Mit tehetünk, ha totojázik a főépítész?

Gyakran előfordul, hogy egyszerű bejelentéses családi ház építésekor nagyon lassan érkezik meg a főépítészi szakmai konzultáció válasza. Van, ahol akár hónapokat is várni kell a főépítész véleményére. Mit tehetünk ilyenkor? Hova forduljunk, ha elakad a településképi konzultáció?

Olvasónk február elején beadta az önkormányzat főépítészéhez az egyszerű bejelentéses családi ház terveit a településképi rendeletben meghatározottak szerint. Március elején még semmilyen válasz nem jött. Az adott főépítésszel már többször dolgoztak, ezidáig mindig időben kiadta a véleményét. Most viszont sem e-mailen, sem telefonon nem elérhető. Mennyi ideje van a főépítésznek a településképi szakmai konzultáció lefolytatására? Van valami határidő, ami után azt mondhatjuk, hogy elfogadottnak tekintjük a tervet?

Nincs büntetés, ha csúszik vagy elmarad a szakmai konzultáció

Az egyszerű bejelentéssel épülő lakóházak esetében az önkormányzat a településképi rendeletben kötelezővé teheti a főépítészi szakmai konzultációt. A főépítésznek 8 napja van a szakmai konzultáció lefolytatására (314/2012. kr. 25.§ (1) bekezdés). A szabályozás szerint a konzultáció egy személyes egyeztetést jelent, amiről kötelezően emlékeztető, azaz írásos dokumentum készül. A járvány miatt a személyes egyeztetés most nem megoldható, a főépítészi egyeztetés általában írásban zajlik. Azaz, ha valami nem tetszik a főépítésznek, vagy úgy gondolja ki kell még egészíteni a terveket, akkor azt írásban jelzi.

A vírushelyzet miatt teljesen érthető, hogy ha most picit kicsúsznak a főépítészek a 8 napos határidőből, de a több hetes és hónapos csúszás azért nem fér bele. Sajnos az, hogy 8 napon belül nem adja  meg a főépítész a véleményét, nem jelenti azt, hogy elfogadta a terveket. Mivel a főépítészi szakmai konzultáció ingyenes, a főépítészt sem bünteti senki azért, mert nem végzi el időben a feladatait, és késve adja meg a véleményét. Patthelyzet.

Jó tudni azonban, hogy egyébként azért sem jár büntetés, ha elmarad a főépítészi szakmai konzultáció. Viszont, ha később kiderül, hogy a ház nem felel meg a településképi előírásoknak, az már büntethető. Pénzbírság és szabályossá tétel jár ilyenkor. Azaz lehet, hogy vissza kell bontani a házat.

Egyszerű bejelentés szakmai konzultáció nélkül

Komoly dilemma, hogy mit tegyünk, ha sürget az idő, kezdenénk az építkezést, de hiányzik a főépítészi szakmai konzultációról a papír. Ahhoz, hogy az ÉTDR-ben megtegyük az egyszerű bejelentést, nem kell a főépítészi konzultációról készült emlékeztető. Az nem az egyszerű bejelentéses dokumentáció része. Ha úgy érezzük, hogy rendben vannak a tervek, és a főépítész nem köthet bele, megtehetjük az egyszerű bejelentést a szakmai konzultáció nélkül is. Ezzel is nyerve egy kis időt.

Ha nincs főépítész…

Az is előfordulhat, hogy épp nincs főépítésze az önkormányzatnak, és ezért csúszik a szakmai konzultáció. Ha nincs helyben főépítész, akkor a polgármester feladata, hogy lefolytassa a szakmai konzultációt. Azonban a polgármesterek nagy része egyáltalán nem ért az építésügyekhez.

Engedélyes építések esetében, amikor nem szakmai konzultációról van szó, hanem településképi véleményezésről, a jogszabályok adnak megoldási lehetőséget. Ha nincs főépítész, akkor a polgármester kérheti a kormányhivatalokban található állami főépítész véleményét. Sajnos ezt a kiskaput nem ajánlja fel a jogszabály az egyszerű bejelentéses szakmai konzultációnál. Marad a türelmes várakozás és a telefonálgatás.

Végső soron bepanaszolható a főépítész

A problémákkal a kormányhivatal állami főépítészi irodáján is tisztában vannak, de sajnos nekik nincs beleszólásuk a főépítészi rendszerbe. A kormányhivatalokban található állami főépítész részt vesz a rendezési tervek és a településképi rendeletek készítésében, de ennél több rálátása nincs a főépítészek munkájára. Elmondták, hogy tisztában vannak vele, hogy sok a gond a főépítészekkel, de nem tudnak a problémán segíteni. Egyetlen megoldást javasoltak: ha rendszeresen probléma van egy főépítésszel, akkor panaszt lehet tenni a munkájára a területi építész kamaránál. Ha a kamara jogosnak érzi a panaszt, akkor etikai-fegyelmi eljárást folytat le a főépítésszel szemben. Az eljárást a Magyar Építész Kamara Etikai szabályzata írja le részletesen:  bit.ly/fegyelmi. Ez azonban kimondja, hogy kamarai tag a kollégáját indokolatlanul ne vádolja meg szakmai vagy etikai vétséggel, ezért javasolt, hogy az eljárást inkább az építtető kezdeményezze. A panaszt csak írásban, és annál a területi építész kamaránál lehet tenni, ahol a főépítész kamarai tag.

Király Viktória