Mivel fűtsünk? Mit ajánljunk a megbízóinknak?

Pár hete az internetet bújtam, hogy össze tudjam hasonlítani a rezsiköltségeket fűtési módok szerint, mire egyszerre ott volt előttem a mű. Készen, megajoulra, forintra kiszámolva, friss, ropogós számítással. A következő cikket Bata Józseftől, a Budaklíma cégvezetőjétől kaptuk, és segít eligazodni a fűtési lehetőségek közötti választásban. 

Rengeteg kérést kaptunk, hogy írjunk a különböző fűtési megoldásokról, hasonlítsuk össze őket. Nem csoda: a rezsicsökkentés részleges kivezetése hideg zuhanyként érte a lakosságot. Rengetegen elővették a kockás papírt, hogy kiszámolják, mennyi lesz a rezsi, megéri-e fűtéskorszerűsítésbe kezdeni. Ez a számolás azonban nem annyira egyszerű. Lássuk tehát: milyen fűtési rendszerek vannak, és melyiket érdemes kiváltani hőszivattyús vagy klímás fűtésre? Mit kell mérlegelni, mielőtt bárki több milliós fűtéskorszerűsítésbe kezdene? 

Mit kell mérlegelnünk, mielőtt belevágnánk a korszerűsítésbe? 

Egyre többen érdeklődnek a lakásuk, házuk fűtési rendszerének korszerűsítése és megújuló energiákkal történő fűtése/ hűtése iránt. Van, amikor akár az energiatakarékosság, akár a nem megfelelő komfort miatt érdemes egy működőképes fűtési rendszert is kiváltani. A kiválthatóság azonban nagymértékben függ a meglévő fűtési rendszertől: vannak, amik csak borzasztó költségesen válhatók ki energiatakarékosabbra, egyes rendszerek pedig nem is alkalmasak az átalakításra. 

Egy komplett ház teljes fűtését kicserélni, hőleadókkal és hőtermelővel együtt elérheti a tizenmilliós nagyságrendet is. Ennek már sok esetben beláthatatlan a megtérülése. Márpedig 15-20 év fölött megtérülő rendszerrel nem érdemes számolni. Ennyi idő alatt a most még új rendszerelemek is elavulnak, és legalább egy, de akár több technológiai ugrás is megtörténhet. Lássuk, az egyes fűtési rendszerekből mire érdemes váltani, miben nem érdemes gondolkodni!  

 Klímás és hőszivattyús fűtés

Egy most épülő új ház esetében már nem kérdéses, hogy levegő-víz hőszivattyúra érdemes kiépíteni a fűtést. (Ez a levegőből nyeri a hőmérsékletváltozáshoz szükséges hőmennyiséget és egy vizes fűtési rendszerre adja át) Miért? A fűtési rendszerünk egy nagyon egyszerű és jól, hatékonyan működő egység lesz. Kis túlzással leteszünk egy dobozt a ház mellé, amit összekötünk a házban a vizes rendszerrel és indulhat a fűtés. 

A H tarifával pedig kedvezményesen üzemeltethetjük a hőszivattyúnkat. Minimális az adminisztráció, nem kell külön közművet (gázt) bevezetni, terveztetni, kicsövezni, engedélyeztetni és kéményt építeni. Tehát a hivatali macerát az elvárható szintre lehet minimalizálni, és később sem vegzálnak majd a hatóságok, mint a gázos, kéményes rendszereknél olyan szívesen teszik.

Meglévő fűtésrendszer cseréjénél vagy bővítésénél már nem ennyire egyszerű rábólintani a hőszivattyúra, ugyanis a hőszivattyú egy alacsony hőmérsékletű melegvizes rendszer, így radiátoros fűtéshez nem igazán jó. Amíg a hőszivattyú 30 fok előremenő víz esetén dolgozik hatékonyan, addig a radiátorokhoz 60-70 fokos víz szükséges, különben a radiátor felület nagyságát extrém módon növelni kellene, hogy elegendő legyen a hőleadó felület. Tehát a hőszivattyú mellé a padló-, fal- és mennyezetfűtés a megfelelő hőleadó a nagyságánál és elhelyezkedésénél fogva is. A 80-90 es években épült házakban viszont sajnos a legjellemzőbb a radiátoros fűtés, ennek a teljes cseréje, vagy akár az utólagos padlófűtés kialakítása már horribilis költségekkel járna. 

Ezen a helyzeten tudnak segíteni a modern, hőszivattyús rendszerű klímák, amelyek pontosan úgy működnek, mint egy mini hőszivattyú, csak éppen víz helyett a lakás levegőjét fogják fűteni, és kellemes pluszként nyáron hűteni is.

A klímákra is igényelhető a H tarifa, így tökéletes alternatívája egy nagy hőszivattyúnak, és nem kell a meglévő rendszert sem cserélni. Amíg a hőszivattyú nem feltétlenül alkalmas a lakás hűtésére – mert egy padlófűtésre nem lehet a hideg vizet rákötni nyáron, nem komfortos – legfeljebb mennyezet és falfűtésre, addig a klímával fűtés nagyon egyszerűen átváltható hűtésre is, minden kiegészítő nélkül. 

Tehát abban az esetben, amikor radiátoros fűtést szeretnénk átalakítani, érdemes klímával bővítenünk rendszert, akár a meglévő fűtés meghagyásával.

Egyre gyakoribb, hogy azért akarják kiváltani a gázfűtést, mert a kémény elöregedett, nem bélelt és nem is bélelhető. Akár több milliós költsége is lehet egy ilyen kéményfelújításnak, főleg egy sokemeletes régi bérház esetében. Ilyenkor a klímával való fűtés a legkézenfekvőbb, mivel ritka, hogy a hőszivattyú telepítésnek megfelelőek legyenek a feltételek a lakásban, és elég hely sincsen a kiépítéséhez.

Geotermikus fűtés, talajszondás hőszivattyú

Töprengtem rajta, hogy megírjam vagy sem, de talán gondolatébresztőnek megosztok pár információt. A hőszivattyúk első nagy generációja a talajszondás fűtésként érkezett el hozzánk, viszont a horribilis bekerülési költségek mellett nem várt problémák is előfordultak sajnos. Az, hogy ha nem táplálunk vissza meleget is a szondához nyáron, akkor kihűlhet a terület, és egyre rosszabb hatásfokkal üzemel majd a berendezésünk, mivel nem lesz meg a szükséges hőmennyiség lent a földben. Én magam nem telepítettem ilyen rendszert, tehát csak kollégáktól tudom, hogy közel sem annyira hatékony és szabályozható, mint akár egy levegő- vizes hőszivattyú, és bizony van olyan ház, ahol a téli benti 18 fokot is nehéz előállítani, ami nem nevezhető komfortosnak.

A levegő-levegő és a levegő-víz hőszivattyúk elterjedésével egyre ritkább az igény a költséges talajfúrós vagy kútépítős, vízelnyeletős rendszerekre, mivel nem belátható távolságba került a megtérülése egy ennyire komoly beruházásnak.

Konvektor

A konvektor a 80-90-es évek találmánya, amikor a gázolajos, kályhás fűtéseket kellett az akkor újdonságként érkező földgázos rendszerrel kiváltani. A kész lakásokban a legegyszerűbb megoldás a könnyen telepíthető konvektorok kiépítése volt, ami az akkor még alacsony gázárak mellett nem okozott jelentős költséget a 60%-os hatásfokával sem. Jelenleg egy ilyen rossz hatásfokú, gázpazarló berendezés már luxusnak számít, és a lakásfelújítások alkalmával egyre többet cserélünk le modern, hűtő- fűtő klímaberendezésekre.

Kandalló, vízteres kandalló

A 2000-es évek elején nagyot mentek a piacon a kandallók, vízteres kandallók, mint alternatív fűtési megoldás a gáz mellett. Főleg az ukrán gázválság kapcsán vásárolták többen, mint kiegészítő berendezést, „ha elzárják a csapot” alapon. Közben a piac átárazta a kandallók gazdaságosságát: a tüzifa a háromszorosára drágult ebben az időszakban, és a 70-80%-os hatásfokú kandalló a napi használatban már nem versenyképes sem a gáz, sem pedig az elektromos, hőszivattyús rendszerekkel. A kandallós fűtésből, a romantika mellett lassan kijózanodnak a felhasználók, ugyanis milyen meglepő, folyamatosan pakolni kell fával, amit készletezni, szárítani kell minden évben, utána pedig hamuzni, és amit senki nem mondd el: füstszag van tőle a lakásban! Több ismerősöm tapasztalata alapján állíthatom, hogy a kandallós fűtés egy idő után átcsúszik az évente párszor használt, romantikázós kategóriába.

Norvég elektromos panel

Imádom ennek a terméknek a marketingjét! Egyszerűen zseniális ahogyan megtévesztik vele a gyanútlan fogyasztókat. A neve is szuper, norvég, mert ugye ott hideg van, tehát rossz már nem lehet! Elektromos és panel, vagyis olyan modern valami!

100%-os hatásfok, persze, mint egy olajradiátornak, tehát 1kW villanyból lesz 1kW hőenergia, mindez ködösítve megfogalmazva a leírásokban, mert felvállalni nagyon nehéz ezt a rettenetesen pocsék és pazarló rendszert! A klímák és hőszivattyúk 4-6x-os szorzójához képest az elektromos panel egy az egyben alakítja az áramot meleggé, ami minden, csak nem gazdaságos fűtés. Csak és kizárólag ott ajánlható, ahol minden más fűtésnek van valami technikai megvalósítási akadálya.

Elektromos padlófűtés

Kb. ugyanaz, mint az elektromos panel, 1 kW villanyból csinálunk 1 kW meleget, egy fűtőfóliával a burkolat alatt. Ami szimpatikus benne, hogy könnyen lerakható, és a lábnál kellemes a meleg érzet. A lerakása is gazdaságos, de az üzemeltetésben itt is komoly villanyszámlákra kell számítani. Tehát csak akkor lehet szempont, amikor a felújítási keretbe nem fér bele egy gazdaságos fűtés, de a meglévőt fel kell számolni valamiért: kémény, konvektorok, régi cirkó stb.

Pellet kazán

A pellet kazánokkal testközeli élményeim vannak, még az olasz gyárban is jártam, ahol gyártják őket, mivel cégünk is eladott párat a 2000-es évek elején. Teljesen magamtól hagytam fel a forgalmazással, mert ez a fűtési rendszer pontosan olyan kompromisszumokkal terhelt, mint a fás kandalló, bár annál azért jóval kényelmesebb.

A bekerülési költsége viszont a sokmilliós kategória, illetve ami nagyobb probléma, az a fapellet beszerzése és az egyenletes minőség biztosítása. Ugyanis pelletből nincsen elég választék a piacon. A mezőgazdasági pelletek a magas szilícium-karbid tartalmuk miatt nem alkalmasak a fűtésre, elkoszolják az égőfejet. A tiszta, hántolt fapellet pedig annyira dinamikusan drágult, és olyan szűk volt a piacon elérhető készlet, hogy tisztán látszódott a hazai felhasználás zsákutcája. Pedig egy időben mindenki azt hitte, ez lesz az új bioüzemanyag. Hát nem ez lett. Az alapelv az volt, hogy a gázvezeték nélküli részeken épült házakban is legyen megfelelő fűtés, de a hőszivattyú kiszorította a piacról nagyon rövid idő alatt.

Példa

Segítségként összehasonlítjuk a különböző elterjedt fűtési módokat pár konkrét számítással is, egy általános házméret fűtésére lebontva.

A számítás alapját egy jól szigetelt, korszerű 120 nm-es családi ház éves fűtési energiaszükséglete adta, az energiaáraknál pedig a szolgáltatók aktuális díjszabását vettük figyelembe (2022.08.01-áram ; 2022.10.01-gáz).

Ennél nagyobb vagy kevésbé jól szigetelt ingatlan esetében a különböző fűtési módok éves költségében lévő különbségek csak nőni fognak.

Ami látszik, hogy egyedül egy korszerű kondenzációs gázkazán éves fűtési költsége az, ami megközelíti a normál díjszabás szerinti árammal üzemeltetett hőszivattyú költségét, de H tarifa igénybevétele esetén a hőszivattyú energia költsége már 40%-kal alacsonyabb.

Minden egyéb fűtési mód költsége lényegesen magasabb, akár ötszöröse is lehet.  Így érdemes a fűtési rendszer átalakítása, bővítése előtt alaposan átgondolni és összehasonlítani, hogy az adott lakásban melyik rendszer lesz előremutató megoldás a kiépítési költségek összevetésével és a várható avulással is számolva.

Bata József
cégvezető
Budaklíma