Tartalmazza-e a tervezői díj a szerzői jogokért járó pénzt is?

A tervezői szerződésben nem minden alkalommal térünk ki arra, hogy a tervezőnek fizetendő díj valójában milyen tételeket is tartalmaz. Pedig nem árt, ha a megrendelő is tisztában van azzal, hogy nemcsak munkadíjat fizet, hanem a szerzői jogokért járó pénzt is megfizeti a tervezőnek. Áprilistól egyértelmű a helyzet, de nem árt, ha erről a megrendelő is értesül. 

Szerzői jog – mit kell tudnunk róla tervezőként?

Amikor a megrendelő megkapja a terveket, valójában nem egy olyan terméket vásárol meg, ami mindenestül az ő tulajdonába kerül. Egy építészeti alkotás tervét ugyanúgy a szerzői jog védi, mint egy regény kéziratát. A kiadó megvásárolja a szerzőtől a kéziratot és kiadja. Ezzel azonban nem magát a szellemi alkotást veszi meg, csak annak felhasználási, kiadási joga lesz az övé.

Hasonló a helyzet az építészeti alkotásokkal is. A megrendelő nem jut hozzá a tervek tulajdonjogához. A tervezési díj kifizetésével ő egy felhasználói jogot szerez. Megépítheti a házat, lakhat benne, de a terveket már nem adhatja el valaki másnak is, hogy ő is építtessen magának egy ugyanilyen épületet. A megrendelő csak a felhasználás jogát szerzi meg, a szerzői jogot nem.

Az adózás miatt volt gyakori a megosztás

Régebben ezt a kettősséget a tervezői szerződések is megmutatták. A tervezőnek kifizetett pénz kisebb része volt a munkadíj. Ez valójában a tényleges rajzolásnak és más tevékenységeknek, a tervező tényleges munkájának a díja. A pénz nagyobb része azonban a szerzői jogokért járt, valójában a szellemi termék felhasználásának a jogát fizették ki a tervezőnek a megrendelők. Az akkori gyakorlat szerint körülbelül a teljes díj 10 százaléka volt a munkadíj és 90% a jogdíj. Ez azért volt sokáig népszerű megoldás, mert a felhasználói szerződéssel kapott díjak adózása sokkal kedvezőbb volt, mint a megbízási díjaké. Aki ugyanis munkadíjat számolt fel, az a hagyományos módon adózott minden fillér után. A munkadíj teljes egészében vállalkozói bevételnek minősült, a szerzőiségre tekintettel kapott jogdíj viszont nem. A különbség a társasági adó fizetésében is megjelent: a jogdíjként kapott bevétel 50 százalékával csökkenteni lehetett a társasági adó alapját. Azaz a jogdíjnak csak a fele után kellett társasági adót fizetni, míg a munkadíj egésze adóköteles volt. 

Ezt a kedvező helyzetet egy 2016-os módosítás számolta fel. Megváltozott a jogdíjak elszámolásának a módja is, de nem ez volt a döntő változás. Sokkal fontosabb volt, hogy az építészeti tervek utáni szerzői jogot kivették a kedvezményes tevékenységek köréből. A társasági adóról szóló törvényben változott meg a jogdíjra jogosult szellemi termékek fogalma, s az új felsorolásba nem férnek bele az építészeti tervek.

Ki kell-e kötni a szerződésben a szerzői jogokat?

Ettől kezdve nem sok értelme maradt annak, hogy a tervezői díjakat megosszák munkadíj és felhasználási díj között, hiszen adózni azonosan kellett mindkét tétel után. Ezzel viszont ki is kopott a szerződések egy részéből a szerzői jogra történő utalás. A megrendelő egyszerűen munkadíjat fizet, s sok esetben nem is hívja fel semmi sem a figyelmét arra, hogy egy szerzői jog alá tartozó alkotás felhasználási jogát vásárolja meg. Pedig fontos lenne, hogy ezzel tisztában legyen: a tervek későbbi felhasználásával, módosításával, az épület későbbi áttervezésével kapcsolatban sok jogvitát megelőzhet ez a néhány mondatos kiegészítés.

A szerződések egy részében feltüntetik azt a kitételt, hogy a tervezői díj a szerzői joggal kapcsolatos igényeket is tartalmazza, de ez a kiegészítés egyáltalán nem általános. Egy tavalyi módosítás nyomán kevésbé is van rá szükség, így még ritkább lesz a megrendelőt is tájékoztató utalás a szerzői jogokkal kapcsolatban.

Az úgynevezett szakmagyakorlási rendelet írja le részletesen, hogy a tervezői díjnak milyen tételeket kell tartalmaznia (ez a 266/2013 kormányrendelet 18.§). Korábban a rendelet úgy fogalmazott, hogy a díj magába foglalja az esetlegesen a szerzői joggal kapcsolatosan felmerülő személyi és vagyoni jogok értékét is. Ez azonban nem volt egyértelmű. Nem adott választ arra a kérdésre, hogy vajon akkor is tartalmaz-e szerzői jogi jellegű kifizetést a tervező díja, ha erről egyáltalán nem ejtenek szót a szerződésben? A tavalyi módosítás idén áprilistól tette egyértelművé ezt a helyzetet. A most hatályos szöveg szerint a tervezési díj mindenképpen tartalmazza a terv tervezési szerződés szerint rögzített felhasználásának szerzői díját is.

Ma tehát attól függetlenül, hogy a felek ebben megállapodtak vagy sem, a megrendelő tudatában van vagy sem, a tervezői díjjal a megrendelő rendezi a szerzői jogi igényeket is. A két fél között felhasználói szerződés jön létre, s a megrendelőnek így akkor is tiszteletben kell tartania a tervezői szerzői jogát, ha erről nem esett szó külön a kettőjük között íródott szerződésben.

Nagy Csaba

Hírdetés

Hirdessen nálunk!
Most 3 hirdetés mellé
1 -et ajándékba adunk!
KATTINTSON A RÉSZLETEKÉRT!
Megjelent új szakkönyvünk:
ÉPÍTŐIPARI SZERZŐDÉSEK
Mire figyeljünk, hogy ne bukjunk?

Kiadványaink