Üvegkapu – itt az elektronikus felügyelet az építőiparban

Az építőipart is eléri a teljes elektronikus adatszolgáltatásra való törekvés. Az Üvegkapu néven létrejövő rendszerben elektronikusan regisztrálni kell, hogy mikor, ki lép be az építési területre. Egyelőre csak a legnagyobb építkezéseken vezetik be, de ott az összes alvállalkozónak is használnia kell majd jövő januártól.

A gazdasági élet egyre több területén vezet be a kormány elektronikus felügyeleti rendszereket. Az online pénztárgépek után megjelent az online számlázás, az idegenforgalomban a szálláshelyek online adatszolgáltatása, amit jövőre a vendéglők és az egyéb turisztikai szolgáltatók online adatszolgáltatása is követ. Most az építőiparban is megjelent ez a szemlélet. A kormány bevezeti az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszert, amit röviden Üvegkapunak neveznek. Január elsejétől lesz kötelező a használata a kivitelezőknek, egyelőre csak a nagyobb, közpénzből zajló építkezéseken.

Az Üvegkapu célja az indoklás szerint az, hogy az építési területen kizárólag az arra jogosultak tartózkodjanak, követhetővé váljanak a be- és kilépések. A be- és kilépéseket az elektronikus rendszer naplózza, s ehhez a naplóhoz a hatóságok is hozzáférnek az építési napló mellett. Első hallásra ez olyan, mint bármely nagyvállalat vagyonvédelmi célú beléptető rendszere. Csakhogy az Üvegkapu használatának nem a vagyonvédelem az elsődleges célja, hanem a munkaügyi és adóhatósági ellenőrzések egyszerűsítése. A hatóságok az Üvegkapu használatával pontosan látják, hogy aznap ki lépett be az építési területre, s ez pillanatok alatt összevethető lesz a bejelentett dolgozók listájával. A rendszer azt rögzíti, hogy ki tartózkodik az építési területen, s ezt az adatot továbbítja a kapcsolódó hatósági nyilvántartásokhoz. 

Az Üvegkaput a 700 millió forintot elérő, közbeszerzéses építkezéseken kell használni. Ott viszont kötelező lesz az összes alvállalkozónak és a munkaterületre belépő vendégeknek is. 

Automatikus lesz az adatküldés

A rendszer az építési naplóhoz kapcsolódik. Indítása is a napló készenlétbe helyezésével történik. Az építtető legfeljebb azt választhatja ki, hogy beléptetőkaput, beléptetőpontot akar-e telepíteni, vagy csak a belépést jelző alkalmazás használatával akar-e megfelelni az előírásoknak (ez utóbbi esetben nincs fizikai kapu vagy belépési pont, hanem egy alkalmazás letöltésével és használatával kell mindenkinek a belépést jeleznie. 

Összességében a kivitelezőknek a rendszer használata jelentős plusz adminisztrációt nem okoz. A beléptetési adatok nyilvántartása automatikus, azzal a vállalkozóknak csak akkor lesz dolga, ha valamiért nem működik a rendszer. Ebben az esetben ugyanis papíron kell az adatokat rögzíteni, s 24 órán belül fel kell tölteni az adatbázisba. 

Pontosan látszik majd, hogy ki kinek az embere

Az Üvegkapu akkor tud működni, ha a jelenléti adatokat össze tudják kapcsolni a munkaügyi nyilvántartásokkal. Ezért a rendszer használata azzal kezdődik, hogy regisztrálni kell a jelenlévő foglalkoztatókat. Utána az egyes személyeket már a foglalkoztatókhoz fogják hozzárendelni. Így a hatóságok nem csak azt fogják tudni, hogy hányan tartózkodnak a területen, de azt is, hogy az ott lévő munkások melyik kivitelező cég alkalmazásában állnak. Az adatokat pedig nem visszamenőleg látják majd, hanem valós időben követhetik a be- és kilépéseket. 

A vendégek adatait is meg kell adni a belépéshez, így név szerint lehet majd pontosan tudni, hogy mikor, ki, milyen céllal járt az építkezésen. Ez egyébként adatvédelmi aggályokat is felvet, s erről sem a törvény, sem annak végrehajtási rendelete nem rendelkezik. Nem tudni, hogy a területre nem munkavállalási céllal belépő vendégek személyes adatait ki, mennyi ideig fogja kezelni, és azt ki, milyen céllal ismerheti meg. Az adatvédelmi törvényeket viszont be kell tartani, így az ezzel kapcsolatos felelősség az építtető vagy a fővállalkozó kivitelező nyakába szakad.

A program nemcsak az építési napló mellett érhető el, de annak szerves részét is jelenti. Az Üvegkapu ugyanis napi jelentést készít az építési napló számára a területen kivitelezési tevékenységet végzők naplózott adataiból. Ezt a jelentést a napló napi jelentéséhez csatolja. 

Tény, hogy feketemunka szempontjából évek óta az építőipar számít a leginkább érintett területnek. A dolgozók harmadát feketén foglalkoztatják, a munkaügyi jogsértések aránya pedig összességében meghaladja a 80 százalékot. A csúcsot nyáron, egy Veszprém megyei ellenőrzésen érték el a hatóságok. Akkor 16 építőipari vállalkozást vizsgáltak, s mind a 16-nál találtak szabálytalanul foglalkoztatott dolgozót. Az Üvegkapu létrehozásának a célja éppen a jogszerűtlen foglalkoztatás elleni fellépés. A célt nem is vitatja senki, bár nagyon valószínű, hogy a fokozott ellenőrzést sok vállalkozás kényelmetlennek fogja majd találni.

Forrás: 2021. évi LXIII tv. 2. § és 510/2021 kormányrendelet

Nagy Csaba