Nyáron ismét módosulnak a tűzvédelmi szabályok

Megint változik az OTSZ, vagyis az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, de ez most nem is olyan rossz hír. A mostani módosításban számos könnyítést találunk, és több helyen átláthatóbbak is lettek a követelmények. Nemcsak a jogszabály változik, hanem a konkrét műszaki megoldásokat magába foglaló tűzvédelmi műszaki irányelvek is. Mutatjuk a főbb változásokat.

Április 14-én jelent meg a Magyar Közlönyben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat újabb módosítása, amit a szakma OTSZ 5.2 néven emleget. A változásokat a kiadást követő 60. napon, azaz 2022. június 13-tól kell alkalmaznunk.

Nagyon sok a változás, de sok a könnyítés és az egyszerűsítés

Az OTSZ fejezeteinek több, mint 70%-a módosul, változtak a mellékletek és bekerült pár új táblázat is. Azért volt szükség a módosításra, mert a gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a magyar tűzvédelmi szabályozás bizony néhol feleslegesen szigorú. Bizonyos esetekben enyhítettek a követelményeken, és más országok “OTSZ-einek” jó megoldásait is átvették. De nemcsak lazítottak az előírásokon, hanem több helyen egyszerűsödtek, átláthatóbbak lettek a táblázatok is.

A jogszabállyal együtt módosul az összes TvMI is. Az új TvMI-ket szintén 2022. június 13-tól kell alkalmazni. Ezek már megtalálhatók a katasztrófavédelem honlapján. Tervezőként, tűzvédelmi szakemberként vagy akár érdeklődőként érdemes ezeket a műszaki irányelveket is átböngészni. Míg a jogszabályban vannak a száraz tények és követelmények, a TvMI mondja meg a “tutit”. Például amíg az OTSZ-ben csak a követelményértékeket találjuk a külső falakra, addig az “épszerk”-es TvMI-ben vannak konkrét részletrajzok is pl. ahhoz, hogy egy passzívház hogyan lehet jó tűzvédelmileg is. Sok esetben ha nem értjük, hogy mégis, mit akart kifejezni a jogszabályalkotó valami se füle, se farka körmondattal, akkor a TvMI-ben egészen érthető nyelven leírják, hogy mire gondolt a “költő”. 

Mi változott tehát az új OTSZ-ben? Öveket becsatolni, egy kicsit száraz, de nagyon fontos tartalom következik!

A fogalommeghatározások frissítése

A fogalmakat abc sorrendbe rendezték, és bekerültek új fogalommagyarázatok, fogalmak is, amik segítik az értelmezést. Ezek a következők:

• fedett átrium (belső udvar, -kert, amit felülről a külső légtértől építményszerkezet választ el),
• kiürítésre szolgáló útvonal (az a tervezett útvonal, amit az építmény bármely részén tartózkodó személy a kiürítés közben tervezetten bejár. A menekülési útvonal ennek egy alkategóriája),
• lépcsőtér (összefüggő légteret képező közlekedőtér, ami a lépcsőkarokból, pihenőkből és a kapcsolódó közlekedőkből áll. Nem összekeverendő a lépcsőház fogalmával, ami annyival több, hogy falak veszik körül a lépcsőket),
• nagylégterű helyiség (legalább 1200 m2 alapterületű és legalább 4 m számított belmagasságú helyiség,),
• nyithatóság (a kiürítésre szolgáló nyílászárót kézzel ki lehet nyitni),
• összefüggő tömeggel járó tömegtartózkodás (300 fő feletti csoport, ahol a létszámsűrűség meghaladja szabadtéren a 0,5 fő/m2-t, épületen belül az 1,0 fő/m2-t),
• többirányú kiürítés (tűz esetén a kiürítés a biztonságos térig történhet egynél több, egymástól részben vagy teljesen eltérő útvonalon).

A többi változást olyan sorrendben foglaltuk össze, ahogyan a jogszabály tartalmazza őket.

Anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolása

Az anyagok tűzveszélyességi osztályokba sorolása alapvetően nem változott (A-G). Viszont a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknál történt némi finomhangolás. Ennek oka, hogy változott az anyagok és keverékek osztályozásáról szóló uniós CLP rendelet – ezt a változást követte le az OTSZ. 

Épületek kockázati osztályokba sorolása

Mostantól nem kell figyelembe venni az épületek kockázati osztályba sorolásánál a legfelső szintet, ha ott csak a kétszintes lakások felső szintje található, és valamennyi lakás megközelítése az alatta lévő szintről biztosított. 

Apróbb változások vannak a kockázat meghatározásra vonatkozó mellékletekben is (1. melléklet 1-4 táblázat). 

Épületszerkezetek tűzállósága

Az épületeket úgy kell megépíteni, hogy ha tűz üt ki, akkor bizonyos ideig az épület teherhordó képessége megmaradjon (hogy ki lehessen menekülni). Hogy meddig, azt az OTSZ határozza meg. Ez a tűzeseti szerkezeti állékonyság (pl.: REI30). Vannak azonban kivételek. 

Ezek közé a kivételek közé most bekerült még egy: nyártól nem kell a szerkezeti tűzállósági követelményeket figyelembe venni földszintes, mezőgazdasági vagy tárolási rendeltetésű építményeknél, ha a szerkezetek nem éghető, A1-A2 tűzvédelmi osztályú anyagokból vannak, és teljesülnek az alábbi feltételek: 

• alapterülete max. 2000 m2,
• az építményben nem tárolnak fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyagokat,
• a biztonságos térbe való kiürítése a kiürítés első szakaszában biztosított, és
• megfelelő tűzállósági teljesítményű építményszerkezettel elhatároltak bizonyos méret feletti kazánházak (200 kW), gázmotorterek (140 kW), gépészeti helységek, gépházak (200 m2) stb. (A teljes lista az OTSZ 33. § (4)-ben található.)

Változott az OTSZ egyik legfontosabb táblázata is. Ez a 2. melléklet 1. táblázata, ez mutatja meg, hogy melyik szerkezetnek mennyi időt kell kibírnia a tűzben (azaz ez az épületek tűzeseti szerkezeti állékonysági táblázata, ebben vannak benne ezek a bizonyos REI15 és hasonló számok). 

Ha ez még mindig enyhén kínai lenne, ne ijedjünk meg! A magyarázata, értelmezése és a konkrét műszaki megoldások az Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői című TvMI-ben találhatók.

Új megközelítés a tetőknél

Eddig sajnos az OTSZ rendelkezései egyáltalán nem voltak egyértelműek, ami a magastetőket illeti.

Jó hír, hogy a tetők most külön táblázatokba kerültek. Egy táblázatot kaptak a nem magastetők, és egyet a magastetők, beépített tetőterek (2. melléklet 2. és 3. táblázat). Alapvetően az OTSZ rendelkezései kerültek át táblázatos formába, maguk a követelmények nem változtak. De így sokkal áttekinthetőbb. A “tetős” táblázatból egész könnyen kibogarászhatjuk, hogy milyen tűzvédelmi osztályba sorolt anyagokat kell beépítenünk.

Most alapvetően két eset van: 

• a legfelső szint lefedését biztosító szerkezet és 
• a legfelső szint lefedését biztosító olyan szerkezet, amelynek tönkremenetele nem okoz kiterjedt állékonyságvesztést.  

Ez a második eset azt jelenti, hogy ha a tetőszerkezet beomlása, leszakadása miatt nem fog átszakadni vagy beomlani az alatta lévő födém, akkor a tetőszerkezet akár össze is dőlhet (azaz nincs R követelményérték, ami a teherhordó képesség megőrzésének az értéke).

Jó, de egy tető égése nem csak akkor okozhat gondot, ha beszakad alatta a födém. Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy van-e a tetőszerkezet mellett vagy közvetlenül alatta “átmeneti védett tér”, azaz ide gyűlnek-e össze a menekülő emberek, vagy vezet-e erre menekülési útvonal, esetleg nincs-e olyan oromfal, amin ablakok vannak, vagy nem tűzgátló szerkezetből van (tehát nem tűzfal). Ha ez mind nincs, akkor nem kell vizsgálnunk a tetőt tűzvédelmi szempontból. Ha van, akkor viszont a szerkezet hőszigetelésére és a tűz átjutásának megakadályozására vonatkozó követelményeket be kell tartani (ez az a bizonyos EI). 

Egy logikus könnyítés a tűztávolság számításnál 

Jó hír, hogy mostantól a tűztávolság meghatározásánál elég a talajszinten vagy felette lévő épületrészeket nézni, a talajszint alattiakat nem kell figyelembe venni. (Ez logikus is, hiszen a felső részek égése veszélyezteti a szomszédos épületet.) A módosítás így lehetővé teszi, hogy a talajszint alatti, akár szigorúbb kockázati osztályú, ezáltal nagyobb tűztávolságot eredményező épületrészeket figyelmen kívül hagyjuk. (18. §). Például, ha a pincében van egy raktárunk, ahol festéket tárolunk, viszont a felső szinten “csak” lakások vannak, akkor elég csak a lakásokra méretezni a tűztávolságot.

Nem kell annyi tűzszakaszhatárt kialakítanunk, ha van tűzjelző készülék

A tűzszakaszok kialakítására vonatkozó táblázatokat is módosították (5. melléklet 2-3. táblázat). Jóval nagyobb tűzszakaszokat engednek meg az ipari, mezőgazdasági és tároló épületek esetén, ha van rendes tűzriasztó berendezés. Azaz ritkábban kell tűzszakasz-határt készíteni ezeknél, ha van tűzjelző. 

A jogszabály eddig nem szabályozta az eltérő magasságú fedett átrium belső homlokzatához kapcsolódó tűzszakaszhatár területét, most ez is megtörtént. (23. §).

Homlokzati tűzterjedés elleni védelem 

Az OTSZ 5.2 jelentős könnyítéseket tesz a tűzfalakkal szemben. Kibővíti azokat az eseteket, amikor a külső falszerkezet burkolata, bevonata vagy a külső hőszigetelő rendszere nem csak nem éghető A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú lehet (25.§ (2)). Az új előírás szerint a tűzfalon csak az alábbi helyeken kell A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagokat alkalmazni:

• a terepcsatlakozástól vagy alacsonyabb épület csatlakozási vonalától függőlegesen mért 5 m magasságig,
• ott ahol az épület lábazata összeér a szomszédos épület nyílásmentes falával (pl.: zártsorú beépítésnél, ikerházaknál).

Az is előfordulhat mostantól, hogy a tűzfalra elég a B-s hőszigetelés (pl. EPS, de rendszerben). Ha az adott tűzfal úgy is teljesíti az adott házra előírt követelményt a homlokzati tűzterjedési határértékre, akkor így is jó. (A tűzterjedési határérték az, ameddig az adott szerkezetnek ellen kell állnia a tűznek. pl.:15-30-60 perc). Vagyis bizonyos esetekben nem gond, ha nem A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú a hőszigetelés, de legalább addig ellenáll a tűznek, amíg kell. Ez az eset főleg NAK és AK épületeknél alkalmazható pl.: családi házaknál. Viszont azt jó tudni, hogy még a családi  házaknál is REI 120 a tűzfalra a követelmény, azaz ha nem A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú a hőszigetelés, akkor is legalább 2 órát kell bírnia a tűzben. Az erre vonatkozó részletszabályok táblázatos formában bekerültek a Tűzterjedés elleni védelem c. TvMI-be.

Nem csak enyhítés, szigorítás is történt a homlokzati tűzterjedéssel kapcsolatban. Pontosították azon szerkezetek listáját, amik elősegíthetik a homlokzati tűz terjedését. Ilyen például a homlokzat előtti növényfuttató, árnyékoló, akusztikai, reklámcélú vagy más homlokzatot takaró szerkezetek. Ezeket úgy kell kialakítani, hogy azok ne befolyásolják kedvezőtlenül a homlokzati tűzterjedést.

Újdonságként került a jogszabályba, hogy bizonyos esetekben a földszint és legfeljebb 2 szintes épületek esetén a külső falra vonatkozó 15 perces homlokzati tűzterjedés elleni határérték figyelmen kívül hagyható. Ehhez az épületnek az alábbi feltételeknek kell megfelelni:

• ipari, mezőgazdasági vagy tárolási rendeltetésű,
• NAK, AK vagy KK mértékadó kockázati osztályba tartozik,
• az érintett homlokzatrészénél alkalmazott építési termékek, építményszerkezetek tűzvédelmi osztálya A1-A2,
• külső térelhatároló fala légrés nélküli,
• az érintett homlokzatrész védelmére beépített vízzel oltó tűzoltó berendezés létesül.

Lakóépületek nagy tűzszakaszban történő kialakítása

Az OTSZ 5.2 új rendelkezése lehetővé teszi a lakóépületek, épületrészek esetében a korlátlan tűzszakasz alkalmazását, ha a szomszédos lakások közötti tűzterjedést még jobban megakadályozzuk. A korlátlan tűzszakasz azt jelenti, hogy egy nagyobb lakóépületben vagy lakóparkban nem kell külön-külön tűzszakaszonként teljesíteni a tűzvédelmi előírásokat, hanem elég, ha az egész épület vagy épületcsoport egy tűzszakaszban van. Például nem kellenek tűzgátló ajtók, tűzgátló átvezetések, külön szellőző és füstelvezető rendszer, lépcsőházanként kiürítés stb.

Lakások esetén a könnyítés akkor alkalmazható, ha a köztes falat és födémszerkezetet tűzgátló fallal és tűzgátló födémmel egyenértékű tűzállósági teljesítményű szerkezetként alakítják ki.

A szomszédos lakások közötti szigorúbb tűzterjedési követelmények a következőket jelentik:

• a lakóház szomszéd felé néző ablakai, ajtói és egyéb nyílásai egymástól oldalirányban legalább 0,9 m vízszintes távolságra vannak,
• egymással 120 foknál kisebb szöget bezáró falfelületeken elhelyezkedő nyílások között legalább 1,5 m vízszintes távolság van,
• az épület zárt közép- vagy oldalfolyosóra, zárt menekülési útvonalra vagy lépcsőházba nyíló ajtói legalább EI2 30 tűzállósági teljesítménnyel rendelkeznek,
• az eltérő magasságú épületrészek csatlakozását tűzterjedés ellen védetten alakítják ki,
• a többirányú kiürítés biztosított,
• az oltóvíz intenzitás mértékét a jogszabályban meghatározottak szerint biztosítják (8. melléklet 1. táblázat és OTSZ 36. §).

Szállásjellegű épületek esetében is alkalmazhatók a lakóépületek nagy tűzszakaszban történő kialakítására vonatkozó szabályok, ha az épület:

• földszintes,
• alapterülete max. 150 m2,
• a férőhelyek száma nem haladja meg a 20 főt, és
• valamennyi helyiség biztonságos térbe való kiürítése biztosított a kiürítés első szakaszában (a tartózkodási helytől a menekülési útvonal eléréséig vagy az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig tart).

Egyéb rendeltetések

Az oktatási, nevelési intézményeknél pontosították a korosztály besorolást. (A gyermekek elhelyezésére, huzamos tartózkodására szolgáló helyiségek követelményeihez bekerült, hogy 10 év alatti gyermekekre vonatkozik.) Valamint szabályozták azt a területet, amikor az óvodát és a bölcsődét egy épületben helyezik el. 

A kényszertartózkodású rendeltetésnél (pl. börtön, pszichiátria) lehetőség lesz arra, hogy a tűzvédelmi hatóság az általánostól eltérő követelményeket tegyen egyes területeken.

Új funkció is bekerült. Eddig csak gépjárműtárolók szerepeltek az OTSZ-ben, most megjelent egy tárolási rendeltetés kategória. Ez magába foglalja a gépjárműtárolókat és a tárolási funkciójú épületeket (pl. logisztikai csarnokokat). A raktárak, logisztikai csarnokok esetében lehetőség lesz a szerkezetekre vonatkozó tűzállósági követelményeket csökkenteni bizonyos műszaki feltételek teljesülése esetén (pl.: ha van beépített tűzoltó berendezés).

A többszintes mezőgazdasági épületek követelményein is könnyítettek. Itt a földszintes épületre vonatkozó, enyhébb követelmények is alkalmazhatók a tűzszakaszméretnél és az építményszerkezetek tűzállóságánál. Ha pedig van tűzoltó berendezés, akkor további könnyítések is alkalmazhatók.

És még sok más…

Még ezeken kívül is számos módosítás van: 

• több ponton változtak a kiürítés szabályai
• új előírások vannak a tűzoltó felvonulási területre az ipari, mezőgazdasági és tárolási épületeknél, 
• és vannak az oltóvíz szükséglettel kapcsolatban is könnyítések. A NAK mértékadó kockázati osztályú, 150 m2 -nél kisebb lakóépületeknél például eddig 30 m3-es oltóvíztároló kellett, most ebben a kategóriában elég a min. 20 m3.
• Napelemet ezentúl csak úgy lehet elhelyezni a homlokzaton, hogy az ne befolyásolja kedvezőtlenül a homlokzati tűzterjedés elleni védelmet (már külön, villamossági követelmény nincs).
• A füstgátló nyílászárókat nem jogszabályban meghatározott felirattal kell ellátni, elég “csak” olyan felirat vagy jelzés, ami tartós, jól észlelhető és olvasható. 
• Műemléki épületeknél el lehet térni egyes szabályoktól. Például a menekülési jelek alacsonyabban elhelyezhetők, bizonyos jelzések pedig el is hagyhatók, ha az azonosítás megoldható más módon.
• Az ellenőrzésre, karbantartásra, felülvizsgálatra vonatkozó melléklet módosításával több helyen csökken az ellenőrzésének gyakorisága 1 hónapról 3 hónapra. A tűzjelzők személyes ellenőrzése pedig kiváltható lesz automatikus ellenőrző rendszerrel.

Király Viktória