Új követelmények, új tanúsítványok

November elsejétől nemcsak az energetikai követelmények változtak nagyot, hanem a tanúsítványok formája is. Egyértelműbbek, érthetőbbek, gyakorlatiasabbak lettek, így beruházóként, kivitelezőként és tervezőként is sokkal több információt kapunk – csak tudjuk értelmezni! Nézzük, hogyan segít minket az új tanúsítvány! 

A cikk megírásában Varga Márton, épületenergetikai tanúsító segített (https://energiamernok.hu/). 

Tervezőként, kivitelezőként is fontos, hogy precíz, jól elkészített tanúsítványt kapjunk. Az új jogszabály egyik megalkotója súgta meg nekünk, hogy a tanúsítványok több, mint 85%-ában találtak hibát. Ezeknek a nagyobb része kisebb pontatlanság volt: pl. nem helyiségenkénti, hanem központi szabályozást állított be a tanúsító a fűtésnek, esetleg kifelejtett egy-két ablakot. Sokkal súlyosabb hiba volt az, amikor egy teljesen könnyűszerkezetes háznál tégla külső falazattal számolt a kolléga. A gépészetre is érdemes egy pillantást vetni: ha pl.  kondenzációs gázkazán helyett hőszivattyús fűtéssel számol a tanúsító, az csúnyán elviheti a számokat. Nagyon fontos tehát az, hogy kit bízunk meg a tanúsítvány elkészítésével, főleg akkor, ha pályázatos munkáról van szó, vagy más támogatást vennénk igénybe. 

Érthetőbb tanúsítvány, hasznosabb segítség

Az új tanúsítványoknál már nem kell bonyolult képletekből kihámozni a “tutit”, hanem ott van, egyértelműen és közérthetően. Ha lelkiismeretes volt a tanúsító, akkor még a munkák sorrendjére is hasznos segítséget kapunk. Ismerkedjünk meg új barátunkkal, a megújult tanúsítvánnyal!

1. Az előlap: jóval szigorúbb skálát látunk

Az előlap első pillantásra egészen hasonló az eddigiekhez: itt az energetikai skála, egy kép az épületről, a tanúsító és az épület főbb adatai. Ez eddig is így volt, ám mások az információk, amiket az új tanúsítvány “közöl” velünk. 

Változott a skála, változtak a besorolási kategóriák jelei is. Egy mostani B-s épület nem feleltethető meg egy eddigi BB-s épülettel: ez utóbbi jóval többet “fogyaszthatott”, mint most.  Márpedig eddig is, most is ez a közel nulla belépő szintje. 

Miért jelent mást? Azért, mert a közel nulla energiaigény is mást jelent, mint eddig. Eddig lakóépület esetén a követelményérték maximum 100 kWh/m² éves összesített energiaigényt jelentett, aminek 25%-át kellett megújuló energiából fedezni. 

Mostantól az a lakóház közelnullás, amelyiknek az összesített energiaigénye legfeljebb 76 kWh/m²/év, a CO2 kibocsátása pedig maximum 20 kg/m²/év. 

(Nem lakóépület esetén a referenciaépület módszert használjuk, de ebben az esetben is a november 1 előtti követelménynek körülbelül a 80%-át “fogyaszthatja” az épület.)

Bizony egész mást is jelenthet egy eddigi BB szint, mint a mostani B, és ez igaz a többi besorolásra is. Hatalmas változás, hogy mostantól a kötelező megújuló részarány helyett az egész épület szén-dioxid kibocsátását számoljuk, erre van követelmény. 

Érdekesség: Van nekünk egy A+++ kategóriánk, ami kevesebb, mint a követelményérték 0%-át fogyasztja. Ezt meg hogy értsük? Úgy, az épületek akár több energiát is termelhetnek, mint amennyit fogyasztanak. Persze ahhoz, hogy ezt a szintet elérje az épületünk, a csillagok nagyon szerencsés együttállása vagy inkább rengeteg és precíz számolás kell. Napelem, hőszivattyú, roppant hatékony hőszigetelés és épületgépészet – de ez a (reméljük, hogy nem is olyan távoli) jövő: az ún. “kibocsátásmentes” épületek. Az EU feltett szándéka, hogy az épületállomány jelentős része ilyen legyen, és erre a célra fognak forrásokat is biztosítani. 

Felújítások – icipicit enyhébb követelményértékek

A felújításokra a költségoptimalizált követelményszint érvényes. Ahogy a decemberi Építő Életben írtunk róla, itt inkább egy csak egy kis pontosítás történt. A követelményeknek éppen megfelelő szint itt is a B-s szint, de egy felújítás esetén teljesen mást jelent a B, mint egy új építés esetén. Felújításoknál is számolunk CO2 kibocsátást, de itt nincs rá követelményérték. 

2. Jelenlegi állapot: szerkezetre és gépészetre 

Mostantól a meglévő szerkezetek energetikai állapota egy szempillantás alatt felmérhető. Kapunk egy szép, színes táblázatot, amiből kiderül, hogy hol van a kutya elásva. 

Egy átlagos felújítandó épület táblázata körülbelül ilyen “piros”, rögtön látszik, hogy itt bizony lesz mit csinálni. 

Ezután jön a gépészet értékelése. Újdonság, hogy mostantól minden épületgépészeti rendszert külön-külön vizsgálunk hatékonyság alapján, hiszen elképzelhető, hogy teljesen más hatékonysággal hűtünk, mint fűtünk. Külön meg is jelenítjük, hogy milyen besorolást érdemelnek.

3. Mennyi energiát és CO2-t spórolunk a felújítással? 

Aztán jön az energiafelhasználás táblázat, ami arról szól, hogy mennyi energiát fogyasztunk energiahordozónként. (pl. fa, gáz, elektromos áram stb.) Nem árt megbarátkozni vele, és megtanulni értelmezni ezeket a számokat: ez lesz a legfontosabb oldal majd a pályázatok esetében, mert itt szerepel, hogy mennyi lesz a várható CO2-megtakarítás és energiafelhasználás-csökkenés. (Az EU-s pályázatoknál a CO2 kibocsátás csökkenésével arányosan határozzák majd meg a támogatás mértékét.) 

Nézzük csak meg közelebbről ezt a táblázatot! A jelenlegi 93.33 kg/m² értékről a kiváló szintre felújított épület CO2 kibocsátása 2.09 kg/m²-re esik le! Bámulatos csökkenés, ha pályázatelbíráló lennék, már keresném is a virtuális pecsétemet, amivel megítélhetem a támogatást. Ehhez képest a “jó” szint csak egy csekély felezést ér el, elbírálóként gondterhelten ráncolnám a homlokom…) 

Fontos! Ezek az értékek már nem primer energia értékek, hanem végenergia értékek. Ez sokkal hasznosabb egy “civil” számára, mintha primer energiában hasonlítanánk össze.

Ezekből a számokból egy kis műszaki vénával bárki ki tudja számolni, hogy mennyi lesz kb. a fűtés vagy a használati melegvíz felmelegítésének az ára.  

4. Mennyi energiát fogyasztanak a különböző rendszerek?

A következő táblázat nem energiahordozónként vizsgálja az épület fogyasztását, hanem funkciónként. Mennyi energiát fogyaszt a fűtés, a hűtés, a használati melegvíz előállítás és a többi, külön-külön? Ez a táblázat csak a jelenlegi fogyasztást mutatja meg, azt, hogy mennyi lesz a felújítás után, azt nem. 

5. Korszerűsítési javaslatok

Ezután jön a jelenlegi szerkezetek értékelése és korszerűsítési javaslatai a “jó” és “kiváló” szintekre. Ebben a tanúsító javaslatot tesz a hőszigetelés vastagságára is. Mielőtt rohannánk a tüzépre megvenni az anyagot, még álljunk meg egy pillanatra: bár nagyon precízen, mm-re pontosan ki van számolva, hogy hány cm hőszigetelés kellene – ami abszurd, hiszen sehol sem adnak pl. 13,4 mm hőszigetelést – de arról nincs szó, hogy valójában milyen anyagú és minőségű hőszigeteléssel is lesz “jó” vagy “kiváló” a szerkezet. Ha megnézzük a képet, még m2-re is le van bontva, hogy adott szerkezet mekkora, de itt sem árt vigyázni: ez a falazat belső mérete, nem a külső. Márpedig kívülről “csomagoljuk be” az épületet, nem belülről. 

Fontos, hogy a felújítás előtt mindenképpen egyeztessünk energetikussal! Már csak azért is, mert ha a határoló szerkezetek több, mint 25%-át hőszigeteljük, akkor az már jelentős felújításnak számít. Ekkor pedig már az épülettel szemben is állít követelményeket a jogszabály. Márpedig attól, hogy a szerkezet 10 cm EPS hőszigeteléssel megfelelő, még nem biztos, hogy a többi követelménynek is eleget fog tenni az épület, úgy, mint fajlagos hőveszteségtényező vagy az összesített energiaigény. 

Ezt az ajánlást az épület minden szerkezetére megkapjuk, a pincétől a padlásig: az összes homlokzati falfelületre, a födémekre, padlókra, nyílászárókra – természetesen csak olyan szerkezetre, ami az adott épületben megtalálható. (Ha van olyan szerkezetünk, amire a tanúsító “elfelejtett” számolni, és nem a fűtött épületburkon belül van, akkor jelezzük neki – néha “elveszik” egy-egy temperált térbe, pl. garázsba vezető ajtó, vagy egy lábazat, pedig a végeredményt ez is befolyásolja)

Ugyanezt az ajánlást megkapjuk az épületgépészeti rendszerekre is, külön minden alrendszerre.

Itt egy példa a fűtéskorszerűsítésre: 

…és egy a használati melegvíz ellátó rendszer korszerűsítésére. Ahány rendszerre kapunk javaslatot, annyi extra oldal lesz a tanúsítványban. Ezekből megtudhatjuk, hogy milyen korszerűsítésekkel milyen eredményre számíthatunk.

Az utolsó oldalon kapunk egy összesítést, ahol láthatjuk, hogy ha “csak” a jó szinthez tartozó felújításokat végezzük el, akkor milyen lesz a minősítés, és arra is, hogy mennyi energia takarítható meg, ha a “kiváló” szinthez szükségeseket is megcsináljuk. 

Fontos újdonság, hogy kapunk egy ajánlást arra is, hogy milyen sorrendben lesz érdemes elkezdeni a felújítást. Ez a “felújítási útlevél”. Elég általános ugyanis, hogy a megrendelőnek nincs pénze egyben felújítani az egész házat. Ilyenkor egyáltalán nem mindegy az, hogy milyen sorrendben kezd neki. Ez a felújítási útlevél nagyon hasznos segítség az költségvetés elkészítéséhez – nem biztos például, hogy minden esetben eszünkbe jutna az injektálás vagy a drénezés, ha energetikai felújításról vagy korszerűsítésről lesz szó. Itt is vigyázzunk azonban, ha a felújítási útlevél nagyon nem passzol a tanúsítvány többi részéhez, akkor nem árt, ha résen vagyunk. 

7. Fotódokumentáció

Sajnos a tanúsítványokból sokszor hiányoznak azok a fotók, amik egyáltalán alátámaszthatják a számítás valóságtartalmát, ezért az új tanúsítványok kötelező eleme lett a fotódokumentáció. Enélkül a tanúsítványt nem lehet hitelesíteni az új rendszerben. Pillantsunk rá ezekre is, nehogy a szomszéd ház felújítására adjunk árajánlatot… 

Felújítási pályázat 2024 előkészítés

Érdemes most is időben felkészülni a 2024-re beharangozott felújítási pályázatra, mert aki a pályázati felület nyitásakor nem rendelkezik megfelelően elkészített dokumentációval és tanúsítvánnyal, az valószínűleg ismét lemarad. A pályázat előkészítésével kapcsolatban keresse bizalommal Varga Márton energetikust (+36/30/780-8330), és Varga Dezső pályázati szakértőt (+36/30/430-3636), akik jelen cikk szakmai lektorai is voltak.
E-mail: info@energiamernok.hu Weboldal: www.energiamernok.hu

Sipos Anna