Nem fizetik ki a tervet: mit tegyünk?

Tervező olvasónk már benyújtotta a családi ház egyszerű bejelentési kérelmét, amikor megtudta, hogy az építtető még nem fizette ki a statikus terveket. Mit lehet ilyenkor tenni? Visszatarthatja az egyszerű bejelentést az építész valahogy?

Kifizetési problémákkal nem csak a kivitelezők küszködnek, néha a tervezők is belefutnak ilyen zsákutcába. Olvasónkkal is hasonló történt. Miután feltöltötte az ÉTDR-be az alig 50 négyzetméteres családi ház terveit, kiderült, hogy a statikus terveket nem fizette ki az építtető. Drágállta ugyanis a tartószerkezeti terveket, amit persze az ajánlattételkor nem jelzett a tervező felé. A tervezés nem generálban történt, az egyes munkarészeket külön megbízások alapján készítették a szakági tervezők. A számlázás is külön-külön történt. Tehát alapvetően nem az építész sara, hogy az építtető nem fizette ki a statikust, csupán segíteni szeretné kollégáját. A statikus és az építtető között szerződéskötés sem volt, a statikus a terveket e-mailes árajánlat és megrendelés alapján készítette el.

Megállítható a bejelentés?

Az egyszerű bejelentés nem hatósági eljárás. Ez nemcsak azt jelenti, hogy nincs lehetőség a hiányzó dokumentumokat menet közben pótolni, hanem azt is, hogy a kérelmet nem lehet visszavonni. Ha már benyújtottuk az egyszerű bejelentést, akkor az ott is marad. Ha rendben vannak darabszámra a csatolt dokumentumok, akkor az építésfelügyelet jóváhagyja az építést. Az egyszerű bejelentéses doksik szakszerűségét nem ellenőrzik (persze lehetnek jófej ügyintézők). Tehát nem nézik azt, hogy a tervek megfelelnek-e a HÉSZ-nek, azzal meg végképp nem foglalkoznak, hogy ki vannak-e fizetve a tervezők. Az egyszerű bejelentésről kiküldött tájékoztató levélben foglaltakkal kapcsolatban jogorvoslati lehetőség sincs. Sajnos az egyszerű bejelentést nem lehet visszatartani. Ha szerencséje van a szakági tervezőnek, akkor nem fogadja el az építésfelügyelet a terveket, és lesz idő rendezni az építtető és a statikus pénzügyi problémáját még az építkezés megkezdése előtt.

Elkezdhetik így az építkezést?

Egy építészeti alkotást ugyanúgy véd a szerzői jog, mint egy festményt vagy zeneművet. Szerzői jogi védelem alatt áll a tervezett épület, de külön annak tervei is. Amikor egy tervező szerződést köt az építtetővel, akkor nem eladja neki a terveket, hanem általában egyszeri használatra felhasználási jogot biztosít. A tervek szerzői joga a tervezőnél marad. A terveket semmilyen más célra nem szabad felhasználni, mint amire az eredeti tervezési szerződés engedélyt ad. A megrendelő jogszerűen akkor használhatja fel egy épület terveit, ha azt a tervezési szerződés alapján kifizette. Tehát elvileg a statikai terveket a számla kiegyenlítése után használhatja fel a megrendelő. Viszont a szerzői jogokkal az építési szabályok és az építési hatóságok egyáltalán nem foglalkoznak. Simán megépítheti az építtető a házat akkor is, ha a statikust nem fizette ki. Az építésfelügyelet ezért nem szedi elő. Jogászunk szerint nem a szerzői jogokkal érdemes foglalkozni ebben az esetben.

Az e-mailes árajánlat is számít

Bár a tervezői szerződéseket kötelező írásba foglalni, attól függetlenül, hogy nem íródott szerződés, a Ptk. szerint az e-mailben lefixált megállapodás is érvényes. Azt is tekinthetjük írásos megegyezésnek. Azzal, hogy felhasználták a statikai terveket, egyértelmű, hogy elfogadták a teljesítést. Az pedig, hogy a megrendelő a felhasznált tervet nem fizeti ki, egyértelműen rosszhiszeműség, tisztességtelen magatartás. Ez számít igazán, és nem az, hogy készült-e írásos tervezői szerződés vagy sem. 

A tervező tehát jogosult a tervezői díjra, amit akár közjegyző útján is behajtathat. A fizetési meghagyás elindításához ráadásul nem is kell bizonyítani semmit, nem kell szerződést csatolni. Ha az építtető vitatná a követelés jogosságát, akkor a bíróságon folytatódik az ügy. Itt pedig az e-mail váltás éppúgy bizonyíték lesz, mint egy több oldalas szerződés. Ha tehát az építtető az árajánlatot elfogadta, az ajánlattételkor nem jelezte, hogy szerinte túlárazott, akkor a statikus jogosan követeli a pénzét.

Király Viktória