Tényleg nem kell az idén megtett egyszerű bejelentéseknél tervezői művezetés?

2017-ben tették kötelezővé a tervezői művezetést és a tervezői, kivitelező felelősségbiztosítást. Kezdetben minden egyszerű bejelentéses építkezésnél, majd a magánszemély építtetőket kivették a körből, nekik már nem kell művezetésre felkérni az építészt. Aztán a vészhelyzetre hivatkozva újra alaposan megkeverték a szabályokat. Az idén megtett egyszerű bejelentéseknél sehol sem kötelező a tervezői művezetés, még a társasházépítéseknél sem. Összefoglaltuk a szabályokat. 

Alapszabályok – ha nem idén történt a bejelentés

Egyszerű bejelentésnél ha nem saját magának építtet egy magánszemély, akkor:

– hat alkalmas tervezői művezetésre kell megbízni az építész tervezőt,

– a tervezőnek (és a kivitelezőnek is) felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.

A magánszemélyeknek mindez nem kötelező a saját házuknál. Itt naplózni sem kell.

A tervezői művezetés arra jó, hogy segítse a szakszerű kivitelezést, és a tervező ellenőrizze, hogy a kivitelezés a tervei szerint történik-e. Például elmagyarázhatja a kőművesnek, hogyan kell jól megcsinálni egy-egy cikis csomópontot. Ez nem egy rossz dolog, így akár a magánszemély építtető is dönthet úgy, hogy megbízza művezetéssel is a tervezőt. Ilyen esetekben a tervezői szerződésben kell kitérni arra, hogy hányszor és mikor jöjjön ki a tervező. Ezt a tervező és az építtető közösen dönthetik el, hiszen ebben az esetben nem kötelező a hat alkalom. A tervezői művezetés díjában is eltérhetnek, mert rájuk nem vonatkoznak az előírások. (A tervezői művezetés maximális díja a szakképzett minimálbér másfélszerese lehet, 2021-ben ez 328.500 Ft.)

Fontos! Ha a magánszemély úgy dönt, hogy legyen vezetve az építési napló, akkor ott már kötelező lesz a tervezői művezetés is. Ilyen esetekben minden olyan előírást be kell tartani, amit a céges építtetőknek is. Kivéve, ha az idén tették meg az egyszerű bejelentést… Nézzük csak!

Idén nem kötelező a tervezői művezetés akkor sem, ha cég az építtető

A koronavírus miatti vészhelyzeti szabályok az idén alaposan bekavarnak. Ugyanis a 2020. december 30. és 2022. január 1. között megtett egyszerű bejelentéseknél nem kell tervezői művezetőt megbízni, függetlenül az építtető személyétől. Magyarul: az idén megtett egyszerű bejelentéseknél nem kell a tervezőt művezetéssel megbízni.

Ne felejtsük el, hogy idén egyszerű bejelentéssel építhető:

– bármilyen egylakásos lakóépület, alapterületi korlátozás nélkül, és

– legfeljebb 6 lakásos és max. 1000 m2-es társasház is.

Megjegyeznénk, hogy az elmúlt másfél év alatt számos olyan átmeneti szabály született, amiket csak a vészhelyzet alatt kell alkalmazni. Ezeket a szabályokat már most is nehéz követni, nemhogy évek múlva visszakeresni. Ezért azt tanácsoljuk, hogy mindenki jól gondolja végig, hogy milyen könnyítéssel él. Lehet, hogy öt-tíz év múlva, mikor elkészül a ház, már az építésfelügyeleti hatóságnak is nehéz lesz visszaemlékezni az átmeneti szabályokra. S mint tudjuk, a hatóságnak mindig igaza van, akkor is ha nincs.

A művezetést bele kell írni a tervezői szerződésbe

A kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződés tartalmazza. Ha idén van az egyszerű bejelentés, és a beruházó nem kér a tervezői művezetésből, azt is írjuk bele a szerződésbe! Biztos, ami biztos.

Alapvetően tervezői művezetéssel az építész tervezőt szokás megbízni. A tervezőnek viszont lehetősége van arra is, hogy a szakági munkák ellenőrzésére szakági tervezőt bízzon meg. Ha a megbízott megy ki művezetni, akkor ezt a tervezési szerződésben rendezni kell. A tervezőnek pedig úgy kell felelősséget vállalnia megbízottja után, mintha saját maga végezte volna a művezetéseket.

A művezetést naplózni kell

A tervező a művezetések során tapasztaltakról, az eredeti tervektől eltérő kivitelezésről eseti bejegyzést rögzít az e-naplóba. Az e-naplós bejegyzést a művezetés időpontjától számított 24 órán belül kell megtenni.

A kivitelezést lezáró, utolsó tervezői művezetés során a tervező köteles minden olyan megvalósítást rögzíteni, ami eltér az egyszerű bejelentési dokumentációtól. Az eltérő kivitelezések megállapításait, és azok mértékét akkor is köteles a lezáró nyilatkozatban rögzíteni, ha azokat a korábbi művezetések során már rögzítette, függetlenül attól, hogy a kivitelezés közben kijavították-e az eltéréseket vagy sem.

A tervezőnek értesítenie kell az építésfelügyeleti hatóságot, ha olyan tervektől eltérő kivitelezést tapasztal, ami statikai problémákat, az életre, egészségre vagy közbiztonságra veszélyt jelent, és a kivitelező nem javítja ki rögtön.

Megjegyzés: A tervezői művezető nem ellenőrzi a kivitelezést, nem felelős a műszaki ellenőri vagy felelős műszaki vezetői feladatok ellátásáért. Ami az FMV vagy a műszaki ellenőr felelőssége, az továbbra is az övé, és nem a tervezőé.

Mikor kell a tervezőnek felelősségbiztosítás?

A felelősségbiztosításra nem hoztak ilyen átmeneti szabályokat, a normál szabályok érvényesek. A saját házukat építtető magánszemélyeknél már nem kötelező a tervezői felelősségbiztosítás sem, minden más esetben igen. Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy egy valamire való tervezőnek mindig van felelősségbiztosítása, akkor is, hogyha a jogszabályok ezt nem teszik kötelezővé. Miért is? Mert a tervezőnek is érdeke, hogy ha netán elszúr valamit, akkor azt ne saját zsebből kelljen kifizetnie. Legalább az építtető kárát a biztosító fizesse ki, a hatósági bírságot ugyanis sajnos nem fedezi a tervezői felelősségbiztosítás.

Forrás: 155/2016  kormányrendelet

Alapesetben drága mulatság kihagyni a művezetést

Bár az idén induló egyszerű bejelentéses építkezéseknél nem kötelező a tervezői művezetés, “normál” körülmények között jópár építésfelügyeleti bírság bezsebelhető, ha kihagyjuk. Az építtető 100 – 500 ezer forintos bírsággal számolhat, plusz a tervezői művezetővel kötött írásbeli szerződés hiányáért is jár 100 ezer forint. Utóbbiból nemcsak az építtető kap, hanem a tervező is. Ha nincs tervezői művezető, akkor az e-napló bejegyzésére vonatkozó követelmények megsértéséért is jár 80 ezer forint.

Király Viktória