Munkabalesetek – mennyire veszélyes az építőipar?

A korábbi évekhez képest kevesebb munkabaleset történik az építőiparban, de továbbra is itt a legnagyobb a súlyos és halálos balesetek aránya – derül ki a munkavédelmi hatóság első félévi összesítéséből.

Ha a hatóság összesítésében az elmúlt 5 évet nézzük, akkor igazán kedvező kép tárul elénk: a 2019-es csúcshoz képest 2022-re valamennyire csökkent a balesetek száma. 2019-ben még 11.151, idén 9.776 baleset történt az első félévben. A kedvező kép azonban nem feltétlenül azt jelenti, hogy biztonságosabbá váltak a munkahelyek. Érkezett a covid, ami otthontartózkodásra, otthoni munkavégzésre kényszerítette az emberek egy részét, más munkáltatók pedig szüneteltették a működésüket. Egyszerűen kevesebb alkalom volt a balesetekre az elmúlt két évben, mint korábban. A statisztikában jól látható különbség egyébként a való életben nagyon kicsi arányokat takar: 2019-ben 10 ezerből 24, idén 10 ezerből 20 munkavállalót ért valamilyen baleset az év első felében. A kicsi arány persze nem vigasztalja azokat, akiket baj ér a munkahelyen. Főleg nem halálos vagy súlyos sérülés esetén.

Több a súlyos és halálos baleset

Sajnos a halálos áldozatok száma magasabb lett a korábbinál: tavaly még 30, 2019-ben 32, idén viszont 38 ember vesztette életét munkahelyi baleset miatt. Nemcsak a halálos, de a súlyos balesetek száma is növekedett a tavalyihoz képest, méghozzá több mint 30 százalékkal. Ez azért fájó, mert a súlyos és halálos balesetek aránya erőteljesebben növekedett, mint az összes baleseté. Azaz az összes baleseten belül több volt a súlyos a tavalyi évhez képest. Miközben az összes baleset száma 3,5 százalékkal emelkedett, a halálos és súlyos baleseteké 30 százalékkal.

A 10-49 fős kisvállalkozásoknál van a legtöbb baleset

A cégek mérete alapján legveszélyesebbnek a kisvállalkozások számítanak. Itt messze nagyobb a balesetek előfordulásának az aránya, mint bármelyik más kategóriában. A legtöbb munkabaleset a 10-49 főt foglalkoztató vállalkozásoknál történt, ide sorolható az összes eset 29,6%-a. Ugyanakkor az összes foglalkoztatott dolgozónak csak mintegy 18 százaléka dolgozik ilyen méretű vállalkozásnál. Összehasonlítva: az egyéni vállalkozók és a maximum 9 főt foglalkoztató vállalkozások aránya az összes munkavállalón belül 39 százalék, ám a munkabaleseteknek csak a 11,5 százaléka történik ebben a körben. Már a közepes méretű cégek is kevesebb balesetért felelősek, mint amennyit létszámuk indokolna: az 50-250 fő közötti kategóriában a munkavállalók 15 százaléka dolgozik, de a baleseteknek csak a 9,8 százaléka történik ebben a körben.

A magyarázat az lehet, hogy a 10-50 főt foglalkoztató kisvállalkozás jelenti azt a kategóriát, ahol a létszámból és a feladat súlyából eredő veszély már elég nagy, a szervezet viszont még nem elég erős ahhoz, hogy a megfelelő óvintézkedéseket megtegyék. Ebben a körben még gyenge a munkavédelem, kevesebbet tudnak költeni ilyen szakemberekre, a biztonság növelésére.

Ha a balesetek számát nézzük, nem is olyan veszélyes az építőipar

Azt gondolnánk, hogy az építőipar az egyik legveszélyesebb ágazat. Ez igaz is meg nem is. Pusztán a balesetek számát tekintve az építőiparban nem is történik olyan sok. Az év első felében összesen 9776 munkabaleset történt, ebből 456 az építőiparban, azaz mindössze 4,7 százalék. Sokkal veszélyesebbnek tűnik a feldolgozóipar és gépipar, amelyek így együtt a balesetek 37,3 százalékáért felelősek. A szállítás, közlekedés 13,2 százalékkal, de még a kereskedelem is 11,7 százalékkal járul hozzá a teljes képhez. Ehhez képest valóban nem sok az építőipar 4,7 százaléka.

Még akkor is nagyon kedvezőnek tűnik a kép, ha a balesetek számát összehasonlítjuk az adott területen dolgozók létszámával. Ehhez már a statisztikai hivatal adatait is segítségül kell hívnunk. A KSH szerint 2022 második negyedévének végén az építőipar 378 ezer embert foglalkoztatott. Ennyi emberre jutott 456 baleset, azaz a munkavállalók 0,12 százaléka szenvedett valamilyen balesetet. Ez 10 ezer emberből 12 fő. A feldolgozóiparban ugyanez az arány 10 ezerből 37, a szállítás területén 10 ezerből 44 munkavállaló. Még a kereskedelem is veszélyesebb területnek látszik: ott 10 ezer emberből 20 sérül meg munkahelyi baleset során.

De…

Látnunk kell azonban azt is, hogy bár a dolgozók arányához képest kevés az építőipari baleset, azok sokkal súlyosabbak. A 456 építőipari balesetből 14 járt halállal és 15 más, súlyos sérüléssel. Itt történt az összes halálos baleset 36,8, az összes egyéb súlyos baleset 44 százaléka. Az építőiparban sokkal nagyobb annak az esélye, hogy egy baleset súlyos vagy halálos kimenetelű legyen, mint más területen. Az építőiparban az összes baleset 6,3 százaléka végződik ezen a módon, míg másutt a fél százalékot is alig éri el ez az arány. A vendéglátásban, szálláshely-szolgáltatásban például egyetlen súlyos vagy halálos baleset sem történt az év első felében. Értjük persze, kevésbé veszélyes is az itt gyakran előforduló égési, vágási sérülés, mint az építőiparban tapasztalható leesés vagy ráesés. Csakhogy a szállítási ágazatban is hasonlóan alacsony a súlyos esetek előfordulási aránya, pedig a közlekedési balesetek hasonló veszélyességgel járnak, mint az építőipari események. Mégis a közlekedésben dolgozók balesetei is inkább könnyűek, itt is fél százalék a súlyos vagy halálos történések aránya.

Összességében tehát tényleg azt látjuk, hogy az építőipar a dolgozók létszámához képest ugyan kevesebb balesetet produkál, mint más ágazatok, az események viszont sokkal súlyosabb következményekkel járnak. Legfontosabb tanulsága mindennek az lehet, hogy tartsuk be a védelmi előírásokat, viseljük és viseltessük a védőeszközöket, hogy minél nagyobb esélyt adhassunk a véletlenül megsérülő munkatársainknak!

Nagy Csaba