelyek biztosítékot jelenthetnek egy jogvita esetén (a másik fél ellenőrzése, biztosíték, letét, zálogjog, gondosan megfogalmazott szerződés, pontos dokumentáció). Ám ha ezt elmulasztottuk, akkor sincs teljesen veszve az ügy, hiszen a fenti eszközök segítségével jó eséllyel hozzájuthatunk a pénzünkhöz. 

Horváth Orsolya