Tető hőszigetelés – hogyan vastagítsuk fel a szükséges mértékig?

2018 óta jóval szigorúbb hőszigetelési értékek vonatkoznak a tetőterekre, mint előtte , és nyakunkon a “közelnulla” is. Ez utóbbi miatt ugyan elméletileg nem kell még vastagabb hőszigeteléseket beépítenünk, gyakorlatilag viszont sok esetben mégis így lesz a terven. Még egy kicsit vastagabb “hőpáncéllal”, azaz az épületet körbeölelő hőszigetelésekkel ugyanis kiváltható lesz a 25%-os megújuló arány is. Milyen lehetőségünk van rá, hogy ezeket a 25-35 cm vastag hőszigeteléseket beépítsük a tetőtér köré úgy, hogy közben a lakótérből sem veszünk el rengeteg helyet? Melyik megoldás mennyibe kerül nagyságrendileg?

A szokásos megoldás lehet, hogy drágább 

Az elmúlt két évben brutális áremelkedést tapasztaltunk. Volt olyan hőszigetelés, aminek akár 40%-kal is nőtt az ára. Aztán volt, aminek nemcsak az ára nőtt, de nem is lehetett kapni. Ha az embernek határidős munkái vannak, de nincs alapanyag, akkor valamivel helyettesíteni kell. 

Ráadásul idén nyártól életbe lép a közel nulla előírás, és lehet, hogy még vastagabb hőszigetelések kellenek majd. (Ha ugyanis egy lakóépület összesített energiaigényét le tudjuk vinni 76 kWh/m2/a alá, akkor nem muszáj teljesíteni a 25%-os megújuló arányt.) 

Rengeteg terven úgy van, hogy nemcsak a szarufák között van 15 cm hőszigetelés, hanem a szarufák alá kerül egy lécváz, 5×5 cm-es stafnikból. Ezeket merőlegesen felrakjuk a szarufákra, és ezek közé is rakunk hőszigetelést. Igen ám, de ha most már nem 5, hanem 15 cm vastag kiegészítő hőszigetelés kell, akkor az elszállt faanyagárak miatt durván megugorhat a kivitelezés költsége. Lehet, hogy jobban járnánk más megoldással?

Sok olyan építész van, aki a tizenéve megszokott megoldásaitól nem tud, vagy nem akar elszakadni. Az jó, az bevált, az a kedvenc. Hogy közben esetleg hónapokat kellene várni az adott anyagra, azt ő nem tudja, hiszen a beszerzést nem ő intézi.

Önkényesen soha nem helyettesíthetünk vagy csökkenthetünk egy adott építőanyagot. Egy építésfelügyeleti ellenőrzésen jogosan kaphatnánk párszázezres bírságot a  “kiviteli tervtől eltérő kivitelezési tevékenység” miatt. De felhívhatjuk az építész tervező figyelmét rá, hogy pl. az általa betervezett anyag most már irreálisan drága lett, vagy nem lenne drága, de nem lehet kapni. Akár ezt a cikket is megmutathatjuk neki. Nem írunk az összes megoldásról, arra az egész újság is kevés lenne, de párat azért hasonlítsunk össze! 

Mennyi hőszigetelés kell a tetőtér köré? 

A beépített tetőterünket általában három sík határolja: oldalt a térdfal, felülről a padlásfödém, és ferdén felfelé a tetőszerkezet. A tetőszerkezet azon részét, amit hőszigetelni kell, nevezzük “ferde tetősíknak” – merthogy a szakma is így hivatkozik rá sok esetben.

Oldalt nincs sok “varázslat”: a térdfalra ugyanolyan vastag hőszigetelés jön, mint a külső falazat többi részére. 0,24 W/m2K lehet a maximális U-érték, amit számtalan, szebbnél szebb módon teljesíthetünk. Pl. a 30 cm N+F tégla 15 cm sima fehér EPS hőszigeteléssel bőven megfelel. A terven rajta van úgyis a megoldás.

Felfelé sem kellenek nagy trükkök: a padlás felé nyugodtan nyújtózkodhatunk, nem valószínű, hogy bárkit zavarni fog, ha nem 20, hanem 35 cm vastag a hőszigetelés. Itt az előírás 2018 óta már családi háznál is 0,17 W/m2K. Ha nem kell hőhíddal számolnunk, akkor ez 25 cm vastag általános hőszigeteléssel teljesíthető (pl. üveggyapot, kőzetgyapot, fújható cellulóz stb). 

Az igazi kérdés a ferde tetősík. Az előírás itt is 0,17 W/m2K, de ezt nehezebb teljesíteni. Itt ugyanis kevés vastagságban kell megoldanunk a hőszigetelést, ráadásul úgy, hogy közben a szarufa se legyen hőhíd, és a pára se csapódjon le sehol a szerkezetben. Jóval “hisztisebb” ez a rész, mint a másik kettő. 

Ezeknél az értékeknél lehet alacsonyabb a szerkezet U-értéke, de magasabb nem! Azaz lehet, hogy a szükséges U-értékhez legalább 25 cm hőszigetelés kell, de ha a mi tervünkön 40 cm vastag padlásfödém szigetelés van, vagy 30 cm vastag ferde tetősík szigetelés, akkor azt kell beépíteni. 

Miért nem elég, ha csak a szarufák közé teszünk hőszigetelést?

Két okból: egyrészt a szarufa hőhíd. Rengeteg ácsnak és egyéb építőipari szakembernek  meggyőződése, hogy a fa jól hőszigetel. Jó, de mihez képest? A betonhoz képest mindenképpen, de a hőszigeteléshez képest már masszív hőhíd. Egy átlagos fa lambda értéke 0,13 , míg a “legbénább” hőszigetelésé is legalább 0,045 – azaz háromszor jobb.

Másrészt pedig a hatályos energetikai előírást már nem teljesíti. Ha a szarufa 15 cm vastag, a közeit teljesen kitöltő kőzetgyapot hőszigeteléssel 0,25 W/m2K érhető el. Az előírás pedig 0,17 W/m2K. 

Lássuk, milyen megoldások vannak a hőszigetelés vastagítására a ferde tetősíkban!

A szarufa felett: PUR táblás hőszigetelés – hőhídmentes megoldás, de nem olcsó

A leginkább hőhídmentes – és a legdrágább – megoldás az, ha csak a szarufák síkja felett visszük a hőszigetelést. Ilyenkor a hőhídnak esélye sincs, hiszen teljesen egységes a hőszigetelés síkja, sehol nem szakad meg. A legelterjedtebb megoldás erre a PUR hőszigetelő tábla. Pár éve még úgy tudtuk, hogy “biztos jó, de hú, de drága!”, azóta azonban a többi szigetelés annyit drágult, hogy rengeteget záródott az olló a többi hőszigetelés és a PUR-tábla négyzetméterára között. Mivel sokkal jobb hőszigetelő, ezért egész “karcsú” táblák is elegendőek: 12 cm vastag táblával megússzuk szarufák közötti hőszigetelés nélkül is. 

Ahogy ásványgyapotból, úgy PUR táblából is rengeteg gyártónak van rengeteg terméke, de a középár kb. 18.000 Ft/nm-re jön ki. Ráadásul ezzel megspórolhatjuk a tetőfóliát (és annak a külön felrakását is), hiszen rájuk van kasírozva. Nem olcsók viszont a kiegészítők: a rendszercsavaroknak pl. 500 Ft-tól kezdődik darabja, és a ragasztók is elég drágák. Legalább 10% hulladékkal is számolnunk kell – minél “mozgalmasabb” a tető, minél több tetősíkból áll, minél több vápa és él van, annál többel. A négyzetméterár tehát kb. 20.000 Ft-nál kezdődik. 

Plusz költség még, hogy ahol nincs szükség hőszigetelésre, ott is fel kell vastagítani a szarufát. A fa ára pedig úgy elszállt, mint a győzelmi zászló… 

A szarufa felett és között: PUR és kőzetgyapot – elméletileg lehet, gyakorlatilag nem ajánljuk

Milyen jó a szarufa feletti hőszigetelés: hőhídmentes, gyorsan fektethető, remekül hőszigetel. Nem rakhatnánk úgy, hogy a szarufák közé “klasszikus” ásványgyapot kerül, felül pedig pár cm kiegészítő táblás PUR?

Elméletben igen, a gyártóknak van erre több termékük is. Van azonban ellenérv is: az a fránya pára. Pár hete mesélte az egyik jó ismerősünk, hogy kint dolgozott Németországban több évet, házakat újítottak fel teljesen. Ott pár éve hatalmas divat volt PUR táblákkal megfejelni a meglévő tetőszigetelést. Egy ilyen háznál voltak problémák: nedvesedett a térdfal. Kibontották a gipszkartont, megbontották a fóliát, és locsogott ki a víz. Pedig a ház még “vákuumozva” is volt, azaz megcsinálták a Blower door tesztet arra, hogy jó-e a párazárás, és az eredmény tökéletesen megfelelt. Tehát még egy jó párazárás mellett is annyi pára jutott a szerkezetbe, hogy kicsapódva literszám folyt ki. Miért? Azért, mert a kőzetgyapotnak sokkal jobb a páraáteresztő képessége, mint a PUR táblának. Elindul a pára kifelé, majd lecsapódik a PUR belső oldalán. Visszafelé, a lakótér felé nem tud menni, hiszen ott a párazáró fólia. Ezért aztán eláztatja az ásványgyapot hőszigetelést és a faanyagot.

Pár éve kérdeztem az egyik szakértőnket is, hogy ajánlja-e hogy PUR-ral fejeljük meg a szarufák közötti réteget a szarufák fölött, és ő is ezt mondta: nem zárna be korhadó szerkezetet két párazáró réteg közé. Márpedig a fa, az egy korhadó szerkezet, ami tényleg utálja, ha két párazáró, vagy rossz páraáteresztő réteg közé kerül.

XPS-bak: olcsó, egyszerű, helyszínen készített megoldás

Sokkal egyszerűbb és biztonságosabb az XPS-bakos megoldás. Ezt az URSA hozta be a köztudatba pár évvel ezelőtt, és valami rejtélyes okból még nem terjedt el jobban, pedig ahány helyen eddig beépítették, azóta is teszi a dolgát vidáman. Itt ráadásul nincsenek pára-gondok sem, hiszen gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint a szarufák közötti hőszigetelés működött. Csak a szarufák többé nem képeznek hőhidat, és sokkal vastagabb hőszigetelés is befér. Plusz hatalmas előny, hogy ha befújható hőszigetelést választunk, akkor nagyon egyszerű és gyors lesz a befújás, sehol nem kell trükközni, hogy minden szegletébe elérjen a tetőnek az anyag.

Jópár éve hallgattam egy előadást arról, hogy milyen egyszerű és nagyszerű megoldás is ez. Akkor nem igazán figyeltem, épp nem volt aktuális. Utána pár héttel viszont be kellett volna terveznünk valahová, és el kellett volna magyarázni a kivitelezőnek, hogy hogyan is kell ezt csinálni. Égre-földre kerestem az “XPS bak” terméket, mire rájöttem, hogy nincs ilyen. Saját kivitelezésben kell elkészíteni, viszont pofonegyszerű. Kell hozzá szarufa, XPS hőszigetelés és 5 cm vastag ellengerenda (ez nem azonos az ellenléccel – majd meglátjuk!) 

Onnan indulunk, hogy be vannak építve a szarufáink. Ez után vágnunk kell olyan széles XPS csíkokat az állványos polisztirol vágónkon, mint amilyen széles a szarufa. Olyan vastag XPS kell hozzá, hogy kijöjjön a szükséges hőszigetelés vastagítás. Tegyük fel, hogy 30 cm vastag hőszigetelés van a terven, a szarufa 10×15-ös. Ekkor 30 – 15 (szarufa) – 5 cm (ellengerenda) = 10 cm vastag XPS-t szabdalunk csíkokra. 

Ha megvannak a levágott XPS darabok, és megvannak az ellengerendák, akkor fogjuk a PUR-hab pisztolyunkat, és ráragasztjuk az ellengerendát az XPS darabokra. Ezzel készen is van az XPS-bak. Hogy milyen sűrűn kell a bakjainkat a szarufához rögzíteni és milyen csavarral, azt a statikus mondja meg, vagy az URSA kiszámolja nekünk. Ha kész az XPS bak, rögzítve van a szarufához, akkor innentől úgy bánhatunk vele, mintha egy, módfelett vastag szarufa lenne: közé mehet a hőszigetelés, fölé a páraáteresztő fólia és az ellenléc, alá a párazáró fólia. Itt egy bővebb leírás róla, csomópontokkal, adatokkal: bit.ly/URSAXPSbak.

Rétegrend alulról felfelé: szarufa, XPS, ellengerenda, páraáteresztő tetőfólia. 

Milyen vastag hőszigetelés kell ahhoz, hogy a rendszer tudja a 0,17-es értéket? Attól függ, hogy milyen hőszigetelésről van szó. Az esetek többségében elég 25 cm vastag hőszigetelő réteg, azaz elég lesz 5 cm vastag XPS bakokat legyártani, már ezzel is jobb lesz a hőszigetelőképessége (persze ha a terven vastagabb van, akkor vastagabbat kell beépítenünk).

Az, hogy mennyibe kerül főként attól függ, hogy milyen hőszigetelést teszünk az XPS bakkal magasított szarufák közé. Most a 30 cm vastag hőszigeteléssel számoltunk. Ha az egyik legolcsóbb, de már minőségi üveggyapotot használjuk, abból 3300 Ft-ra jön ki egy négyzetméter. Ha kőzetgyapotot használunk, abból kb. 6600 Ft-ra (10% hulladékkal számolva, hiszen ezeket vágni kell). Ha cellulóz befújható hőszigetelést, akkor 9000 Ft körüli összeg jön ki a befújás munkadíjával együtt, hulladék nélkül. Elgondolkodtató egyébként, hogy a kőzetgyapot és a cellulóz ára lassan ugyanannyi lesz a megrendelő szemszögéből. Csak az egyik esetben nekünk fizeti ki a berakás munkadíját, a másik esetben pedig a cellulóz befújójának. 

Lássuk, milyen egyéb költségek vannak még! Az XPS bakot nem a szokásos facsavarral kell felrakni, hanem méretezni kell, hogy milyen szerkezetépítő csavar kell hozzá. Ez meglepően drága, viszont rengeteget tart és szinte elronthatatlan. Minden harmadik-negyedik csavart ferdén kell beépíteni. Egy doboz ilyen csavar kb. 15.000 Ft, és ebben csak 50 db van. A másik, ami megdobja az árat, az az ellengerendák ára. Sajnos brutálisan felment a faanyag ára, és jópár százezer forint az a “pár” fa is. Nem beszélve arról, hogy ahol már nincs szükség XPS-bakra, oda elvileg elég, ha fát rakunk. Ott elég a “sima” csavar, de a fa lassan drágább, mint az XPS… Márpedig végig, a szarufa tetejéig és aljáig kell a magasítás, hiszen nem ugorhat vissza a tető síkja 10-15 cm-t,  annak egy síkban kell maradnia. A csavar ára kb. 500-1000 Ft/db, a fának meg még mindig napi ára van sok helyen. Az XPS-sel nem számolunk. Egyrészt a legtöbb építkezésnél van kéznél pár darab, amit fel lehet vágni, másrészt meglepően kevés fogy. 

Szarufa között és alatt XPS – bak – lefelé is

Mi az XPS bakos hőszigetelés legnagyobb hátránya? Hát a drága, méretezett szerkezetépítő csavar, és az, hogy ott is fel kell magasítani a tetőt ellengerendával, ahol nincs szükség extra hőszigetelésre. Innen jött az ötlet, hogy nem működne ez a megoldás úgy is, hogy az XPS bakokat nem a szarufák fölé, hanem alá építjük be? Konzultáltunk a statikussal, a szerkezetépítő csavar forgalmazójával, az XPS gyártójával, és arra jutottunk, hogy dehogynem! Ha nem baj, hogy lefelé, a tetőtér felé vastagítjuk a hőszigetelést, mert elég magas a térdfal és a kutyát nem érdekli az a 15-20 cm, akkor jóval olcsóbban kijöhetünk, ugyanolyan hőszigetelés fajták használatával. Itt ugyanis csak arra a felületre kell a csavarokat és az ellengerendákat számolni, ahol a ferde síkot hőszigetelni kell. A beépítetlen padlástérnél és lent, az eresznél nem kell vastagítani semmit. Ha befújható hőszigetelés lesz, akkor az XPS-t sem kell folytonosan felrakni, elég oda, ahová a csavaroknak kell “távtartónak”. Ferdén beépített csavarokra sincs szükség, mivel nincs szélteher, vagy egyéb okból történő mozgás. 

A hőszigetelés szükséges vastagsága és ára ugyanannyi, mint az előző megoldásnál. Ami jóval kevesebb, az a faanyag és a csavar. A bemutatott építkezéshez pl. elég volt összesen 50.000 Ft-nyi csavar és 50.000 Ft-nyi ellenléc és három XPS tábla felvágva. Itt 2 méter hosszú fákra volt csak szükség, minden fát elég volt három szerkezetépítő csavarral rögzíteni. Erre jött alulról a párazáró fólia, befújt hőszigetelés, és kész. Négyzetméteráron 1.500 Ft volt a plusz költség, de csak ott, ahol hőszigetelni kellett. 

———————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

U-érték és lambda: melyik mit jelent?

A hővezetési tényező, azaz “lambda”: Azt jelzi, hogy 1 m vastagságú anyagon hány W hőmennyiség hatol át 1 óra alatt, amennyiben a két oldal hőmérsékletkülönbsége 1 Kelvin. Minél alacsonyabb ez a szám, annál jobb hőszigetelő az adott anyag. A fa lambdája pl. 0,13 W/mK, egy kevésbé jól hőszigetelő ásványgyapoté 0,045 W/mK, egy modern üveggyapoté 0,032 is lehet, a PUR tábláé pedig akár 0,022.

A hőátbocsátási tényező, azaz U-érték azt mutatja meg, hogy ha egy szerkezet két oldalán különböző hőmérséklet van, akkor mennyi meleg jut át a melegebb oldalról a hidegebb felé. Minél kisebb egy szerkezet U-értéke, annál jobb hőszigetelőképessége van. Egy 45 cm vastag kisméretű téglafalnak pl. 1,34 az U-értéke, egy 30-as Porotherm falnak 0,45 kétoldali vakolattal – és így tovább. 

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Milyen vastag ellenléceket kellene beépítenünk?

Hogy milyen jól fog működni a hőszigetelésünk, az nem csak a hőszigetelés fajtájától és vastagságától függ, hanem attól is, hogy milyen a ferde tetősíkunk átszellőzése. Jó tíz éve építettük mi is az előző házunkat, és barátaink is. Mindkettőnknél 40 fok körüli a tetőhajlásszög, teljesen mezei nyeregtető van fent, és a kor előírásainak megfelelően csak 15 cm vastag hőszigetelés került a szerkezetbe.  Nálunk sima, alap 6 cm ellenlécek vannak,  náluk nincs átszellőző réteg. A két tetőtér nyári túlmelegedése közti különbség hatalmas. Nálunk a legnagyobb kánikulában is maximum 25-26 fok van – kornyadoztunk is rendesen, amíg ott laktunk. Egészen addig, amíg meg nem látogattuk a barátainkat, akiknél nem volt ritka a 30-31 fokos benti hőmérséklet sem. Rengeteget számít tehát a rendes átszellőzés – főleg nyáron. 

Ma már ezzel mindenki tisztában van ugye? Nos, nem. Pár hete láttam egy idén készült tervet, ahol az építész 2 cm vastag ellenlécet írt ki a rétegrendbe. Halottnak a csók. Sajnos adatvédelmi problémák miatt nem rakhatok be “gyönyörűen” csíkokra esett tetőfóliákról képeket, de biztosak lehetünk benne, hogy az ilyen “vastag” ellenléc semmit sem ér. A tetőtér nyáron sokkal melegebb lesz, mintha normális vastagságú ellenléc lenne, a fólia élettartama rövidebb lesz – a pára pedig köszöni szépen, lecsapódik, nem tud elpárologni és elrohasztja az ellenlécet is. 

Milyen vastag ellenlécet kell beépítenünk? Az ÉMSZ irányelvekben van szó erről, ők egy meglehetősen régi német előírásra hivatkoznak, ahol minimális vastagságként 3 cm-t határoztak meg  (DIN 4108). A szakma azonban egyetért abban, hogy ez édeskevés. 

Miért? Azért, mert nem csak a szükséges légrés vastagságára, hanem a beszellőző és a kiszellőző keresztmetszetre is van előírás. Ezek alapján pedig sehogy “nem jön ki a matek” a 3 cm-s ellenléccel. A beszellőzésre például van egy olyan előírás, hogy egy méternyi ereszhosszra legalább 200 cm2 beszellőzés jusson. De hát ezt a 2 cm vastag ellenléc is biztosítja, nem igaz? Hol van itt a probléma? Ott, hogy ezt szabad felületként értik. Márpedig az eresz beszellőzésnél szokott lenni a rovarháló vagy a lezáró fésű – mind a kettő majdnem 50%-ot levesz a beszellőző keresztmetszetből. Aztán maga az ellenléc is legalább 5 cm széles – ez is “bekavar” a számításba. Ráadásul nem garantálhatjuk azt sem, hogy tetőtérnél olyan levegőállapotok lesznek, mint amiket a DIN előírás megalkotásakor kitaláltak: maximum 22 fok belső hőmérséklet, és 65%-nál alacsonyabb páratartalom. Ezek alapján a szakma egyetért abban, hogy 5 cm-nél vékonyabb ellenlécet tilos beépíteni beépített tetőtér esetén! Azaz már egy 45 fokos, aránylag rövid szarufás tetőnél is legalább ekkora vastagsággal számoljunk. 

Ha nehezítő körülmények vannak, akkor vastagabb ellenléc kell.

–  Minél alacsonyabb a tető hajlásszöge, annál nehezebben alakul ki a “huzat”, tehát annál vastagabb ellenléc kell. 30 fokos tetőnél például már 7 cm  vastag ellenléc lenne az ideális, 10 fokos tetőhajlásszög alatt pedig az ÉMSZ irányelv már 15 cm vastag ellenlécet ajánl! Ez már inkább ellengerenda – és jelenlegi faanyagárakkal számolva elég durva pluszköltség.

– Minél hosszabb az átszellőzés útja, annál vastagabb ellenléc kell. Ha a be- és a kiszellőzés már több, mint 10 méterre van egymástól, akkor elméletileg egyedi elbírálásra van szükség – de hogy ki, és mi alapján bíráljon el mit, azt az ÉMSZ irányelv sem részletezi. Nyilván az építész tervezőre gondoltak, de ők sem kapnak sokkal több segítséget az egyedi elbírálásra, mint a kivitelezők.

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

  Sipos Anna