fbpx

Tető hőszigetelés – hogyan vastagítsuk fel a szükséges mértékig?

2018 óta jóval szigorúbb hőszigetelési értékek vonatkoznak a tetőterekre, mint előtte , és nyakunkon a “közelnulla” is. Ez utóbbi miatt ugyan elméletileg nem kell még vastagabb hőszigeteléseket beépítenünk, gyakorlatilag viszont sok esetben mégis így lesz a terven. Még egy kicsit vastagabb “hőpáncéllal”, azaz az épületet körbeölelő hőszigetelésekkel ugyanis kiváltható lesz a 25%-os megújuló arány is. Milyen lehetőségünk van rá, hogy ezeket a 25-35 cm vastag hőszigeteléseket beépítsük a tetőtér köré úgy, hogy közben a lakótérből sem veszünk el rengeteg helyet? Melyik megoldás mennyibe kerül nagyságrendileg?

A szokásos megoldás lehet, hogy drágább 

Az elmúlt két évben brutális áremelkedést tapasztaltunk. Volt olyan hőszigetelés, aminek akár 40%-kal is nőtt az ára. Aztán volt, aminek nemcsak az ára nőtt, de nem is lehetett kapni. Ha az embernek határidős munkái vannak, de nincs alapanyag, akkor valamivel helyettesíteni kell. 

Ráadásul idén nyártól életbe lép a közel nulla előírás, és lehet, hogy még vastagabb hőszigetelések kellenek majd. (Ha ugyanis egy lakóépület összesített energiaigényét le tudjuk vinni 76 kWh/m2/a alá, akkor nem muszáj teljesíteni a 25%-os megújuló arányt.) 

Rengeteg terven úgy van, hogy nemcsak a szarufák között van 15 cm hőszigetelés, hanem a szarufák alá kerül egy lécváz, 5×5 cm-es stafnikból. Ezeket merőlegesen felrakjuk a szarufákra, és ezek közé is rakunk hőszigetelést. Igen ám, de ha most már nem 5, hanem 15 cm vastag kiegészítő hőszigetelés kell, akkor az elszállt faanyagárak miatt durván megugorhat a kivitelezés költsége. Lehet, hogy jobban járnánk más megoldással?

Sok olyan építész van, aki a tizenéve megszokott megoldásaitól nem tud, vagy nem akar elszakadni. Az jó, az bevált, az a kedvenc. Hogy közben esetleg hónapokat kellene várni az adott anyagra, azt ő nem tudja, hiszen a beszerzést nem ő intézi.

Önkényesen soha nem helyettesíthetünk vagy csökkenthetünk egy adott építőanyagot. Egy építésfelügyeleti ellenőrzésen jogosan kaphatnánk párszázezres bírságot a  “kiviteli tervtől eltérő kivitelezési tevékenység” miatt. De felhívhatjuk az építész tervező figyelmét rá, hogy pl. az általa betervezett anyag most már irreálisan drága lett, vagy nem lenne drága, de nem lehet kapni. Akár ezt a cikket is megmutathatjuk neki. Nem írunk az összes megoldásról, arra az egész újság is kevés lenne, de párat azért hasonlítsunk össze! 

Mennyi hőszigetelés kell a tetőtér köré? 

A beépített tetőterünket általában három sík határolja: oldalt a térdfal, felülről a padlásfödém, és ferdén felfelé a tetőszerkezet. A tetőszerkezet azon részét, amit hőszigetelni kell, nevezzük “ferde tetősíknak” – merthogy a szakma is így hivatkozik rá sok esetben.

Oldalt nincs sok “varázslat”: a térdfalra ugyanolyan vastag hőszigetelés jön, mint a külső falazat többi részére. 0,24 W/m2K lehet a maximális U-érték, amit számtalan, szebbnél szebb módon teljesíthetünk. Pl. a 30 cm N+F tégla 15 cm sima fehér EPS hőszigeteléssel bőven megfelel. A terven rajta van úgyis a megoldás.

Felfelé sem kellenek nagy trükkök: a padlás felé nyugodtan nyújtózkodhatunk, nem valószínű, hogy bárkit zavarni fog, ha nem 20, hanem 35 cm vastag a hőszigetelés. Itt az előírás 2018 óta már családi háznál is 0,17 W/m2K. Ha nem kell hőhíddal számolnunk, akkor ez 25 cm vastag általános hőszigeteléssel teljesíthető (pl. üveggyapot, kőzetgyapot, fújható cellulóz stb). 

Az igazi kérdés a ferde tetősík. Az előírás itt is 0,17 W/m2K, de ezt nehezebb teljesíteni. Itt ugyanis kevés vastagságban kell megoldanunk a hőszigetelést, ráadásul úgy, hogy közben a szarufa se legyen hőhíd, és a pára se csapódjon le sehol a szerkezetben. Jóval “hisztisebb” ez a rész, mint a másik kettő. 

Ezeknél az értékeknél lehet alacsonyabb a szerkezet U-értéke, de magasabb nem! Azaz lehet, hogy a szükséges U-értékhez legalább 25 cm hőszigetelés kell, de ha a mi tervünkön 40 cm vastag padlásfödém szigetelés van, vagy 30 cm vastag ferde tetősík szigetelés, akkor azt kell beépíteni. 

Miért nem elég, ha csak a szarufák közé teszünk hőszigetelést?

Két okból: egyrészt a szarufa hőhíd. Rengeteg ácsnak és egyéb építőipari szakembernek  meggyőződése, hogy a fa jól hőszigetel. Jó, de mihez képest? A betonhoz képest mindenképpen, de a hőszigeteléshez képest már masszív hőhíd. Egy átlagos fa lambda értéke 0,13 , míg a “legbénább” hőszigetelésé is legalább 0,045 – azaz háromszor jobb.

Másrészt pedig a hatályos energetikai előírást már nem teljesíti. Ha a szarufa 15 cm vastag, a közeit teljesen kitöltő kőzetgyapot hőszigeteléssel 0,25 W/m2K érhető el. Az előírás pedig 0,17 W/m2K. 

Lássuk, milyen megoldások vannak a hőszigetelés vastagítására a ferde tetősíkban!

A szarufa felett: PUR táblás hőszigetelés hőhídmentes megoldás, de nem olcsó

A leginkább hőhídmentes – és a legdrágább – megoldás az, ha csak a szarufák síkja felett visszük a hőszigetelést. Ilyenkor a hőhídnak esélye sincs, hiszen teljesen egységes a hőszigetelés síkja, sehol nem szakad meg. A legelterjedtebb megoldás erre a PUR hőszigetelő tábla. Pár éve még úgy tudtuk, hogy “biztos jó, de hú, de drága!”, azóta azonban a többi szigetelés annyit drágult, hogy rengeteget záródott az olló a többi hőszigetelés és a PUR-tábla négyzetméterára között. Mivel sokkal jobb hőszigetelő, ezért egész “karcsú” táblák is elegendőek: 12 cm vastag táblával megússzuk szarufák közötti hőszigetelés nélkül is. 

Ahogy ásványgyapotból, úgy PUR táblából is rengeteg gyártónak van rengeteg terméke, de a középár kb. 18.000 Ft/nm-re jön ki. Ráadásul ezzel megspórolhatjuk a tetőfóliát (és annak a külön felrakását is), hiszen rájuk van kasírozva. Nem olcsók viszont a kiegészítők: a rendszercsavaroknak pl. 500 Ft-tól kezdődik darabja, és a ragasztók is elég drágák. Legalább 10% hulladékkal is számolnunk kell – minél “mozgalmasabb” a tető, minél több tetősíkból áll, minél több vápa és él van, annál többel. A négyzetméterár tehát kb. 20.000 Ft-nál kezdődik. 

Plusz költség még, hogy ahol nincs szükség hőszigetelésre, ott is fel kell vastagítani a szarufát. A fa ára pedig úgy elszállt, mint a győzelmi zászló… 

PUR táblás hőszigetelés beépítése – nincs hőhíd sehol

A szarufa felett és között: PUR és kőzetgyapot – elméletileg lehet, gyakorlatilag nem ajánljuk

Milyen jó a szarufa feletti hőszigetelés: hőhídmentes, gyorsan fektethető, remekül hőszigetel. Nem rakhatnánk úgy, hogy a szarufák közé “klasszikus” ásványgyapot kerül, felül pedig pár cm kiegészítő táblás PUR?

Elméletben igen, a gyártóknak van erre több termékük is. Van azonban ellenérv is: az a fránya pára. Pár hete mesélte az egyik jó ismerősünk, hogy kint dolgozott Németországban több évet, házakat újítottak fel teljesen. Ott pár éve hatalmas divat volt PUR táblákkal megfejelni a meglévő tetőszigetelést. Egy ilyen háznál voltak problémák: nedvesedett a térdfal. Kibontották a gipszkartont, megbontották a fóliát, és locsogott ki a víz. Pedig a ház még “vákuumozva” is volt, azaz megcsinálták a Blower door tesztet arra, hogy jó-e a párazárás, és az eredmény tökéletesen megfelelt. Tehát még egy jó párazárás mellett is annyi pára jutott a szerkezetbe, hogy kicsapódva literszám folyt ki. Miért? Azért, mert a kőzetgyapotnak sokkal jobb a páraáteresztő képessége, mint a PUR táblának. Elindul a pára kifelé, majd lecsapódik a PUR belső oldalán. Visszafelé, a lakótér felé nem tud menni, hiszen ott a párazáró fólia. Ezért aztán eláztatja az ásványgyapot hőszigetelést és a faanyagot.

Pár éve kérdeztem az egyik szakértőnket is, hogy ajánlja-e hogy PUR-ral fejeljük meg a szarufák közötti réteget a szarufák fölött, és ő is ezt mondta: nem zárna be korhadó szerkezetet két párazáró réteg közé. Márpedig a fa, az egy korhadó szerkezet, ami tényleg utálja, ha két párazáró, vagy rossz páraáteresztő réteg közé kerül.

XPS-bak: olcsó, egyszerű, helyszínen készített megoldás

Sokkal egyszerűbb és biztonságosabb az XPS-bakos megoldás. Ezt az URSA hozta be a köztudatba pár évvel ezelőtt, és valami rejtélyes okból még nem terjedt el jobban, pedig ahány helyen eddig beépítették, azóta is teszi a dolgát vidáman. Itt ráadásul nincsenek pára-gondok sem, hiszen gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint a szarufák közötti hőszigetelés működött. Csak a szarufák többé nem képeznek hőhidat, és sokkal vastagabb hőszigetelés is befér. Plusz hatalmas előny, hogy ha befújható hőszigetelést választunk, akkor nagyon egyszerű és gyors lesz a befújás, sehol nem kell trükközni, hogy minden szegletébe elérjen a tetőnek az anyag.

Jópár éve hallgattam egy előadást arról, hogy milyen egyszerű és nagyszerű megoldás is ez. Akkor nem igazán figyeltem, épp nem volt aktuális. Utána pár héttel viszont be kellett volna terveznünk valahová, és el kellett volna magyarázni a kivitelezőnek, hogy hogyan is kell ezt csinálni. Égre-földre kerestem az “XPS bak” terméket, mire rájöttem, hogy nincs ilyen. Saját kivitelezésben kell elkészíteni, viszont pofonegyszerű. Kell hozzá szarufa, XPS hőszigetelés és 5 cm vastag ellengerenda (ez nem azonos az ellenléccel – majd meglátjuk!) 

Onnan indulunk, hogy be vannak építve a szarufáink. Ez után vágnunk kell olyan széles XPS csíkokat az állványos polisztirol vágónkon, mint amilyen széles a szarufa. Olyan vastag XPS kell hozzá, hogy kijöjjön a szükséges hőszigetelés vastagítás. Tegyük fel, hogy 30 cm vastag hőszigetelés van a terven, a szarufa 10×15-ös. Ekkor 30 – 15 (szarufa) – 5 cm (ellengerenda) = 10 cm vastag XPS-t szabdalunk csíkokra. 

Ha megvannak a levágott XPS darabok, és megvannak az ellengerendák, akkor fogjuk a PUR-hab pisztolyunkat, és ráragasztjuk az ellengerendát az XPS darabokra. Ezzel készen is van az XPS-bak. Hogy milyen sűrűn kell a bakjainkat a szarufához rögzíteni és milyen csavarral, azt a statikus mondja meg, vagy az URSA kiszámolja nekünk. Ha kész az XPS bak, rögzítve van a szarufához, akkor innentől úgy bánhatunk vele, mintha egy, módfelett vastag szarufa lenne: közé mehet a hőszigetelés, fölé a páraáteresztő fólia és az ellenléc, alá a párazáró fólia. Itt egy bővebb leírás róla, csomópontokkal, adatokkal: bit.ly/URSAXPSbak.

ursa 3
XPS bakos magasítás.  Rétegrend alulról felfelé: szarufa, XPS, ellengerenda, páraáteresztő tetőfólia.

Rétegrend alulról felfelé: szarufa, XPS, ellengerenda, páraáteresztő tetőfólia. 

Milyen vastag hőszigetelés kell ahhoz, hogy a rendszer tudja a 0,17-es értéket? Attól függ, hogy milyen hőszigetelésről van szó. Az esetek többségében elég 25 cm vastag hőszigetelő réteg, azaz elég lesz 5 cm vastag XPS bakokat legyártani, már ezzel is jobb lesz a hőszigetelőképessége (persze ha a terven vastagabb van, akkor vastagabbat kell beépítenünk).

Az, hogy mennyibe kerül főként attól függ, hogy milyen hőszigetelést teszünk az XPS bakkal magasított szarufák közé. Most a 30 cm vastag hőszigeteléssel számoltunk. Ha az egyik legolcsóbb, de már minőségi üveggyapotot használjuk, abból 3300 Ft-ra jön ki egy négyzetméter. Ha kőzetgyapotot használunk, abból kb. 6600 Ft-ra (10% hulladékkal számolva, hiszen ezeket vágni kell). Ha cellulóz befújható hőszigetelést, akkor 9000 Ft körüli összeg jön ki a befújás munkadíjával együtt, hulladék nélkül. Elgondolkodtató egyébként, hogy a kőzetgyapot és a cellulóz ára lassan ugyanannyi lesz a megrendelő szemszögéből. Csak az egyik esetben nekünk fizeti ki a berakás munkadíját, a másik esetben pedig a cellulóz befújójának. 

Lássuk, milyen egyéb költségek vannak még! Az XPS bakot nem a szokásos facsavarral kell felrakni, hanem méretezni kell, hogy milyen szerkezetépítő csavar kell hozzá. Ez meglepően drága, viszont rengeteget tart és szinte elronthatatlan. Minden harmadik-negyedik csavart ferdén kell beépíteni. Egy doboz ilyen csavar kb. 15.000 Ft, és ebben csak 50 db van. A másik, ami megdobja az árat, az az ellengerendák ára. Sajnos brutálisan felment a faanyag ára, és jópár százezer forint az a “pár” fa is. Nem beszélve arról, hogy ahol már nincs szükség XPS-bakra, oda elvileg elég, ha fát rakunk. Ott elég a “sima” csavar, de a fa lassan drágább, mint az XPS… Márpedig végig, a szarufa tetejéig és aljáig kell a magasítás, hiszen nem ugorhat vissza a tető síkja 10-15 cm-t,  annak egy síkban kell maradnia. A csavar ára kb. 500-1000 Ft/db, a fának meg még mindig napi ára van sok helyen. Az XPS-sel nem számolunk. Egyrészt a legtöbb építkezésnél van kéznél pár darab, amit fel lehet vágni, másrészt meglepően kevés fogy. 

Szarufa között és alatt XPS – bak – lefelé is

Mi az XPS bakos hőszigetelés legnagyobb hátránya? Hát a drága, méretezett szerkezetépítő csavar, és az, hogy ott is fel kell magasítani a tetőt ellengerendával, ahol nincs szükség extra hőszigetelésre. Innen jött az ötlet, hogy nem működne ez a megoldás úgy is, hogy az XPS bakokat nem a szarufák fölé, hanem alá építjük be? Konzultáltunk a statikussal, a szerkezetépítő csavar forgalmazójával, az XPS gyártójával, és arra jutottunk, hogy dehogynem! Ha nem baj, hogy lefelé, a tetőtér felé vastagítjuk a hőszigetelést, mert elég magas a térdfal és a kutyát nem érdekli az a 15-20 cm, akkor jóval olcsóbban kijöhetünk, ugyanolyan hőszigetelés fajták használatával. Itt ugyanis csak arra a felületre kell a csavarokat és az ellengerendákat számolni, ahol a ferde síkot hőszigetelni kell. A beépítetlen padlástérnél és lent, az eresznél nem kell vastagítani semmit. Ha befújható hőszigetelés lesz, akkor az XPS-t sem kell folytonosan felrakni, elég oda, ahová a csavaroknak kell “távtartónak”. Ferdén beépített csavarokra sincs szükség, mivel nincs szélteher, vagy egyéb okból történő mozgás. 

A hőszigetelés szükséges vastagsága és ára ugyanannyi, mint az előző megoldásnál. Ami jóval kevesebb, az a faanyag és a csavar. A bemutatott építkezéshez pl. elég volt összesen 50.000 Ft-nyi csavar és 50.000 Ft-nyi ellenléc és három XPS tábla felvágva. Itt 2 méter hosszú fákra volt csak szükség, minden fát elég volt három szerkezetépítő csavarral rögzíteni. Erre jött alulról a párazáró fólia, befújt hőszigetelés, és kész. Négyzetméteráron 1.500 Ft volt a plusz költség, de csak ott, ahol hőszigetelni kellett. 

XPS bakok, előkészítve, szarufa alatti beépítéshez. Ha befújt hőszigetelés kerül közéjük, akkor nem kell folyamatosnak lennie az XPS rétegnek sem.
a szerkezet párazárás, gipszkarton profilozás és a hőszigetelés befújása után

 

XPS bakos szarufavastagítás lefelé. A deszkázás “extra”, nem feltétlenül szükséges egyébként a rétegrendbe.

———————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

U-érték és lambda: melyik mit jelent?

A hővezetési tényező, azaz “lambda”: Azt jelzi, hogy 1 m vastagságú anyagon hány W hőmennyiség hatol át 1 óra alatt, amennyiben a két oldal hőmérsékletkülönbsége 1 Kelvin. Minél alacsonyabb ez a szám, annál jobb hőszigetelő az adott anyag. A fa lambdája pl. 0,13 W/mK, egy kevésbé jól hőszigetelő ásványgyapoté 0,045 W/mK, egy modern üveggyapoté 0,032 is lehet, a PUR tábláé pedig akár 0,022.

A hőátbocsátási tényező, azaz U-érték azt mutatja meg, hogy ha egy szerkezet két oldalán különböző hőmérséklet van, akkor mennyi meleg jut át a melegebb oldalról a hidegebb felé. Minél kisebb egy szerkezet U-értéke, annál jobb hőszigetelőképessége van. Egy 45 cm vastag kisméretű téglafalnak pl. 1,34 az U-értéke, egy 30-as Porotherm falnak 0,45 kétoldali vakolattal – és így tovább. 

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Milyen vastag ellenléceket kellene beépítenünk?

Hogy milyen jól fog működni a hőszigetelésünk, az nem csak a hőszigetelés fajtájától és vastagságától függ, hanem attól is, hogy milyen a ferde tetősíkunk átszellőzése. Jó tíz éve építettük mi is az előző házunkat, és barátaink is. Mindkettőnknél 40 fok körüli a tetőhajlásszög, teljesen mezei nyeregtető van fent, és a kor előírásainak megfelelően csak 15 cm vastag hőszigetelés került a szerkezetbe.  Nálunk sima, alap 6 cm ellenlécek vannak,  náluk nincs átszellőző réteg. A két tetőtér nyári túlmelegedése közti különbség hatalmas. Nálunk a legnagyobb kánikulában is maximum 25-26 fok van – kornyadoztunk is rendesen, amíg ott laktunk. Egészen addig, amíg meg nem látogattuk a barátainkat, akiknél nem volt ritka a 30-31 fokos benti hőmérséklet sem. Rengeteget számít tehát a rendes átszellőzés – főleg nyáron. 

Ma már ezzel mindenki tisztában van ugye? Nos, nem. Pár hete láttam egy idén készült tervet, ahol az építész 2 cm vastag ellenlécet írt ki a rétegrendbe. Halottnak a csók. Sajnos adatvédelmi problémák miatt nem rakhatok be “gyönyörűen” csíkokra esett tetőfóliákról képeket, de biztosak lehetünk benne, hogy az ilyen “vastag” ellenléc semmit sem ér. A tetőtér nyáron sokkal melegebb lesz, mintha normális vastagságú ellenléc lenne, a fólia élettartama rövidebb lesz – a pára pedig köszöni szépen, lecsapódik, nem tud elpárologni és elrohasztja az ellenlécet is. 

Milyen vastag ellenlécet kell beépítenünk? Az ÉMSZ irányelvekben van szó erről, ők egy meglehetősen régi német előírásra hivatkoznak, ahol minimális vastagságként 3 cm-t határoztak meg  (DIN 4108). A szakma azonban egyetért abban, hogy ez édeskevés. 

Miért? Azért, mert nem csak a szükséges légrés vastagságára, hanem a beszellőző és a kiszellőző keresztmetszetre is van előírás. Ezek alapján pedig sehogy “nem jön ki a matek” a 3 cm-s ellenléccel. A beszellőzésre például van egy olyan előírás, hogy egy méternyi ereszhosszra legalább 200 cm2 beszellőzés jusson. De hát ezt a 2 cm vastag ellenléc is biztosítja, nem igaz? Hol van itt a probléma? Ott, hogy ezt szabad felületként értik. Márpedig az eresz beszellőzésnél szokott lenni a rovarháló vagy a lezáró fésű – mind a kettő majdnem 50%-ot levesz a beszellőző keresztmetszetből. Aztán maga az ellenléc is legalább 5 cm széles – ez is “bekavar” a számításba. Ráadásul nem garantálhatjuk azt sem, hogy tetőtérnél olyan levegőállapotok lesznek, mint amiket a DIN előírás megalkotásakor kitaláltak: maximum 22 fok belső hőmérséklet, és 65%-nál alacsonyabb páratartalom. Ezek alapján a szakma egyetért abban, hogy 5 cm-nél vékonyabb ellenlécet tilos beépíteni beépített tetőtér esetén! Azaz már egy 45 fokos, aránylag rövid szarufás tetőnél is legalább ekkora vastagsággal számoljunk. 

Ha nehezítő körülmények vannak, akkor vastagabb ellenléc kell.

–  Minél alacsonyabb a tető hajlásszöge, annál nehezebben alakul ki a “huzat”, tehát annál vastagabb ellenléc kell. 30 fokos tetőnél például már 7 cm  vastag ellenléc lenne az ideális, 10 fokos tetőhajlásszög alatt pedig az ÉMSZ irányelv már 15 cm vastag ellenlécet ajánl! Ez már inkább ellengerenda – és jelenlegi faanyagárakkal számolva elég durva pluszköltség.

– Minél hosszabb az átszellőzés útja, annál vastagabb ellenléc kell. Ha a be- és a kiszellőzés már több, mint 10 méterre van egymástól, akkor elméletileg egyedi elbírálásra van szükség – de hogy ki, és mi alapján bíráljon el mit, azt az ÉMSZ irányelv sem részletezi. Nyilván az építész tervezőre gondoltak, de ők sem kapnak sokkal több segítséget az egyedi elbírálásra, mint a kivitelezők.

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

  Sipos Anna

Ezek még érdekelhetik:

Emelkedtek az építéssel kapcsolatos bírságok

Az egyéb szabálysértési bírságokhoz hasonlóan megemelik az építési és építésfelügyeleti bírságokat is. Itt is minden tételt egységesen 30%-kal növeltek. Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a különböző szabálysértési bírságok emelését

Tovább »

Osztatlan közös telken saját részre

Adott egy osztatlan közös telek, melyet használati szerződés alapján külön részre „bontunk”. A telekre ikerházat építenénk úgy, hogy az épület tervezése és kivitelezése is külön menne. Sőt az egyik lakást maga az építtető szeretné a saját kezével felhúzni. Hogy kell ezt a hatóságnál lezongorázni? Hogyan kell a saját részre kivitelezést lepapírozni? Ahogy előzőleg írtuk, jelenleg…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Szomszédjogok egyszerű bejelentésnél

A szomszéd telken egy hatlakásos társasházat terveznek építeni egyszerű bejelentéssel. Olvasónk úgy tudja, hogy a tervezett épület nem felel meg az építési szabályoknak, viszont egyszerű bejelentésnél szomszédként nincs beleszólása az ügybe. Hogyan értesülhetnek szabályosan a szomszédok egyszerű bejelentéskor arról, hogy mi épül a szomszédban? Hogyan jelezzék, ha nem tetszik nekik a tervezett épület? Hatlakásos, legfeljebb…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Ki felel a kivitelezésért, ha nincsenek tervek?

Ipari padló kialakításához nincsenek rendes, részletes kivitelezési tervek, csak egy külföldi, minimális számítást tartalmazó dokumentáció. Hazai tervező nem adja a nevét a kivitelezéshez, de ennek ellenére a kivitelező és a felelős műszaki vezetője bevállalná a munkát. Megengedheti a műszaki ellenőr, hogy így alakítsák ki az ipari padlót? Alapvetően az építtető vagy meghatalmazottja (pl. a műszaki…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Utólag lehet pótolni az e-naplót?

Egy e-naplós építkezésen a fővállalkozó úgy tájékoztatta az alvállalkozóját, hogy a villamossági munkákat nem kell naplózni. Utólag kiderült, hogy mégis kellett volna, viszont a munkákkal már hónapokkal ezelőtt végeztek. A villanyszerelő alvállalkozó a biztonság kedvéért bekérte e-mailen a munkavállalók napi jelentéseit. Elég ez ahhoz, hogy megússzák a büntetést? Ha egy építkezés e-naplós, akkor minden kivitelezési…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A nemfizetést is naplózni kell?

Társasház építésnél az építőanyag drágulása és a munkadíj emelkedése miatt az építtető nem akarja kifizetni a kivitelezőt. Kérdés: a nemfizetési problémákat az építési naplóban is dokumentálni kell? Az e-építési napló egy olyan felület, ahol nemcsak magát a kivitelezés folyamatát lehet és kell is dokumentálni, hanem arra is használható, hogy a kivitelezés résztvevői egy-egy eseti bejegyzéssel…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építőipar – nem fényes a helyzet

Jelentősen zsugorodik az építőipar szelete a gazdaság tortájában. A KSH adatai szerint a termelés 7%-kal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. A valóságban ennél jóval nagyobb a zuhanás, de területenként különböző a mérték.  Mi az oka ennek a nagy esésnek, meddig fog tartani, és melyek azok a területek, amiket nem érint annyira a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Tervezői szerződések teljesítési határideje és kötbérezése

Tervezőként pontosan tudjuk, hogy kötelező a teljesítési határidőt is belefoglalni a szerződésbe, és igencsak szeretik kötbérrel „díjazni”, ha valamivel megcsúszunk. Igen ám, de mi van akkor, ha a határidőnk előtt pár nappal kapunk a megrendelőnktől néhány olyan „apróságot”, ami miatt előre látjuk: ha a következő három napban literszámra öntjük magunkba a kávét és elfelejtjük az…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építkezés mezőgazdasági területeken: Mikor kell humuszmentési talajvédelmi terv?

Tervező létünk során szinte biztos, hogy előbb-utóbb belefutunk mezőgazdasági területen építendő engedélyköteles épületbe. Munkatársunk is így járt, hiszen azzal “támasztotta meg” a hatóság, hogy akkor márpedig kéri szépen becsatolni a humuszmentési talajvédelmi tervet. Egyáltalán mit is takar pontosan ez a talajvédelmi terv? Mikor kötelező? A Földhivatalnál is lesz egy plusz körünk vagy akár kettő is?…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Biztosítsuk a betonpadlónk síkpontosságát 3D lézerszkennerrel!

Elérni, hogy egy frissen öntött beton vízszintes legyen, nem kis feladat. Akárhogyan is igyekszünk, akárhányezer négyzetméter van a kezünkben, száradás után legtöbbször ugyanaz a baj: jobban hasonlít a Baranyai-dombságra, mint egy feszített víztükörre. Majd ezután következik a szakik réme: lehet szépen helyrehozni a hibákat, pótolni a völgyekben és csiszolni a hegyeken. Persze használhatunk önterülő aljzatkiegyenlítőt…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Drágul a TSZSZ igénybevétele – a nagyvállalatoknak fog jobban fájni

Mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk a nagy cégeknek, ha szeretnék igénybe venni a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szolgáltatásait. A kormány felemeli a szakértői közreműködés díját egy tervezett kormányrendelet szerint, de a TSZSZ szerint ennél is nagyobb emelésre volna szükség. Ma gyakorlatilag fillérekért adnak szakvéleményt milliárdos nagyvállalatoknak is – ezen kellene változtatni. A TSZSZ díját rendelet…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Új építőipari szabványok (2023. június – augusztus)

Építőanyagok és építés MSZ EN 303-5:2021+A1:2023  Fűtőkazánok. 5. rész: Szilárd tüzelőanyagokkal üzemelő, kézi és automatikus táplálású, legfeljebb 500 kW névleges hőteljesítményű fűtőkazánok. Terminológia, követelmények, vizsgálat és megjelölés  MSZ EN 13126-3:2023  Zárak és épületvasalatok. Ablakok és erkélyajtók. Követelmények és vizsgálati módszerek. 3. rész: Tolózárak, főként bukónyíló, először bukó és csak bukó vasalatok esetén MSZ EN 13200-4:2023 …

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kókány után dolgozni

Hogy előzzük meg a jogi hercehurcát, ha az előttünk dolgozó „szaki” munkája csapnivaló? Az egymásra épülő munkák során gyakran belefuthatunk az előttünk dolgozók – szépen fogalmazva – ballépéseibe. Kimaradt ez, kókány az, hitvány amaz. Aztán persze a megrendelő nekünk már nem akarja még egyszer kifizetni azt a plusz munkát, amit a silányul dolgozó elődünk melójának…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bővítés vagy felújítás nem mehet 5% áfával, de rendeltetésmódosítás igen?

Ha egy magánszemély generálkivitelezővel építi az új házát, akkor nagyon kedvezményes, 5%-os forgalmi adóval veheti meg.  De mi a helyzet felújításkor, bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén? Van-e arra mód, hogy ilyen munkáknál is alkalmazni lehessen a kedvezményes lakásáfát? A normál adózáshoz képest jóval alacsonyabb áfakulcsot a kormány csak új építésű lakások létrehozása esetén biztosítja. Ezt kedvezménynek…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Enyhítik a tűz- és munkavédelmi szabályokat

Egyszerűsíti a kormány a tűz- és munkavédelemmel kapcsolatos szabályokat, adminisztratív előírásokat. A tervek szerint a jövőben kevesebb helyen kell majd tűzvédelmi szabályzatot készíteni, és ritkulhat a tűzvédelmi oktatások gyakorisága is. A munkavédelmi oktatás pedig az elképzelések szerint egyes munkahelyeken úgy is teljesíthető lesz, hogy a munkáltató átadja a dolgozónak a miniszter által közreadott oktatási tematikát,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Megjelentek az új napelemes szabályok

Hetek óta valamennyi érintett azt találgatja, miként fognak megváltozni 2024 januárjától a háztartási napelemes rendszerek működtetésére vonatkozó szabályok. A kormány jelentős szigorítást akart bevezetni ezen a területen, ám úgy tűnik,

Tovább »

Szavatosság megszűnő vállalkozással

Mit tehet a fővállalkozó, ha szavatossággal tartozik az átadott munkáért, ám a feladatot ténylegesen elvégző egyéni vállalkozó időközben már felhagyott ezzel a tevékenységgel? Lehet-e valahogyan szavatossági igényt érvényesíteni megszüntetett vállalkozással szemben? Alapesetben a fővállalkozó tartja a hátát Olvasónk cége egy gazdasági épületet hozott tető alá, melynek gépészeti berendezéseit egy egyéni vállalkozó szerelte alvállalkozóként. Szavatossági probléma…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A festőnek is kell kivitelezői nyilatkozatot adnia?

“Magánépítkezésben vagyunk éppen, ami nem e-napló köteles. Minden kivitelezőtől be kell kérnünk a kivitelezői nyilatkozatot? Attól is, aki esetleg csak két-három napot dolgozik, mint mondjuk a festő vagy az ablakos?”  Ha nincs generál, akkor  az építtetőnek kell minden szakmunkát végző vállalkozóval külön szerződést kötnie. A szerződésben a munkavégzésre vonatkozó kikötések és határidők mellett szerepelnie kell…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kétlakásos ikerházra hány e-napló kell?

Egyszerű bejelentéssel épül a kétlakásos ikerház. Az ikerház két részét két külön generálkivitelező építi. Az egyik lakás már szerkezetkész, a kivitelezéshez már megnyitották az e-naplót. A másik lakás építését most kezdenék, de nem tudják hogyan naplózzanak. Egyben vagy két külön e-naplóban vezessék az építkezést? Egy bejelentés – egy napló A válasz nagyon egyszerűnek tűnhet. Mivel…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A redőny felszerelését is e-naplózni kell?

Olvasónk főként alvállalkozóként árnyékolástechnikai munkákat végez e-naplós építkezéseken. Gyakran tapasztalja azonban, hogy annak ellenére, hogy e-naplós a kivitelezés, őt nem hívják meg az e-naplóba, mondván túl sok a macera vele. Származhat ebből hátránya olvasónknak? Járhat érte bírság? A kivitelezési szabályok nem tesznek különbséget a kivitelezési munkák között, magyarán nincs olyan, hogy kicsi vagy nagy kivitelezési…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kell új e-naplót nyitni, ha férjhez megyünk?

Egy családi ház építésnél az e-naplót már megnyitották, de a kivitelezést még nem kezdték el. Az e-napló megnyitása óta az építtető pár összeházasodott, a hölgy neve megváltozott. Mit lehet tenni ilyenkor? Kell új e-naplót nyitni? Ha az építtető személyében változás történik, akkor a változást jogutódlással lehet elintézni. Viszont olvasónk esetében más a helyzet, hiszen az…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Vissza lehet vonatni a használatbavéltelt elszámolási vita esetén?   

A használatbavételi engedély kiadása előtt elmérgesedett a viszony a beruházó és a kivitelező cég között, így minden eszközzel próbálják bojkottálni egymást. A kivitelező végül nem is adta ki az FMV és kivitelezői nyilatkozatokat. Az építtető mégis megkapta a használatba vételt. Ezt a kivitelező cég megtámadta, arra hivatkozva, hogy mivel nem volt érvényes kivitelezői nyilatkozat, a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Lehet-e mellékes a melléképület? 

Át kell-e vezetni egy garázst vagy kerti tárolót a földhivatali térképre? Olvasónknak néhány éve épült meg a családi háza, erről hatósági bizonyítványuk is van. Menet közben azonban két melléképületet is felhúztak. A 100 légköbmétert egyik sem éri el, tehát engedély nélkül épültek. Mi ilyenkor a tennivaló? Hogyan járnak el szabályosan? Mikor nem kell engedély a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Átalakul a könyvelők képzése, újra kötelező lesz a hatósági tanfolyam

Átalakítja a kormány a mérlegképes könyvelők képzését. Ma egy ilyen tanfolyam elvégzéséhez elég egy érettségi és egy 500-600 órás szakmai képzés, amit egyre gyakrabban kínálnak távoktatásos formában. Jövőre ennek vége: a könyvelők képzését átveszi az állam, visszahozzák a hatósági tanfolyamokat.  A mérlegképes könyvelők képzésének a mai modellje alig három éve működik. A szakképzés 2021-es átalakítása…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Cseréljük ki a régi keringetőszivattyúkat korszerűekre! 

Rengeteg áramot spórolhatunk velük Nem sokszor gondolunk a keringető szivattyúkra áramfogyasztás szempontjából. Pedig egy régi, elavult vagy újabb, de bonyolultabb fűtési rendszer esetén a fogyasztásuk akár annyiba is kerülhet, mint egy energiahatékonyabb ház teljes éves fűtése H tarifán. Megéri az elavult szivattyúkat korszerűekre váltani? Mennyit lehet spórolni? Mit tudnak a korszerű szivattyúk, amire a régebbi…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bezuhant a lakásépítések száma

Az első félévben a lakásépítések száma 19%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakától. Hasonló számokat tudtunk legutóbb is mutatni, akkor a statisztikai hivatal első negyedéves adatait összegeztük. A visszaesés tehát folytatódik, most már jól látszik, hogy ez fogja meghatározni az egész évet az építőiparban. A KSH szerint az első félévben mindössze 7353 új lakást…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Mozgóbér: mennyire köthető a teljesítményhez a fizetés?

Sok munkaadó jobban szereti a teljesítménybért, mint az időarányos bérezést, mert hozzá tudja kötni a fizetéseket a teljesítményhez. Elvégre nem azért fizetünk senkit, hogy üldögéljen a fizetett munkahelyén. De vajon lehet-e valakit teljes egészében teljesítménybérben fizetni? Mi legyen a munkaszerződésben akkor, ha mozgóbérrel szeretnénk valakit felvenni? Mi az a mozgóbér? Sok álláshirdetésben találkozunk a mozgóbér…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Gyűjtse-e a számlákat az átalányadózó?

Több olvasónk is felvetette a kérdést, hogy ha egyszer átalányadós, a költségeket az előre megállapított átalány alapján számolja el, akkor neki meg kell-e egyáltalán őriznie a bejövő számlákat? Érdemes foglalkoznunk a kérdéssel, mert nagyon sokba kerülhet, ha valaki hibás gyakorlatot követ.  Az átalányadózó egyéni vállalkozónak valóban nem kell azzal foglalkoznia, hogy költségeit a bejövő számlák…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Hová lett a rezsióradíj?

Utoljára másfél évvel ezelőtt hirdetett ki érvényes építőipari rezsióradíjat a kormány. Bár a díjak módosítására vonatkozó legutóbbi szakmai ajánlás 2022 februárjában megszületett, rendelet ezt azóta sem erősítette meg. Csakhogy a legutóbbi óradíjak kihirdetése után indult el igazán az infláció, ami mára használhatatlanná teszi a hivatalos óradíjakat. Az építőipari rezsióradíj valójában nem egy kötelezően alkalmazandó hatósági…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Megjelentek az új CSOK-szabályok

Jövő januártól megszűnik az eddig ismert Családi Otthonteremtési Kedvezmény. A CSOK és a korábbi falusi CSOK egy új támogatási formává alakul át, melyet csak a rendeletben megjelölt kistelepüléseken, az ország

Tovább »

Sorvezető: mikor melyik OTÉK-ot kell alkalmazni?

Készített a kormány egy sorvezetőt az országos településrendezési és építési követelmények alkalmazásához. Az OTÉK módosításába bekerült új bekezdések azt veszik sorra, hogy új építés engedélyezésekor vagy egyszerű bejelentés során az

Tovább »

Panasztörvény – az 50 főnél többet foglalkoztató cégekre is vonatkozik

Július 25-én lép hatályba a panaszokról, közérdekű bejelentésekről és a visszaélések bejelentésével kapcsolatos szabályokról szóló törvény. Az előírások egy része a vállalkozókat is érinti. Az 50-nél több dolgozót foglalkoztató cégeknek is működtetniük kell egy visszaélés-bejelentési rendszert. Kit érint? Az előírás két nagy csoportra vonatkozik: minden olyan vállalkozásra tevékenységi körtől függetlenül, ahol 50-nél több munkavállaló dolgozik…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kiterjesztett gyártói felelősség – egyszerű felhasználóként is lehet vele dolgunk

Július 1-től lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség, vagy ahogy mindenki beszél róla: az EPR. A cél az, hogy a hulladékkezelés költségeit fizettessék meg az előállítókkal is, így a cégek számára ez fizetendő díjakat is jelent majd. Elsősorban a gyártók és a forgalmazók érintettek, de egy építőipari vállalkozás is könnyen belefuthat az EPR-be. Elég, ha…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Jöhetnek a vendégmunkások, de nem minden vállalkozáshoz

Elfogadta a Parlament a vendégmunkások foglalkoztatásáról szóló törvényt. A vendégmunkások tartózkodási engedélye két évre lesz érvényes, ez egy évvel meghosszabbítható, a három év lejárta után pedig azonnal új kérelmet adhat be az érintett. Így szinte bármeddig itt dolgozhatnak az EU-n kívüli országokból, akár a Távol-Keletről vagy Ázsiából érkező vendégmunkások. A szabályok azonban erős korlátozásokat tartalmaznak,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kerti kutak bejelentése: minden előírást eltöröltek

Idén év végén járt volna le a korábban engedély nélkül fúrt vagy ásott kerti kutak bejelentésének a határideje. Ez az utólagos engedélyeztetés évek óta téma, most a koronavírus-járvány miatt adott több éves haladék járt volna le. Csakhogy a kormány inkább úgy döntött, véget vet ennek a több éve tartó átmeneti állapotnak, és gyakorlatilag eltörölnek minden…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Egyszerű bejelentéssel épült engedély helyett

Mi a teendő, ha megtagadják a hatósági bizonyítvány kiadását, mert nem lett volna elég az egyszerű bejelentés? Az építészek nem jogászok, bár egyre gyakrabban érzik úgy, hogy egy ilyen diplomának is lapulnia kellene a fiókjuk alján. Olvasónk esetében is valami hasonló történt: nem volt biztos abban, hogy elég-e az egyszerű bejelentés az egyik építkezés elindításához…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Előtetőt bárhova lehet építeni?

Májusi számunkban foglalkoztunk a terasz lefedésének kérdésével. Ekkor főként az engedélyezési szabályokat jártuk körbe. Viszont olvasóinkban felmerült még pár kérdés. Például: ha nem kell engedély egy teraszfedéshez, mert az „csak” egy előtető lesz, kell még más szabályra is figyelni? Az építési szabályok szerint nem kell építési engedély a kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Milyen nyelven legyen a teljesítménynyilatkozat?

Olvasónk sátorszerkezetet állítana fel először csak ideiglenesen, majd később állandóra. A sátor 2013-as teljesítménynyilatkozata román nyelvű. Le kell ezt magyarra fordítani? Mikor kell és hogyan lehet a sátor véglegesítését elintézni? Ideiglenes sátorszerkezet felállításához nem kell építési engedély, ha a megépített szerkezet legfeljebb 180 napig áll. Az ideiglenes sátorszerkezetek elhelyezéséhez jegyzői engedély kell. A sátornak rendelkeznie…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Rövid séta az elektromos autótöltők világában

Egyre többen kérnek elektromos autótöltőt a garázsukba is, hiszen egyre több az elektromos autó. Benne van a levegőben, hogy az új társasházakhoz kötelezőek is lesznek, sőt, előbb-utóbb ezt a kört az új építésű házakra is kiterjeszthetik. Bár az autótöltők alapvetően könnyen telepíthetőek utólag is, mégis pár megválaszolásra váró kérdés felmerült bennünk. Kell-e 3 fázis? Ki…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Faház – de nem könnyűszerkezetes

Előregyártott CLT elemekből készült ház építkezésén jártunk A CLT egy angol mozaikszó, a cross laminated timber, vagyis a keresztirányban ragasztott faanyag fedőneve: tulajdonképpen egy tömörfa alapanyagú teherhordó szerkezetről van szó. Ez a technológia szédületes gyorsasággal kezdett elterjedni hazánkban is. Hogy miért? Többek között azért, mert alkalmas a tégla és a beton helyettesítésére, és sokkal gyorsabb…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Változtak a szakmagyakorlási feltételek műemléki és településtervezési területen

Műemléki és településtervezési területen módosította a kormány a szakmagyakorlási feltételeket. Enyhültek a végzettségre és gyakorlati időre vonatkozó elvárások, illetve mindezek alól felmentést is adhat a Magyar Építész Kamara. Legutóbb egy évvel ezelőtt módosította a kormány azt a rendeletet, melyben az egyes építőipari szakterületek folytatásához szükséges jogosultságokat állapítja meg. Akkor részletezték a műemléki területtel valamint a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bejelentették: jövő évtől csak falusi házakhoz lesz CSOK

Részleteket még nem tudunk Lapzártánk idején, egy héttel a változások bejelentése után még nem jelent meg a csok-ot módosító kormányrendelet, így csak a kormány bejelentése alapján tudjuk a módosításokat összefoglalni. Mi lesz a csok-kal, hogyan alakulnak át a lakásszerzési támogatások? Rendelet tehát még nincs, amit ismerünk, azok csupán a június 22-én elhangzott bejelentés részletei. A…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építő Élet 2023. szeptember

Kedves Olvasóink! Fogadják sok szeretettel a 2023. szeptemberi számunkat. A *-al jelzett bejegyzéseinket előfizetés nélkül is megtekinthetik. Emelkednek az építéssel kapcsolatos bírságok Enyhítik a tűz- és munkavédelmi szabályokat Bővítés vagy

Tovább »