Vállalkozói rezsi: a nagyobb fogyasztóknak piaci árat kell fizetni az áramért és a gázért

A korábbi tervektől eltérően részben továbbra is jogosultak maradhatnak a kisvállalkozások a kedvezményes gáz- és áramdíjakra. Az eddigi szabályozásnál azonban szigorúbbak lettek a feltételek, a nagyobb fogyasztóknak mindenképpen piaci árat kell fizetniük.

Június elején jelent meg az a kormányhatározat, mely szerint át fogják alakítani a gáz- és áramdíjakat annak érdekében, hogy csak a lakosság jusson hozzá a kedvezményes tarifákhoz. Ez a változás sok százezer vállalkozás költségeit is megnövelte volna. A keveset fogyasztó kisvállalkozások ma jogosultak az úgynevezett egyetemes szolgáltatás igénybevételére. Az egyetemes szolgáltatáson belül érhető el a rezsicsökkentett ár, ami ma körülbelül az ötödrésze az elektromos áram piaci árának. 

A megjelent kormányrendelet végül kedvezőbb változásokat hozott. A vállalkozások egy része megmaradhat az egyetemes szolgáltatásban. A feltételek többsége változatlan, bevezettek azonban egy mennyiségi korlátozást. 

Áram: a vállalkozások évi 4606 kWh-ig fizethetik a lakossági tarifát

Villamos áram felhasználására eddig a vállalkozások közül az köthetett egyetemes szolgáltatás keretében szerződést, amely

• 3×63 ampernél nem nagyobb csatlakozási teljesítménnyel rendelkezik 
• és mellette kis- vagy középvállalkozásnak számít. Ennek a feltétele, hogy alkalmazotti létszáma nem lehet 10-nél több, árbevétele és mérlegfőösszege pedig nem lehet 2 millió eurónál magasabb összeg.

Ezek a feltételek megmaradtak és kiegészültek azzal, hogy a vállalkozás a kedvezményes tarifát évente 4.606 kWh fogyasztásig veheti igénybe. Ez nagyjából egy nagyobb családi ház éves fogyasztása klímákkal, nagyobb elektromos fogyasztókkal. Lakosság esetén azonban nincs ilyen mennyiségi határ, ez a rendelet csak a vállalkozásokra vonatkozik. Ha tehát a vállalkozás ennél többet fogyaszt, a többletet már csak piaci áron vásárolhatja meg. Az árat a szolgáltató állapítja meg.

A gáznál 1489 köbméter a határ

Gáz esetén az egyetemes szolgáltatás határa vállalkozások esetén a 20 köbméter/óra alatti vásárolt kapacitás. Ez a feltétel szintén egy mennyiségi korlátozással egészült ki: a vállalkozások évi 1.489 köbméterig jogosultak a kedvezményes ár igénybe vételére. Fölötte piaci árat kell fizetni. Ezt a határt is meglehetősen szűkre szabták, hiszen az alig több mint havi 120 köbméter egy kisebb családi ház gázfogyasztását jelenti.

Csak azokra érvényes, akik most is rezsicsökkentett árat fizetnek

Induló vállalkozásoknak nem jó hír, hogy ezeket a kedvezményeket csak a már meglévő vállalkozások élvezhetik. A kedvezmény feltétele, hogy csak olyan vállalkozás jogosult ezekre a feltételekre, mely a rendelet hatályba lépésének a napján is az egyetemes szolgáltatás keretében vásárolja az energiát. Tehát sem a most alakuló új vállalkozások nem választhatják ezt a lehetőséget, sem azok, melyek már működnek, de jelenleg piaci áron vásárolják a gázt és az áramot.

A rendelet június 18-án lépett hatályba, a tarifákra vonatkozó feltételeket viszont augusztus elsejétől alkalmazzák.

Jelezni kell, ha túllépjük, különben lekapcsolnak

Fontos előírás még, hogy annak a vállalkozásnak, amelyik egyetemes szolgáltatásra jogosult, de a felhasználás mennyisége miatt később kiesik, annak ezt a változást külön jeleznie kell a szolgáltatónak. Ilyen esetben az úgynevezett végső menedékesként kijelölt szolgáltatóhoz fogunk kerülni. Ha nem teszünk nyilatkozatot, akkor nem kapunk gázt vagy áramot, mert a korábbi szolgáltatási szerződésünk megszűnik, a végső menedékeshez pedig csak nyilatkozat megtételével kerülhetünk. Ez az előírás azokra is vonatkozik, akik most az egyetemes szolgáltatás keretében kapnak energiát, de augusztustól nem felelnek meg az új feltételeknek, és váltaniuk kell.

Jár-e az alacsonyabb ár, ha vállalkozás is működik a lakásban?

A határidőhöz közeledve láthatóan sokakat kezdett foglalkoztatni az a kérdés, hogy vajon akkor is jogosultak maradunk-e lakossági fogyasztóként az egyetemes tarifára, ha a lakásba be van jelentve a vállalkozásunk?

Adódik a párhuzam: hasonló helyzetbe kerültek a vállalkozók a kéményseprés kapcsán. A kémények ellenőrzését 2016-ban vette át a katasztrófavédelem. Akkor olyan szabályt hoztak, hogy a kémények ellenőrzése a lakosság számára ingyenes, a vállalkozásoknak azonban fizetniük kell érte. Ezzel kapcsolatban olyan szabályozást sikerült alkotnia a kormánynak, hogy ha egy lakásba vállalkozás székhelye vagy telephelye be van jelentve, akkor az a lakás már nem minősül lakosságinak. Így fizetős lett minden olyan családi ház ellenőrzése, ahol valamelyik családtagnak van egy egyéni vállalkozása és székhelyként saját otthonát jelölte meg.

Ezért is merülhet fel most sokakban, amikor a kormány a kisvállalkozások számára csak igen erős korlátokkal teszi lehetővé a kedvezményes árak alkalmazását, hogy vajon nem kell-e ugyanígy vállalkozóinak minősíteni azokat a fogyasztói helyeket, ahol a címre egy cég vagy vállalkozás székhelye, telephelye be van jegyezve? Az ártatlannak tűnő kérdés néhány félreérthető cikkel megtámogatva valóságos pánikot okozott a közösségi médiafelületeken. Nagyon sok vállalkozó gondolta úgy, hogy a lakásba bejegyzett székhely miatt a családjának is a többszörös energiadíjat kell majd megfizetnie.

Ez azonban tévedés. A hasonlónak tűnő példa valójában egy teljesen más helyzetet mutat, a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz.

A kéményseprés feltételei magára az ingatlanra vonatkoznak. Az erről szóló törvény a feltételt úgy határozza meg, hogy az ingyenes átvizsgálás a „gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként be nem jegyzett ingatlan esetében“ lehet érvényes. Ezzel szemben az energiavásárlás feltételei a szerződést kötő fogyasztótól függnek. Teljesen mindegy tehát, hogy milyen ingatlanról beszélünk, az a döntő, hogy a fogyasztói szerződést magánszemély vagy vállalkozás kötötte-e meg.

A jövőben, ha a rezsicsökkentés fenntartása túl sokba kerül, elképzelhető, hogy szorosabbra húzzák majd ezeket a szabályokat is. Tény, hogy a szigorítás alapja már most is megvan. Az energiatörvény ma is tartalmazza, hogy lakossági fogyasztónak az tekinthető, aki „az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet“. De most  nehéz elképzelni azt a helyzetet, hogy ebbe a pontba kapaszkodva tömegével akarnák üzletivé átminősíteni a lakossági szerződéseket. Egyelőre csak maga a szerződés a döntő: ha azt vállalkozás nevében kötöttük, akkor csak a mikrovállalkozásokra vonatkozó új feltételek alapján juthatunk hozzá a kedvezményes energiához.

Forrás: 217/2022. kormányrendelet

Nagy Csaba