Segítség, áfás lettem! Az átalányadózónak is gyűjteni kell a költségszámlákat!

Tömegével léptek át átalányadózásba a korábbi katás vállalkozók. Sokan azonban nem tudják pontosan, hogy mit kell tenniük ebben az adózási formában. Az átalányadózás ugyanis egyáltalán nem olyan, mint a kata, itt nem úszhatjuk meg az adminisztrációt évente egyetlen űrlap kitöltésével. Mi történik, ha átlépjük a 12 milliós határt, és bekerülünk az ÁFA-körbe?

Olvasónk villanyszerelő egyéni vállalkozó, aki augusztusig kisadózóként működött. Szeptembertől maradt alanyi adómentes és átalányadózó lett. Bevétele szépen növekedett, azóta át is lépte a 12 millió forintot, ami az alanyi áfamentesség határa. Bekerült az áfakörbe, a következő 2 évben nem is tud innen kilépni. Csakhogy nem igazán tudja, hogy mit kéne neki tennie. Hogyan tudja a beszerzései utáni levonható forgalmi adót érvényesíteni, ha egyszer a költségeit számlák nélkül, átalányban számolja el? Hogyan érvényesíthető a 80% költségátalány az áfás bevételeknél?

Az átalányadózás nagy előnye, hogy nem kell a tényleges költségeinket számolgatnunk, hanem átalányban levonhatjuk az előre megállapított százalékot. Olvasónk ráadásul magas, 80%-os költséghányad alá tartozik villanyszerelőként.

Átalányadózóként is gyűjtögetnünk kell a számlákat

Sajnos a kétféle elszámolást nem lehet vegyíteni. Ha a vállalkozó áfás és egyben átalányadózó is, akkor mind a két elszámolást követnie kell, vagy nagyon rosszul jár. 

Az áfánál nem tud átalányt érvényesíteni. Tehát hiába átalányadózó, akkor is gyűjtenie kell a költségszámláit, vezetnie kell a költségek nyilvántartását ugyanúgy, mintha az általános szabályok szerint adózna. A levonható áfát csak így tudja érvényesíteni. Ha nincsenek meg a költségszámlái, akkor a vevőnek felszámított áfából semmit sem tud levonni. Költségei ellenére az áfa teljes összegét be kellene fizetnie. Ezért van szüksége az átalányadózás mellett is a számlák megőrzésére és összegzésére. 

Jövedelemadóját és járulékait viszont továbbra is átalányadózóként fizetheti, a 80%-os költséghányad levonása után. Ez független attól, hogy az áfa elszámolásához mennyi költséget tudott figyelembe venni. Az elszámolt számláktól függetlenül továbbra is a bevétel 20%-át kell figyelembe vennie jövedelme megállapításához. Ezt nem növeli meg az áfa, a nettó bevételt kell nézni.

Szeretnénk emlékeztetni arra az előírásra is, hogy az átalányadózó vállalkozónak is kötelessége a bejövő számlák megőrzése. Hiába nem ezek alapján számolja el a költségeit, a számlákat akkor is el kell tennie.

Nehezen barátkoznak a katások a bonyolultabb adózással

Sok volt katásra jellemző most a bizonytalanság. A kisadózás tíz éven át lehetővé tette, hogy rendkívül alacsony küszöbbel tudjunk belépni a vállalkozások világába, és akár könyvelő nélkül is hibamentesen működtessük. Az átalányadózás azonban nem ilyen egyszerű. Csakhogy azokat az embereket, akik egy évtizeden át megszokták az adózás egyszerűségét és átláthatóságát, senki nem készítette fel erre a váltásra. A kisadózók többsége nem akart más adózási formába kerülni, csak kényszerből váltott a kata ellehetetlenítése után. S akinek eddig nem volt meg az a számviteli, könyvelési háttér, ami a munkáját segítette, az most információk nélkül csöppent bele egy sokkal bonyolultabb rendszerbe.

Többekben eleve az is félreértést okozott, hogy a kisadózást magával a vállalkozással azonosították. Az, hogy a kormány megszüntette a hagyományos kisadózást, és jogszabályi előírással mindenkit kitett a katából, az nem azt jelentette, hogy ezzel a vállalkozások is megszűntek volna. Beszéltem olyan emberrel, aki meg volt győződve arról, hogy augusztus végén megszüntették a vállalkozását. Talán sikerült őt arról meggyőzni, hogy keressen gyorsan egy könyvelőt, mielőtt több havi elmaradt bevallást, adót és járulékot követel tőle az adóhivatal.

Nem áfásból áfás

Sokan összetévesztik a kata korábbi 12 milliós bevételi határát az alanyi áfamentesség 12 milliós határával. Az összeg azonos, de két teljesen különböző területről van szó. A kisadózó vállalkozó korábban évi 12 millió forintos bevételig alkalmazhatta a havi 50 ezer forintos adófizetést. Fölötte sem esett ki a katából, de a 12 millió forint fölötti bevételre 40%-os adót kellett fizetnie. Az alanyi áfamentesség 12 milliója ezzel szemben egy merev határnak számít. Aki túllépi, az már azzal a számlával bekerül az áfakörbe, amivel átlépte a 12 milliós határt. Nincs arányosítás, a vállalkozó akkor lesz áfás, amikor ezt a határt eléri. Akár januárban, akár decemberben érkezik ekkora bevétel.

Aki egész addigi életében alanyi áfamentes volt, annak éles a váltás. Ezt az érzi meg igazán, aki lakossági piacra dolgozik. Eddig számlázott ezer forintot, ami az ő bevétele volt. Most két lehetősége van: vagy ugyanazért a munkáért ezer helyett 1270 forintot fog számlázni, vagy elfogadja, hogy mostantól csak 787 forint lesz az övé az ezer forint bevételből. Az első változattal a vevőt veszítheti el, a másodikkal a nyereségét. 

Márpedig az alanyi áfamentes határ ma már elég alacsonynak számít, egyáltalán nem követte a vállalkozások bevételeinek a valós emelkedését. Ezt a 12 milliót bevételként elég könnyű elérni. Így elméletben akár már év elejétől érdemes készülnünk arra, hogy meg tudjunk majd felelni az áfás működés követelményeinek is. Újra csak oda térünk vissza, hogy költségátalány ide vagy oda, ne mulasszuk el a számlák megőrzését és a nyilvántartás vezetését. Átalányadózóként nem kell teljes pénztárkönyvet vagy naplófőkönyvet vezetni, a törvény csak a bevételi oldal vezetését írja elő. Az áfabevallások elkészítéséhez azonban szükségünk van a másik oldalra is. Sokat veszíthetünk rajta, ha átalányadózóként elmulasztjuk a kiadások szakszerű követését.

Nagy Csaba