Számoljuk ki a saját rezsióradíjunkat!

Az ÉVOSZ 4.530 forint + áfa rezsióradíjat javasolt 2021-re. Ám tudnunk kell, hogy ez egy minimum, ami a legtöbb kivitelezőnek túl alacsony. Ha ragaszkodnánk hozzá, alaposan pórul járhatnánk. Számoljuk ki inkább a saját, valós, személyre szabott rezsióradíjunkat! Határozzuk meg, hogy mi mennyiért tudunk egy-egy munkát elvállalni! De hogyan számoljunk? A témában Nemes András, a Tető Építők Egyesületének elnöke volt segítségünkre.

Mi a gond az ÉVOSZ javaslattal? 

Kezdjük azzal, hogy alacsony összegeket tartalmaz, és könnyen lehet, hogy a saját rezsióradíjunk köszönő viszonyban sincs ezzel. Emellett ha egy kisvállalkozó ránéz a táblázatra, legszívesebben kiszaladna a világból, hogy “mi van?” A táblázatban olyan fogalmak vannak, amiket lehet, hogy még a könyvelőnk sem használ. Ez a javaslat a nagyvállalatok számára van kidolgozva, ahhoz, hogy a “kicsik” is tudják használni, egyszerűsíteni kell(ene). 

Amiért hasznos lehet egy saját szám

A saját rezsióradíj-számítással az a gond, hogy kevesen alkalmazzák. Pedig egy cég akkor életképes, ha az árajánlatainak van valamiféle alapja, méghozzá az adott vállalkozásra vonatkozó alapja. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy mennyiből tudjuk a vállalkozásunkat fenntartani. Pl. fizetnünk kell-e egy iroda bérlésére csiszolt gyémánttal, vagy otthon, a szobában rendeztük be a munkahelyünket, van-e könyvelőnk stb. 

A rezsióradíj számítás lényege, hogy összeadjuk a költségeinket, rátesszük a hasznot, majd elosztjuk azzal az óraszámmal, amennyit egy évben dolgozunk. Ha ezzel megvagyunk, akkor tudni fogjuk, hogy x ezer Ft/óránál kevesebbért egy szöget nem verünk be, vagy a laptopunkat ki nem nyitjuk. Viszont túl magas árat sem fogunk így megadni, nem fog a megrendelőnk másnál kopogtatni árajánlatért. Mi pedig pontosan láthatjuk, hogy mennyi lesz egy óra munkán a haszon a végén, és azt is, hogy min tudunk spórolni.

Vágjunk bele! 

Első lépésként nagyon-nagyon alaposan át kell gondolni, és leírni, hogy mire mennyit is költünk a vállalkozásunkban. A következőket kell majd átgondolnunk:

– állandó költségek

– tervezett munkaórák

– fizikai létszám bérköltsége

– haszon.

Kezdjük az állandó költségekkel!

Ezek lesznek azok a költségeink, amik mindig vannak. Akkor is, ha úgy pörög az üzlet, hogy csak aludni (vagy aludni se) járunk haza, és akkor is, ha begipszelt lábbal az építkezés közelébe se tudunk menni. Részletesebben nézve:

Nem-termelő munkatársak bére: itt gondoljunk azokra, akik közvetett módon segítik a termelést, nem vakolnak, villanyszerelnek, de szükség van a munkájukra. Pl. a titkárnő, takarító, munkaügyis, nagyobb cégeknél esetleg marketinges vagy tolmács. Ha ügyvezetőként nem végzünk termelő munkát (pl. nem burkolunk, vagy rohangálunk a tetőn), akkor mi is ide tartozunk.

Iroda költségei: bérleti díj és rezsiköltségek (villany, víz, gáz, telefon, internet, közös költség, biztosítás stb.)

Gépkocsi költségei: üzemanyag, szervíz, biztosítás, műszakiztatás, egyéb költségek.

Marketing, reklám: honlap, hirdetések, levelezések költségei, nagyobb cégeknél üzleti/reprezentációs ajándékok, az őket tehelő sarcokkal együtt.

Egyéb: 

– könyvelő, informatikus, munkavédelmis díja, 

– bank- és hitelköltségek, 

– szerszámok vásárlása, pótlása, 

– tűzvédelmi felülvizsgálat díja, 

– munka- és tűzvédelmi oktatás díja, 

– védőruházat és védőital a dolgozóknak, 

– kamarai tagdíj, 

– helyi iparűzési adó, társasági adó, egyéb államnak fizetendő nyavalyák, 

– ha jótállást (garanciát) vállalunk, ennek a költségei. 

(Utóbbi kettő mondjuk nem kifejezetten állandó költség, de számolnunk kell velük, és itt a legegyszerűbb.)

Állandó költségek

1 Bér 7.020.000

2 Telephely/iroda 4.500.000

3 Gépkocsik 4.800.000

4 Reklám 750.000

5 Egyéb 6.500.000

Állandó költségek összesen 23.570.000

Hogy tervezzük az éves munkaórákat?

A következő lépés, hogy meghatározzuk, hogy a fix költségekből mennyi jut egy órára, vagyis az állandó költségeket el kell osztani az éves munkaórákkal. 

A munkaórák meghatározása talán a legnehezebb és legmunkásabb része a művünknek, mert itt elő kell venni a varázsgömböt és megjövendölni belőle, hogy vajon mennyit fogunk dolgozni. Egy könyvelő cég ezt könnyebben be tudja lőni, de az építőiparban más „szelek fújnak”: 20 centis hóban nem lehet lekapni a cserepeket, 40 fokban nemesvakolatot feltenni, hogy csak az évszakokat említsük. Emellett még lehet olyan szél, eső, egyéb időjárás, ami miatt jobb esetben csak benti munkákra vagyunk kárhoztatva, rosszabb esetben pedig kényszerpihenőt kell tartanunk. 

Hétvége és ünnepnapok is vannak, ezekkel is kell kalkulálnunk. Emellett dolgozónként legalább 20 nap az alapszabadság, erre jön az életkor, gyerekszám, gyerekszületés, egyebek miatti pótszabadság. A járványhelyzet miatt a szokásosnál több betegszabadsággal és táppénzes nappal kell számolnunk (már csak a karantén miatt is). Plusz nem árt némi ráhagyás is, pl. ha valaki lelép, akkor nem  valószínű, hogy azonnal tudjuk pótolni. Tehát alaphangon 3-4 hónap kiesik, legyünk optimisták, számoljunk akkor évi 9 hónappal. Ezt szakmákra kell lebontani, nem biztos, hogy ez a 9 hónap mindenütt ugyanennyi: novembertől februárig valószínűleg a megrendelő nem rúgja ránk az ajtót, hogy márpedig holnapra legyen benn a klíma, de asztalosként nyugodtan dolgozhatunk télvíz idején is.

2022-ben például 260 munkanap van, tehát átlag 21,7 munkanap havonta, kerekítve 22. Egy dolgozónk tehát a 9 hónap alatt összesen 198 napot fog dolgozni (vagy mi dolgozunk ennyit). Ezt pedig meg kell még szorozni a napi 8 órás munkaidővel, 198 x 8, vagyis 1584 órát fog egy ember dolgozni az évben. 

Itt lehet még elcsúszni, nem is kicsit, mert hát ugye elő szokott fordulni, hogy nem 8-tól 4-ig dolgozunk mi sem és az embereink sem. Fontos, hogy ezt próbáljuk meg napi szinten vezetni, még ha csak magunknak is. Nem árt, ha az ember tudja, hogy mennyit robotol egy évben. Azt meg úgyis tudnunk is kell, hogy a melósaink mennyit dolgoznak.

Szóval esetünkben 5 fő dolgozik fizikai állományban, tehát ők végeznek termelő munkát (kőműves, ács, festő, burkoló, a segédmunkás, villanyszerelő, fűtésszerelő stb.) Továbbszámolva tehát 5 fő x 1584 óra, azaz 7920 óra.

Most egy könnyed osztással máris megtudjuk, hogy a fix költségeink mennyibe kerülnek óránként: 23.570.000 forint / 7.920 óra, azaz 2.976 forintot tesznek ki.

Tervezett munkaórák 7.920 óra

Létszám 5 fő

Napi munkaóra 8 óra

Munkanapok 198 nap

Állandó költség egy órára 2.976 Ft/óra

Következik a fizikai munkások bére

Ez végre tényleg nagyon egyszerű lesz. Szükségünk van hozzá az összes melósunkra jutó összes bérköltségre, éves szinten. Mondjuk a könyvelőnk szerint évi 19.800.000 forint a bruttó bérköltségünk, és 3.366.000 forint a munkáltatót terhelő járulékok összege. Akkor a 19.800.000-et szépen elosztjuk a bűvös 7.920 munkaóránkkal, így megkapjuk, hogy átlagban 2.500 forint/fő az órabérünk. A járulékokat hasonlóan kalkulálhatjuk ki: 3.366.000 forint / 7.920, azaz 425 forint óránként. Szépen beírogatjuk, akkor megkapjuk, hogy a bérköltségünk összesen 2.945 forint minden órában munkavállalóként. 

Fizikai létszám bérköltsége

Átlag órabér 2500 Ft/óra/fő

Órabért terhelő járulékok 17 % 425 Ft/óra/fő

Fizikai létszám bérköltsége 2.945 Ft/óra/fő

Végül jöjjön a haszon és az utolsó simítások!

A haszon “beárazása” egyedi dolog, erről mindenki belátása szerint dönt. Az előző pont után már látjuk, hogy mennyit dolgozunk egy évben, így talán könnyebben belőhető, hogy ezért a munkáért mennyi az az összeg, amiért tudjuk, akarjuk csinálni. Az éves elvárt hasznot elosztjuk a munkaóráink számával. Ez lesz a lényegi rész, a haszon, amiért dolgozunk.

Majd egy utolsó összeadás: az állandó költségek rezsióradíja (2.976) + a fizikai bér óradíja (2.945) + a hasznunk óradíja (nálunk a példában 20%, azaz 1.184). És voila! Kész vagyunk. Kaptunk egy számot, ez lesz a mi saját, egyéni kis rezsióradíjunk, 7.105 forint+Áfa. 

Állandó költség 

egy órára 2.976 Ft/óra

Fizikai létszám 

bérköltsége egy órára 2.945 Ft/óra

Nettó rezsióradíj 5.921 Ft/óra

Haszon 20% 1.184 Ft/óra

Bruttó rezsióradíj 7.105 Ft/óra+ÁFA

És mit kezdjünk ezzel a számmal?

Vért izzadva kikalkuláltunk egy remek számot, de minek? A rezsióradíjunknak akkor vesszük igazán hasznát, ha jól be tudjuk lőni, hogy egy-egy munkát mennyi idő alatt végzünk el. Ha tudjuk, hogy az adott vakolás 1 embernek kb. 2 óra, akkor – a mi 7000 forintos rezsióradíjunkkal – 14 ezer forint + áfa alatt nem vállaljuk el, mert bukta lesz belőle. De a vakolás nyílván nem csak annyi, hogy megérkezünk a helyszínre és hipp-hopp, már ugrik is fel a vakolat a falra… Gépi vakolásnál le kell szedni a gépet a teherautóról, vizet kell vételezni, utána elmosni… Kézinél meg elővenni a keverőgépet, kipakolni a szerszámokat stb. Ezért is fontos, hogy legalább nagyjából vezessük, hogy melyik nap hány órát dolgoztunk. Saját magunkat csapjuk be, ha túl rövid időt adunk meg egy-egy munkára, és a megrendelőt, ha túl hosszút… 

Emelett érdemes a kapott számokat innen-onnan körbenézni, átgondolni, meghökkenni vagy megnyugodni, kinek mit. Például gondoltuk volna, hogy az éves munkanapok kb. 3/4-ét dolgozza le a melósunk? Most derült fény arra, hogy milyen durvák a fix költségeink, a bérleti díj, a lízing, vagy a telefon, a hiteltörlesztés, meg a céges kocsi és társai. Annyit biztosan látni fogunk a kis táblázatunkból, hogy marha sok költségünk van. És talán az is látszik, hogy min spórolhatunk. Ilyen szempontból sem hátrány, ha megcsináljuk.

Kis Zsuzsanna

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

191/2009. Kormányrendelet 2. § h) pont

Építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építési-szerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített – a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett – összes költsége. Az építőipari rezsióradíj nem tartalmazza a 

• beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések közvetlen költségeit, 
• a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, 
• a közvetlen gépköltségeket, 
• a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, 
• a hatósági eljárások díját, 
• a szükségessé váló minőség-ellenőrzések díját, 
• az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját. 

Az építőipari rezsióradíj számítási alapját a minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. 

Az építőipari rezsióradíj tartalmazza 

• a személyi jellegű költségeket, 
• az ellátási költségeket, 
• a fizikai dolgozók rezsi jellegű költségeit, 
• az irányítási és az ügyviteli költségeket.

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–