Új törvény jön az állami építésekről – Rövid pórázon az önkormányzati beruházások, aránytalanul megnő az építészek felelőssége

Új törvényt készít a kormány az állami építési beruházásokról. Minden olyan építési munka ide tartozik majd, amiben legalább 50%-ot meghaladó támogatás van, akár hazai, akár uniós pénzből fizetik a beruházást. Az építési minisztérium befolyása szinte korlátlan lesz minden állami támogatásos építés esetén.

Amikor 2022 tavaszán az önálló építési minisztérium létrejött, mindenki azt várta, hogy hónapokon belül megjelenik egy átfogó, az építőipar egészét megváltoztató új építési törvény. Erre utaltak az első kormányzati bejelentések. A Lázár János vezette tárca végül sokkal lassabban haladt a feladattal, mint ahogyan azt az előzetes bejelentések alapján vártuk. Törvény még mindig nincs, egy tervezet azonban már elérhető a minisztérium honlapján. Ezt még tárgyalásra sem nyújtották be a Parlamentnek, tehát a szöveg még sokat változhat. A lényeget, az új szabályozás irányát azonban már láthatjuk.

Szinte minden állami beruházás, amiben 50%-nál több támogatás van

A törvényjavaslat az állami építési beruházások szabályozásáról szól, a teljesen magánerős építéseket tehát nem érinti. Az állami építések körét azonban nagyon szélesre húzzák. A törvény hatályát a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő állami beruházásokhoz kötötték. A közbeszerzésekben megkülönböztetjük az uniós és a nemzeti értékhatárokat. Építés esetén az uniós értékhatár nagyjából 1,7 milliárd forint, így ide csak a nagy állami beruházások tartoznának, ha ezt választották volna. A nemzeti értékhatár viszont építési beruházás esetén 50 millió forint. Ennyiből ma már egy falusi orvosi rendelő építését sem lehet kihozni. Tehát gyakorlatilag minden beruházásra vonatkozni fognak az új szabályok, ahol a hazai állami vagy nem közvetlen uniós támogatás mértéke a becsült érték 50%-át meghaladja. Nem kell viszont ide számítani a gazdasági társaságok beruházásait. Így a valódi állami beruházások mellett valójában az önkormányzati építésekre terjed majd ki a törvény hatálya (önkormányzati építés ma gyakorlatilag nem indul uniós támogatás nélkül). De beletartoznak a civil szervezetek beruházásai is.

Erős központosítás rajzolódik ki

A törvény indoklásában csupa pozitív hatásról olvashatunk. Az új törvény új alapokra helyezi és egységesíti az állami építési beruházások rendszerét. Növeli a beruházások megvalósításának hatékonyságát, erősíti a megvalósításban közreműködő állami szervezetrendszert, s mindezekkel eléri, hogy Magyarország a sikeres állami építési beruházások területén 2030-ra Európa élmezőnyébe kerüljön.

E célokhoz a fő eszköz egy erős központosítás lehet – az indoklás szerint az előkészítéstől a tervezésen és kivitelezésen át az üzemeltetésig és fenntartásig újraszabályozzák a beruházások teljes életciklusát. Az önkormányzatok tehát azzal fognak majd szembesülni, hogy az előkészítéstől a tervezésen át a kivitelezésig a tervezett beruházásuk minden lépését a minisztérium fogja majd felügyelni. Természetesen ettől egyedi miniszteri döntéssel bármikor el lehet majd térni. Ez a felügyelet konkrétan azt jelenti, hogy mindenben az állam dönt majd. A minisztérium választhatja ki a tervezőt és a kivitelezőt. Sőt az államnak joga lesz akár kisajátítással is a saját tulajdonába venni a beruházás helyéül szolgáló ingatlant. Az állami tulajdonba kerülő ingatlanon felépített épület természetesen 100%-os állami tulajdonba fog kerülni.

Az építési minisztérium dönt szinte minden beruházásról

A beruházások indításának kulcsfontosságú szereplője lesz az úgynevezett állami építési beruházási keretprogram. Ez tartalmazza majd évekre lebontva a megvalósítandó állami építések listáját. Ami nincs a keretprogramban, az nem fog döntésre a kormány elé kerülni. Ez tehát az első szűrő: ha például egy önkormányzat beruházási terve nem kerül rá erre a minisztériumban készülő listára, akkor esélye sem lesz a megvalósításra. Az építési minisztérium, konkrétan annak vezetője dönthet majd a keretprogramban szereplő beruházások elindításáról.

A minisztérium irányítja és felügyeli a projektet

Ettől kezdve az egész folyamatot a minisztérium felügyeli. A beruházásokat például egy olyan projektszervezet fogja kötelezően menedzselni, amit a minisztérium hoz létre. Ebben szerepel majd a tervező, a kivitelező, a tervellenőr, lebonyolító, műszaki ellenőr, költségellenőr is az építtető és természetesen a minisztérium képviselője mellett. A lebonyolító és a tervellenőr csak a minisztérium alkalmazottja lehet. Ha a beruházás gyors lebonyolításához valamilyen különleges nemzeti érdek fűződik, akkor a lebonyolítót, tervellenőrt és költségszakértőt a miniszter nevezheti ki akár az üzleti szférából is.

Az építtető ebben a döntéshozó szervezetben gyakorlatilag kisebbségbe kerül. Egy szavazata lesz a sok között. Teljes egészében állami építések esetén is tagja lesz ennek a szervezetnek a helyi polgármester – szintén egyetlen szavazattal. A helyi önkormányzatnak így gyakorlatilag alig lesz beleszólása abba, hogy az állam mit akar, mit fog építeni a település területén. Az önkormányzat legfeljebb tudomásul veszi, hogy az állam sportcsarnokot vagy akkumulátorgyárat akar a kiszemelt területen létesíteni. Beleszólásuk nem lesz sem a cél kiválasztásába, sem az építés folyamatába.

Az önkormányzatoknak még kevesebb joguk lesz a beavatkozásra, ha a beruházást az állam kiemeltnek fogja minősíteni. Ilyen kiemelt státusz esetén a beruházás kijelölt vezetője bármely szervezetnek feltehet kérdéseket, vagy megfogalmazhat azonnali intézkedési javaslatokat. A „bármely“ szerv itt lehet hatóság, közigazgatási szerv, közműszolgáltató, energiaszolgáltató, építtető, vagy bármely más szervezet, amelynek köze van az építkezéshez. Az erre kijelölt személy vagy szervezet tehát felteheti a kérdéseit, amire az illetékesnek 15 napon belül kell válaszolnia. Vagy intézkedési javaslatot tehet, amire szintén 15 napon belül kell reagálni. Ha az érintett szervezet nem ért egyet az intézkedési javaslattal, akkor szintén 15 napja van arra, hogy részletes indokolással ellátott nyilatkozatban közölje az álláspontját.

Hasonló lesz a szervezeti felállás akkor is, ha például az önkormányzat szeretne valamit uniós támogatással létesíteni. Ebben az esetben az uniós támogatási szerződést egy konzorciumnak kell megkötnie, melyben az egyik partner a minisztérium lesz.

Nő a tervező felelőssége, akit értékelni is fog a miniszter

A megvalósítás során jelentősen nő majd a tervező felelőssége. A kiválasztott tervező lesz a törvényesség első számú felelőse. Az magától értetődő, hogy ő felel azért, hogy a tervek megfeleljenek a törvényeknek, szakmai szabályoknak és szabványoknak. Azonban azért is ő lesz a felelős, hogy a tervek ne tartalmazzanak olyan belső ellentmondásokat, amik esetleg a későbbiekben a gyors közbeszerzést akadályoznák. A tervező felel a tervezői költségvetési kiírás és költségbecslés teljeskörűségéért és pontosságáért, ez alól sem a tervellenőr, sem az építtető, vagy a nevében eljáró közreműködők elfogadó nyilatkozata nem mentesíti.

És ami még újdonság: a tervező közreműködését a miniszter a munka végén értékelni is fogja a lebonyolító, a műszaki ellenőr és a kivitelező nyilatkozatainak beszerzését követően. Azt nem írták le, de nagyon valószínű, hogy a következő munkánál ez az értékelés a kiválasztás egyik alapját fogja majd jelenteni.

Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok

A tervezetben külön fejezet foglalkozik a szereplők összeférhetetlenségi szabályaival. Ezek a szabályok sokkal szigorúbbak lesznek, mint a sima építési munkák összeférhetetlenségi szabályai. A tervező például ma akkor nem dolgozhat egy beruházás tervein, ha az adott építmény engedélyezésében érintett kormányhivatal vagy építésfelügyelet kormánytisztviselője, esetleg a tervek véleményézésében, jóváhagyásában érintett bármilyen szervezet alkalmazottja vagy képviselője. Ehhez képest az állami építések új szabálya szerint a tervező nem lehet kivitelező vagy műszaki ellenőr sem azon a beruházáson, melynek a tervein dolgozott. A törvényjavaslat teljesen elkülöníti egymástól a szereplőket:

• a tervező nem lehet tervellenőr vagy kivitelező
• a kivitelező nem lehet tervellenőr vagy műszaki ellenőr
• a műszaki ellenőr nem lehet tervező vagy tervellenőr.

Az összeférhetetlenséget magának az érintett félnek kell jeleznie. A tevékenység megkezdése előtt erről nyilatkozniuk kell a szakembereknek. Ha pedig a munka közben alakul ki az összeférhetetlenség, akkor azt haladéktalanul jelezni kell a miniszternek. Újdonság az az előírás is, hogy ha valakiről bebizonyosodik, hogy összeférhetetlenségben érintett volt és úgy dolgozott, akkor a miniszter gondoskodik annak a munkának a felülvizsgálatáról és megismétléséről. Azaz akár az újratervezés is szóba kerülhet, ha például későn derül ki, hogy a tervező érintett a kivitelezésben részt vevő cégben is.

Tilos az építtető érdekeivel ellentétes tevékenység

A törvénytervezet a beruházásban részt vevők magatartását is igyekszik kordában tartani. A szöveg szerint, aki feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására nem vagy csak korlátozottan képes, az köteles tartózkodni az építtető érdekeivel ellentétes tevékenységektől. És itt az okok között felsorolja az illető gazdasági érdekei mellett a családi, érzelmi okokat, továbbá a politikai vagy nemzeti hovatartozást is.

Egyelőre azonban mindez csak egy tervezetben olvasható, melyet az építési minisztérium honlapján találhatunk meg. Nem kérdés azonban, hogy a törvényjavaslat hamarosan a Parlament elé fog kerülni, és ha lesznek is kisebb módosítások, a lényeget el fogják fogadni a képviselők.

Ki mer majd közbeszerzéses tervezést vállalni? (vélemény)

A tervezet iszonyatos felelősséget akaszt a tervezők nyakába. A tervek alapján előzetes költségbecslés adható. A valóságban a tervek elkészülte után általában a költségek emelkedése és a rendelkezésre álló pénzügyi keret szűkülése következik. 

Ha a tervező tényleg felelős a költségbecslés pontosságáért, akkor pontosan kell előre becsülnie egy akár évekig elhúzódó építés költségeit. Tehát az új feladat a minél pontosabb becslés. Költséget kell becsülni előzetesen és pontosan, gondosan számítva az előre nem látható építőanyagár-robbanásra, munkadíj emelkedésekre, inflációra vagy például háborús vagy járványügyi veszélyhelyzetre is.

Nekem az az érzésem, hogy a jövő heti lottószámok minél teljeskörűbb és pontosabb becslése sokkal egyszerűbb feladat ennél, és anyagilag is jobban megéri. Valószínűleg több kollégám is így gondolja majd, ezért ha ez a javaslat ebben a formában átmegy, nem sok építész marad, aki közbeszerzéses tervezéseket el mer vállalni.

Nagy Csaba