TÉKA és OTÉK – egyelőre elválaszthatatlanok egymástól

2024. decemberében leköszönt az Országos Településrendezési és Építési Követelmények, s beköszönt a településrendezési és építési követelmények alapszabályzata, azaz az OTÉK-ot a TÉKA váltotta fel. Kis haladékot is kaptunk, mert utóbbi csak július egytől élesedik. Na, de akkor milyen törvényi háttér marad erre a félévre, és milyen újításokra érdemes felkészülnünk?

Mi van most hatályban?

Az OTÉK hatályát vesztette 2024. december 31.-én, tehát elvileg, hangsúlyozzuk, elvileg, az már nem számít viszonyulási pontnak a tervezések során. A TÉKA ugyan hatályos, de  igazából csak 2025. július elsejétől lép életbe. Ezt maga a TÉKA tartalmazza, ami szerint júliusig a 2024. december végével leköszönt OTÉK paragrafusait kell követni.

Azt tehát, hogy az OTÉK vagy a TÉKA szerint kell-e tervezni, az dönti el, hogy mikor lesznek beadva a tervek. Ha július 1. előtt, akkor az OTÉK szabályai vonatkoznak ránk, ha később, akkor már a TÉKÁ-é.

Mi az, ami más lesz?

A TÉKA sok kisebb változást magával hoz, ami könnyítheti a dolgunk. – Például bizonyos telkeknek a beépíthetősége több lehet, mint eddig volt, ha környezetbarát építőanyagokat használnak fel az építkezés során (pl. fát, vályogot stb.) Ez például megoldást jelenthet azoknak, akik kis telekre szeretnének élhetőbb nagyságú épületet – említ egy példát Jenei Vivien, építésztervező.

A beépítettségre vonatkozó előírások is változnak. 2025. júliustól a fedett terasz nem számít be a beépítettségbe, ha a terasz teteje erkély, azaz a következő szintről kényelmesen ki lehet rá sétálni.

A tervezők életét az új ábrák is megkönnyítik. – Az OTÉK nem igazán bővelkedett beszédes ábrákban. Amik rendelkezésre álltak…. nos maradjunk annyiban, hogy sokat nem adtak hozzá a munkavégzésünkhöz. Ellenben amikre szükségünk lett volna, azokról nem születtek ábrák. A TÉKA ebben frissítő újdonsággal szolgál, ugyanis sok új ábrával bővülnek a szabályok. Például egy banálisnak tűnő dolog, hogy mit számít előkertnek, hátsókertnek, és oldalkertnek. Az előkert beazonosítása még úgy-ahogy ment, ahogy a hátsókert is, a telek jobb oldala pedig az oldalkert, de annak eldöntése, hogy egy sarokteleknél mi minek számít, már nem. Olyannyira nem, hogy konkrétan kormányhivatala válogatta, hogy ki-milyen tervet fogadott el. Márpedig ez a kérdés lényeges, mert elő- hátsó- és oldalkertbe nem lehet építkezni. Na erre az összevisszaságra a TÉKA megoldással szolgál, mivel a mellékelt ábrák egyértelművé teszik a definíciókat. 

Ha pedig már felmerültek a definíciók, akkor az is egy nagyon hasznos TÉKA újítás, hogy rengeteg fogalommagyarázat kap helyet benne. 

Egységes utcakép, mint törvényalkotói motiváció?

– Az állami főépítész közösségi oldalán több bejegyzést is olvashattunk arról, hogy a paragrafusok újragondolását az a cél is motiválta, hogy az utcakép egységesebbé váljon. Mert valahogy ez Magyarország jelentős részén nem működik. A megrendelők is jobbára a magukét hajtják. Úgy érvelnek, hogy ha már beleölnek egy hatalmas zsák pénzt az építkezésbe, akkor még jó, hogy a kész épület úgy nézzen ki, ahogy ők akarják. A településképi rendeletekben sem mindenütt ideálisak az előírások. Például ott, ahol 30-45 fokos tető építhető, nem csoda, ha a látvány minden, csak nem egységes. Ha elképzeljük hogyan mutat egymás mellett egy 30 fokos, egy 40 fokos, aztán egy 45 fokos, majd egy újabb 30 fokos tető, akkor nem nehéz belátni, hogy ez minden, csak nem szép – mondja Vivien.

Egy másik példát is említ: amikor a használható színek kerülnek terítékre, akkor a földszínek is felmerülhetnek, mint engedélyezhető kategória. Na de azért ez így még mindig túlságosan tág halmaz, mert egy barna, meg egy bordó kerítés kicsit sem hasonlóak egymáshoz, pedig mind a ketten a földszínek népes családját gazdagítják. A cél nemes, az építészek szabad kezet kapnak egyébként, de a globális erejű változáshoz a gondolkodásbeli átalakulás is elengedhetetlen – lenne.

Horváth Nikoletta