Önök kérdezték

Kell most tervezői művezető?

Családi házat bővítünk egyszerű bejelentéssel. Az e-naplót önkéntesen, de szabályosan vezetjük. Kell a 6 alkalmas tervezői művezetés önkéntes e-naplózáskor? Mik most a szabályok?

Alap esetben akkor kell az építész tervezőt a hat alkalmas tervezői művezetésre megbízni, ha cég az építtető, vagy eladásra építenek. Ha egy magánember saját magának építi vagy bővíti a családi házát, akkor nem kötelező az e-napló vezetése, és a tervezői művezetés sem. Ha viszont az e-napló vezetése mellett döntenek, akkor kötelező lesz a tervezői művezetés is. De ezek a szabályok most csak a 2020. december 30. előtt megtett egyszerű bejelentésekre vonatkoznak. A vészhelyzet alatt ugyanis mások a szabályok. 

A 2020. december 30. és 2022. június 1. között megtett egyszerű bejelentéseknél nem kell tervezői művezetőt megbízni, függetlenül az építtető személyétől . Magyarul: az idén megtett egyszerű bejelentéseknél nem kötelező a tervezői művezetés. Jelenleg 2022. június 1-ig tart a vészhelyzet. 

Ennek ellenére, ahogy az e-napló is vezethető önkéntesen, úgy önkéntes alapon a tervező is megbízható művezetésre. Bajunk biztos nem lesz belőle, sőt építtetőként csak az előnyünkre válhat.

Tetőépítéshez milyen felelős műszaki vezető kell?

Olvasónk egy egyszintes családi ház tetőépítésénél vállalt felelős műszaki vezetői munkákat MV-É-R jogosultsággal. A tető elkészült, azonban az FMV munkáját nem akarják kifizetni, mert szerintük nem volt megfelelő jogosultsága a munkák műszaki vezetéséhez. Valóban így van?

Azt, hogy ki milyen építéseknél vállalhat felelős műszaki vezetői munkákat a 266/2013-as kormányrendelet 1. melléklete szabályozza. Az MV-É-R jelölésű FMV jogosultság az általános építési szerelési munkák részszakterületére terjed ki. Részszakterületi jogosultsággal ezidáig olyan általános építménynél lehetett valaki felelős műszaki vezető, amik 

• legfeljebb két építményszintet tartalmaznak, 
• a pinceszint (ha van) nem mélyebb 1,5 méternél,
• a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2. 

(Az áprilistól életbe lépő változásokról a 4. oldalon írunk.) Mivel egyszintes házról volt szó, olvasónk FMV jogosultsága megfelelő a tetőépítéshez. Az egyetlen kivétel az lett volna, ha a felszíni teher meghaladja a 2,0 kN/m2-t, de erről olvasónknak nem volt információja.

Elkezdhető a belső út építése, ha nincs még engedély?

Pályázati pénzből építenének egy csarnokot és a hozzá kapcsolódó telken belüli utat. A csarnok és az útépítés egy projekt lenne, azaz egy építési engedélyt kapnak a beruházásra. Az engedélyezés csúszik, az idő viszont sürgeti olvasónkat. Lehetséges engedély nélkül megkezdeni csak az út építését, és ehhez e-naplót nyitni?

Nem, engedély nélkül nem szabad megkezdeni az építést. Az engedély nélküli építkezésért, sőt már a terepalakítás megkezdéséért is bírság jár. A megmozgatott földmennyiségre köbméterenként 13 000 Ft a bírság. Ha van építési engedély, akkor kötelező az e-napló is, ahova be kell majd írni az engedély számát is. Ezért sem lehet megkezdeni “csak” e-naplóval az engedélyes építést, még a csatlakozó belső útjait sem.

Ma 25/35 napos egy általános építési engedélyezési eljárás, attól függően, hogy kell-e szakhatóságot bevonni. Csarnoképítésnél a katasztrófavédelem, mint tűzvédelmi szakhatóság valószínűleg benne lesz az eljárásban, így 35 napot kell várni az építési engedélyre. 

Ez az idő csak akkor lesz több, ha hiányos a tervdokumentáció. Ugyanis egy ideje az az értelmezés, hogy ha a kérelmező nem nyújtja be a megadott határidőre a hiánypótlást, akkor az ő ideje ketyeg, nem a hatóságé. Például hiányzik a gépészeti munkarész, aminek pótlására 10 napot ad az építési hatóság. Ha olvasónk ezt a dokumentumot csak 30 nap múlva nyújtja be, akkor az a plusz 20 nap az ő kontójára megy, és nem az építési hatóság eljárási idejébe számít bele.

Az újfajta jogszabályi értelmezés előnye, hogy nem szűnik meg az eljárás ha több idő kell a hiánypótlás teljesítéséhez, viszont a kérelmező később kap engedélyt.

Ha megvan az engedély, akkor még meg kell várni, hogy az véglegessé váljon, és csak ezután kezdhető meg a kivitelezés. A mai digitális világban akkor válik véglegessé egy engedély, ha azt az összes címzett átveszi: építtető, tulajdonos, szomszéd, meghatalmazott, résztvevő szakhatóságok stb.

Persze ez az eset csak akkor áll fenn, ha az általános építésen belül lehet kezelni a belső úthálózat kialakítását is. Az út ez esetben az engedély része, nem lehet elkezdeni előbb, engedély nélkül. Más a helyzet, ha az utakra külön engedély lesz, amire nem az általános, hanem a közlekedési építési hatóság ad engedélyt. Az utas építési engedélyezési eljárások hosszabbak, 55 naposak, viszont érdekes módon az engedély nélkül épült utakra, parkolókra nem jár bírság, csupán legalizálni kell, fennmaradási engedéllyel. Ha van az útra építési engedély, közlekedési e-naplót kell nyitni, de itt is kelleni fog az engedély száma.

A garázs beleszámít a hasznos alapterületbe?

Lenne egy 300 m2 alatti családi ház garázzsal. A garázs beleszámít a ház hasznos alapterületébe?

A ház hasznos alapterületét úgy kell kiszámolni, hogy lemérjük az összes helyiség falakon belüli szabad méretét, és ezeket összeadjuk. Azokat a területeket, ahol a belmagasság nincs legalább 1,90 méter, nem szabad hozzáadni. A hasznos alapterületbe nem tartoznak bele a tartófalak, válaszfalak, ajtók területei, a WC mögötti gépészeti akna és az erkély sem. Sőt a lépcső alatti tárolók és a tetőtérbeépítés oldalsó szakasza sem (ahol nincs 1,9 m a belmagasság). 

Pár éve az OTÉK még felsorolta, hogy melyek azok a helyiségek amik beleszámítanak a hasznos alapterületbe, viszont ma már nincs ilyen felsorolás. A hasznos alapterület számítása nem vizsgálja a helyiségek funkcióját, tehát a lakás minden helyisége beleszámítandó, ahol legalább 1,9 méter a belmagasság. Ha a garázsunknak vannak falai és legalább 1,9 méter magas, akkor a garázs is a hasznos alapterület részét képezi, és területét hozzá kell adni a családi ház hasznos alapterületéhez.

Félbehagyott munka dokumentálása

Olvasónk egy e-naplós kivitelezésen dolgozott villanyszerelő alvállalkozóként. Mivel a fővállalkozó szerződést bontott az építtetővel, ezért alvállalkozóként olvasónk megbízatása is megszűnt. Mivel olvasónknak nem volt gondja az építkezéssel, szeretné ő befejezni a villanyszerelési munkákat. Hogyan tudja ezt megtenni úgy, hogy az e-napló is rendben legyen? 

Az építkezés bármely szakaszában előfordulhat, hogy a kivitelező kilép a körből. Olvasónk esetében ez azt jelenti, hogy ha a generál szerződést bont az építtetővel, akkor neki, mint alvállalkozónak is véget ér a munka. 

Ekkor, ha a generál szabályosan akar eljárni, akkor először az alvállalkozónak vissza kell adni a munkaterületet a fővállalkozónak és lezárni az e-alnaplót, majd a generál is visszaadja a munkaterületet az építtetőnek, és az e-főnapló is zárásra kerül. Ma már viszont az sem gond, hogy ha csak a munkaterületet adják vissza, és az e-naplókat nem zárják le. A lezárt e-napló már nem feltétele a használatbavételnek. 

Akárhogy is döntenek egy eseti bejegyzés legyen arról minden e-alnaplóban és az e-főnaplóban is, hogy mikor, miért és milyen állapotban fejezték be a munkákat. Villanyszerelő olvasónk FMV-je pedig nyilatkozzon arról is egy eseti bejegyzésben, hogy az “eredeti” villanyszerelő vállalkozó szeretne jelen lenni majd, amikor az épületet áram alá helyezik, bárki is legyen, aki befejezi a munkákat.

Viszont olvasónknak, mint villanyszerelőnek arra is van lehetősége, hogy tovább dolgozzon az építkezésen. Lehetséges, hogy ezután nem egy új generálkivitelezőt bíznak meg a befejezéssel, hanem minden szaki külön-külön folytatja a munkákat. Ekkor olvasónk szerződhet közvetlenül az építtetővel. Ekkor neki új e-főnaplót kell nyitni. Ha több – az építtetővel szerződött – kivitelező van, akkor az építtetőnek műszaki ellenőrt is meg kell bíznia. De arra is lehetőség van, hogy olvasónk alvállalkozóként szerződjön az esetlegesen szerződő új generál fővállalkozó alá. Ez esetben az új fővállalkozó alatt lesz neki, mint alvállalkozó kivitelezőnek egy új e-alnaplója, amit vezethet. Akármelyik eset valósul meg, az új e-naplókat érdemes egy eseti bejegyzéssel indítani, amibe röviden leírják az új e-napló nyitás okát és azt, hogy honnan folytatódik a munka.

A kivitelező lehet egyben FMV is?

Olvasónk három szerepkört tölt be egy kivitelezésen: fővállalkozó kivitelező, felelős műszaki vezető, és ő a munkavédelmi koordinátor is. Kérdése, hogy e-naplós építkezésnél rendben van az, hogy ha a fővállalkozó több szerepkört is betölt? 

Igen, ezt a három szerepkört elvállalhatja olvasónk, nem összeférhetetlenek. A felelős műszaki vezető ugyanis mindig a kivitelező embere, tehát nem gond ha a saját munkáját ellenőrzi. Az összeférhetetlenségi szabályokat 266/2013 kormányrendelet tartalmazza. Ebbe szerepel, hogy nem láthat el felelős műszaki vezetői feladatokat:

• az engedélyezésben részt vevő hatóság köztisztviselője,
• az, aki az adott építkezésen műszaki szakértő, vagy
• műszaki ellenőr.

Látjuk, hogy a jogszabályok arra sem határoznak meg tiltást, hogy az FMV munkavédelmi feladatokat is ellásson.

Mi a teendő, ha a kivitelező nem vezette az e-naplót?

E-naplós építkezésen már szerkezetkész állapotig elkészült a ház, amikor kiderült, hogy a kivitelező nem vezette az e-naplót. A kivitelezési szerződés szerint az e-napló vezetése egyértelműen a kivitelező feladata lett volna. Ki a hibás, ha nincs vezetve az e-napló? Hogyan lehet folytatni az építkezést, hogy a nem naplózott részekbe se kössön bele az építésfelügyelet a későbbiekben? 

Az e-naplót az építtetőnek (vagy meghatalmazottjának) kell készenlétbe helyezni, valamint az építtető feladata az is, hogy megnyissa az e-főnaplót, és abba meghívja a kivitelezőt. Ha ez megtörtént, a továbbiakban a kivitelező feladata, hogy naponta vezesse az e-főnaplót. Ez eddig világos. 

Olvasónk esetében azért nem vezette a kivitelező az e-naplót, mert az építtető nem tudta, hogy a naplónyitás az ő feladata. Sajnos ez rossz kifogás, ugyanis, ha az e-főnaplót nem nyitották meg, akkor az építtető és a kivitelező is bírságolható: az építtető 80-200 ezer forintos, a kivitelező 200 ezer -1,5 millió forintos bírságot kaphat. Tehát a kivitelezőnek is jeleznie kellett volna az építtető felé, hogy nyissa meg az e-főnaplót. Más a helyzet, ha megnyitották az e-főnaplót, csak a kivitelező nem vezette. Ekkor csak a kivitelező vétkezett, fix 80 ezer forint bírság jár érte.

Hogyan lehet a nem naplózott részeket legalizálni? Tudjuk, hogy az e-naplóba visszadátumozva nem lehet írni, ezért a hiányzó részek dokumentálására más megoldást kell keresni. Jó megoldás, ha a nem naplózott részek dokumentálására megbíznak egy műszaki szakértőt, aki kimegy a helyszínre és leellenőrzi, hogy a már meglévő részek rendben vannak-e. Ha az elkészült részek megfelelnek, akkor erről a műszaki szakértő ad egy szakértői véleményt, amit egy eseti bejegyzéssel együtt fel kell tölteni az e-naplóba. Ezt a későbbiekben az építésfelügyelet is látni fogja, és nem köt bele majd a nem naplózott részekbe. Ezután pedig az építkezés befejezéséig vezethető az e-napló.

Király Viktória