Nincs engedély, ha nem tetszik a főépítésznek a ház

Az önkormányzat településképi rendelete szabályozza azt, hogy egy telekre milyen kinézetű ház építhető. Azt pedig a főépítész mondja meg, hogy a tervezett ház megfelel-e ezeknek az elvárásoknak. Januártól változtak az erre vonatkozó szabályok is. Ha a főépítész szerint az épület nem felel meg a településképi előírásoknak, akkor az építési hatóság nem adhatja ki az engedélyt.

Az önkormányzatok a településképi rendeletben szabályozzák azt, hogy az adott településen hogyan és milyen épületet lehet építeni. A településképi rendeletben lehetnek követelmények:

– az anyaghasználatra (pl.: nem lehet zsindelytetőt kialakítani), 

– a homlokzat kialakítására (pl.: hol és milyen ablakok lehetnek), 

– a tömegformálásra (pl.: tető kialakítás módja, tetőgerinc iránya).

Arról, hogy egy tervezett épület megfelel-e a településképi követelményeknek az önkormányzat főépítésze tud nyilatkozni. Ha nincs főépítész, akkor a polgármester.

Engedélyezésnél bizonyíték a településképi vélemény

Építési engedélyes esetekben kötelező a főépítésszel egyeztetni. Az engedélyezési dokumentációhoz mellékelni kell a településképi véleményt. Ez nem változott. Ahogy az sem változott, hogy a településképi vélemény lehet:

– jóváhagyó, vagy

– elutasító. 

Az építési hatóságoknak az a bevett szokásuk, hogy ha elutasító a településképi vélemény, akkor nem adnak építési engedélyt. Ezt egyébként ez idáig nem mondta ki konkrétan jogszabály, de általában így jártak el. Viszont eddig legalább volt az építési hatóságoknak mérlegelési lehetőségük. Hogyha a főépítész olyanokba kötött bele, amihez tényleg semmi köze, kiadhatták az építési engedélyt.

Ez most megváltozott. Bekerült a szabályozásba egy fura mondat: “a településképi véleményben foglaltakat az építési hatóság bizonyítékként veszi figyelembe”. Ez azt jelenti, hogy ha a főépítésztől elutasító településképi véleményt kapunk, akkor az épület nem engedélyezhető. Nem dönthet máshogy a hatóság. 

A főépítész elutasító véleményével sajnos csak alkudozással szállhatunk vitába. Jogorvoslat csak az elutasító építési engedéllyel szemben van. Ha “csak” azért nem kapunk építési engedélyt, mert a főépítésznek nem tetszik az épület, közigazgatási pert indíthatunk. 

Talán abban bízhatunk, hogy az, hogy a szakmai véleményét  bizonyítékként kell kezelni, talán egy kis nyomást gyakorol a főépítészekre is, és nem kötnek bele olyan épülettervekbe, amik ugyan megfelelnek a településképi rendeletnek, de nem tetszik nekik. Ez még a jövő zenéje. A tervezőknek biztosan nem lesz könnyű dolguk a kukacoskodó főépítészekkel a jövőben sem.

Lakóépületeknél nincs változás

Az egyszerű bejelentéssel épülő lakóházaknál nincs változás a településképi szabályokban. Ha az önkormányzat településképi rendelete előírja, akkor településképi konzultációt kell megejteni a főépítésszel. Ilyenkor a főépítész javaslatot vagy észrevételt tehet azzal kapcsolatban, hogy az adott terv hogyan fog megfelelni a településképi követelményeknek. A szakmai konzultációról kötelezően emlékeztető készül. Ha elmarad a konzultáció, azért nem büntethető az építtető,  csak a településképi követelmények be nem tartása miatt. Az építésfelügyelet nem fogja keresni az egyszerű bejelentéses dokumentációk között a településképi konzultációról készült papírt. Viszont ha az önkormányzat észreveszi, hogy épül egy új családi ház a falu szélén, ami nem felel meg a településképi szabályoknak, akkor azért bírság és bontás is járhat. A településképi kötelezést az ingatlan tulajdonosa kapja.

Király Viktória