Szakemberhiány és alapanyag áremelkedés – mi várható a közeljövőben?

Általános a munkaerőhiány, ezt sajnos nagyon sokan a saját bőrünkön is érezzük. Az építőiparból tavaly 40-50.000 szakmunkás hiányzott. Két felmérés is készült ezzel kapcsolatban: az egyik arról szól, hogy hogyan próbálják a cégek megoldani ezt a problémát, a másik pedig arról, hogy mekkora is a baj, és hogy mi várható a közeljövőben az építőiparban. Kell a munkaerőhiány súlyosbodásától vagy az építőanyagárak további drágulásától tartanunk? 

A probléma nem csak hazánkat érinti. Egy uniós tanulmány szerint Európában legalább 80 millió munkavállaló nem rendelkezik megfelelő képesítéssel. A szakképzett munkaerő hiánya jelentős kihívás az uniós munkaerőpiac és az oktatási, képzési rendszerek számára is.

Az építőipari vállalkozások több mint 70%-a szembesül a munkaerőhiánnyal

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet idei felmérése szerint az építőipari vállalkozások 71%-a szembesült munkaerőhiánnyal. A megkérdezettek 41 %-a szerint pedig a probléma még súlyosabb lesz a következő egy évben. 52% úgy gondolja, hogy nagyjából marad a mostani szinten, és csak 7% számít javulásra.

Az építőipar fojtogató munkaerő-hiányában persze az ágazat fellendülése is szerepet játszik. 2021-ben a magyar GDP 7,1%-kal növekedett (a covidos 2020-as évhez képest), az építőipari termelés pedig 13%-kal nőtt. Minden idők legmagasabb építőipari termelése történt 2021-ben.

Mivel lehet csökkenteni a munkaerőhiányt?

Az MIKIK kutatásában azt is próbálták kideríteni, hogy a vállalkozások hogyan próbálták eddig orvosolni a munkaerőhiányt. A leggyakoribb megoldások a részmunkaidő, távmunka és egyéb nem tipikus foglalkoztatási formák bevezetése, a diákmunka és az új toborzási módszerek alkalmazása volt. (Lásd: a táblázatban.) De legkevésbé az építőipari és a kereskedelmi vállalatok vezettek be ilyen intézkedéseket. Az építőipari cégeknél a versenytársaknál magasabb bérek fizetése a leggyakoribb megoldás. 

Mapei felmérés: több, mint négy hónap, mire jön a szaki

A Mapei is készített egy felmérést a szakemberhiányról. Ez rávilágít arra, hogy mekkora is a probléma valójában.

2022 februárjában 138 nap az átlagos várakozási idő Magyarországon: ennyi idő telik el átlagosan a szakemberek megkeresésétől a munka megkezdéséig. Ez kismértékű, alig néhány százalékos emelkedés a múlt évi adatokhoz képest. Ez a hosszú várakozási idő egyrészről a még december 31-ig igénybe vehető felújítási támogatásnak köszönhető. A háztartások ezzel próbálják az áremelkedés legalább egy részét visszanyerni.

„A 138 nap változatlanul extrém hosszú várakozási idő, az ideális egy-két hónappal szemben. Jó hír, hogy a jelenlegi trendek alapján túl van a tetőponton, és az év második felétől várhatóan csökkenni fog a szakemberhiány mértéke, a kifutó támogatások, valamint a visszafogottabb önkormányzati beruházások hatására mérséklődő kereslet miatt” – vélekedik Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Leghamarabb Tolna megyében jön a szaki (111 nap). Ennek oka, hogy Tolna megyében valósult meg a legkevesebb beruházás, és feltehetően a szakemberek kisebb százaléka vándorolt el onnan. A legtöbbet pedig Nógrád megyében kell várni (154 nap). A keleti régióban is nagy számokat látunk, például Hajdú-Bihar megyéből sokan jönnek Budapestre, Pest megyébe dolgozni. Budapesten 124 napot kell átlagosan várni. Pesten nagyon sok a munka, de nagyon sokan is akarnak ott dolgozni. Budapesten sokszor 30-40 %-kal is drágábban lehet dolgozni, mint például Nyíregyházán.

Országosan a legkevesebbet kőművesre kell várni, átlagosan 94 napot, ácsokra 106, festőkre 115 napot. A legtöbbet gépészre, átlagosan 148 napot, bádogosra 140 napot, burkolóra 136 napot, villanyszerelőkre 135 napot. A legkevesebb 94 nap is nagyon sok, több, mint 3 hónap.

Az építőanyagok ára is elszállt – de mi várható a jövőben?

A bérek nagyon sokat már nem fognak az idén emelkedni, az építőanyagok áremelkedése viszont nem valószínű, hogy megállna. Az anyagárak emelkedése elkezdődött 2017-ben, s 2021 januártól őrült módon elszabadultak, nem beszélve a termékhiányról. Az árak nem azonos mértékben emelkedtek, Pesten minden drágább.

Markovich Béla szerint az áremelkedésnek sajnos még nincs vége, de várhatóan nem lesz olyan drasztikus, mint tavaly január-április környékén. Abban az időszakban volt olyan termék, aminek az ára 40-50%-ot emelkedett. De az anyagárak menni fognak felfelé, még ha kisebb mértékben is, mint tavaly januártól. Lesz termékhiány mindenből, aminek az alapanyaga Ukrajnából érkezik. Az energiaárak emelkedése miatt pedig a cement, homok ára is emelkedik. Év végéig maximum 10-12%-os emelkedést vár a MAPEI Kft. ügyvezetője, de ezt szegmense válogatja majd. Acél hol van, hol nincs, tégla most van… 

Szerinte 2023-ban az árak mérséklődni fognak, de a mértékekre nagy hatása lesz annak, hogy a kormány az év végén véget érő felújítási támogatást folytatja-e, illetve lesz-e helyette bármi. Az emelkedő árak és az ukrán helyzet miatt csökkent a beruházások száma, és ez még jövő évben is várható lesz.

Kovács Nikoletta