Munkabaleset történt! Most mi lesz?

Gondoltuk volna, hogy az Unióban évente több, mint 3 millió munkabaleset következik be, és halálesetek száma megközelíti a négyezret? A statisztika bizony azt mutatja, hogy bármennyire is odafigyelünk, sajnos előfordulhat baleset. De vajon tudjuk, hogy mit kell csinálni ilyenkor?

A nulladik lépés, hogy legyen egy munkavédelmi szakemberünk. Amíg “kicsik” vagyunk nem kell alkalmazottban gondolkoznunk, lehet külsős is megbízási szerződéssel, a lényeg, hogy legyen. A munkavédelmi törvény nem válogat. A rendelkezések cégmérettől, tevékenységi körtől függetlenül minden munkáltatóra kötelezőek.

Nemcsak baj esetén lesz szükségünk munkavédelmisre, hanem már a kockázatértékelés elkészítését is hozzáértőre kell bíznunk. A kockázatok megfelelő felmérésével, a munkavállalók oktatásával bizony sok baj megelőzhető. A munkavédelmisünknek el kell készíteni a munkavédelmi oktatások tematikáját. Amíg nem kapta meg a szükséges oktatást, senki sem dolgozhat. Fontos, hogy mindent dokumentáljunk is, hiszen utólag igazolnunk kell, hogy mi mindent megtettünk. Ez határozhatja meg többek között azt is, hogy kell-e kártérítést fizetnünk egy adott balesetnél, vagy esetleg a baleseti táppénzt utólag meg kell-e térítenünk a nagy kasszába.

Fontos! Ha a munkavállalóink létszáma eléri a húsz főt, úgy a dolgozók közül munkavédelmi képviselő választása is szükséges, akinek első fél évben 16 órás, majd évente 8 órás képzésen kell részt vennie.

Nézzük, hogy mit is kell tennünk, ha minden óvintézkedés ellenére mégis megtörtént a baj!

Teendők munkabaleset esetében

A sérült vagy a balesetet észlelő személy köteles a balesetet azonnal jelezni. Ha ez elmarad, akkor bizony utólag neki kell bizonyítani, hogy a sérülés tényleg a munkavégzéssel összefüggésben történt. (Márpedig ez, mint később látni fogjuk, nagyon is fontos lesz.)

A törvény szerint minden munkabaleset körülményeit tisztázni kell. Ha a sérülés miatt nem válik munkaképtelenné a dolgozónk, akkor elég, ha a történteket rögzítjük a munkabaleseti naplóban. Be kell írnunk a sérült munkakörét, sérülés időpontját, helyszínét, jellegét, a rövid tényállását, a sérült ellátására tett intézkedést, és azt, hogy tudja-e folytatni a munkáját. 

Ha a baleset miatt munkaképtelenné válik az emberünk, akkor már komolyabb vizsgálatra lesz szükség. A munkaképtelenséggel járó munkabalesetek kivizsgálása ugyan a munkáltató feladata (kivéve a foglalkozási megbetegedést), de munkavédelmi szaktevékenységnek minősül, azaz ki kell hívnunk a munkavédelmisünket. A kivizsgálásról az üzemorvost is tájékoztatni kell, és ő fogja eldönteni, hogy szükség van-e a közreműködése vagy sem. Ha valaki mondjuk elvágta az ujját, amit szépen bekötöttek neki az ügyeleten, de másnap már ismét munkába állhat, akkor nyilván az üzemorvosunk nem igazán fog tudni mit tenni. Munkáltatóként mi a már említett  baleseti naplót töltjük ki, amit majd nagy valószínűséggel el fog kérni a munkavédelmisünk, és ő készíti el a munkabaleseti jegyzőkönyvet, és szükség esetén egyeztet az érintettekkel. (Ha valamilyen vegyszer vagy a túlzott zaj miatt van gond, azaz fokozott expozícióról van szó, akkor azt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.)

Ha a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, akkor a Munkavédelmi Hatóságot is értesíteni kell. És ugyanígy azonnal jelenteni kell a súlyos baleseteket vagy a fokozott expozíciós eseteket is. (Súlyosnak számítanak a balesetek, ha életveszélyes sérülés, egészségkárosodás, csonkulás, halál stb. következik be.) A súlyos balesetek kivizsgálásában az üzemorvos is részt kell vegyen.

Értesítenünk is kell

A kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a sérülés hónapját követő hónap 8-áig meg kell küldeni a vizsgálati jegyzőkönyvet

• a sérültnek,
• 3 munkanapot meghaladó munkaképtelenség esetén a munkavédelmi hatóságnak (súlyos munkabalesetnél a balesetvizsgálat teljes dokumentációját várja a hatóság), 
• az egészségbiztosítási pénztárnak (a fővárosi és megyei kormányhivatalon belül). A gyakorlatban a táppénzes dokumentumok és foglalkoztatói igazolás mellé csatolva küldjük be a táppénzigényt a hatóságnak. (Amíg a hatóság nem dönt a baleset üzemiségéről, addig a táppénzes papírokon ne keressük az ,,1” üzemi baleset kódot, addig bizony ez csak ,,3” közúti vagy ,,4” egyéb baleset kategória lesz.)

Súlyos munkabaleset esetén a határidő indokolt esetben 30 nappal nyújtható.

Munkabaleset és üzemi baleset

A keresőképtelenség hosszától függetlenül minden tudomásunkra jutott balesetről el kell dönteni, hogy munkabalesetnek minősítjük-e vagy sem. Azt pedig majd a kormányhivatal dönti el a táppénz elbírálás során, hogy üzemi balesetnek minősíti-e az esetet. (A 100 főnél nagyobb cégek már társadalombiztosítási kifizetőhelyek, ott ők döntenek.) A kettő nem egészen ugyanaz.

Munkabalesetnek leegyszerűsítve az számít, ami munkavégzés közben, azzal  összefüggésben következett be. Az otthonról munkába menet elszenvedett baleset például nem munkabaleset, ha nem céges autóval történt, de üzemi balesetnek számít (úti baleset). Ezzel szemben a dolgozó saját hibás balesetei munkabalesetek, de nem üzemi balesetek. Ilyen például, ha az ittassága okozta a balesetet vagy munkahelyi rendbontás, vagy egyszerűen olyan dolgot csinált, ami nem is lett volna a feladata.

Dolgozói oldalról egyáltalán nem mindegy, hogy üzemi balesetről van-e szó vagy sem. Ez határozza meg, hogy a munkabalesetre járó 100 %-os, az úti balesetre járó 90 %-os táppénzt kapja valaki, vagy a sima, maximum 60 %-os táppénzt.

Az üzemi baleset esetében a munkáltatónak nem kell táppénz harmadot fizetni, és most jön a DE! Abban az esetben, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy a munkáltató vagy megbízottja nem tartotta be a kötelező munkavédelmi szabályokat, vagy ha munkáltató vagy alkalmazottja a balesetet szándékosan idézte elő, akkor bizony a foglalkoztató köteles megtéríteni az egészségbiztosítási ellátás költségeit.

Kovács Nikoletta