Változnak a képesítési előírások

Több különböző jogszabály is tartalmaz azzal kapcsolatos előírásokat, hogy egyes szakmákat milyen képesítéssel végezhetünk. Ezeket az eléggé vegyes előírásokat tartalmazó különböző rendeleteket megszüntetik, s helyette egy egységes jogszabály tartalmazza majd a kötelező képzettségek megnevezését. A kötelező végzettséghez kapcsolt szakmák számát lecsökkentik. 

A módosítás egyik oka, hogy az oktatási rendszer is változik, s ezt követnie kell a szakmákra vonatkozó előírásoknak is. Mi lenne, ha minden maradna a régiben? Például elvégez valaki egy fűtésszereléssel kapcsolatos iskolát. Megkapja ma a bizonyítványát, hogy ő Központifűtés- és gázhálózat-rendszer-szerelő. Igen ám, de a korábbi rendelet szerint ezt a munkát ő ilyen végzettséggel nem láthatja el, mert a rendelet csőszerelői papírt vár el tőle. Ezért kell az elvárásokat a ma ténylegesen kiadott bizonyítványokhoz igazítani. Ma már néha más nevük van az egyes szakmáknak, mint korábban. Ez a korábban szerzett bizonyítványokat nem befolyásolja, mert azok megfeleltetéséről más jogszabályok gondoskodnak.

Jelenleg még egy 1997-es ipari miniszteri rendelet és egy 2010-es nemzetgazdasági miniszteri rendelet tartalmazza a legtöbb előírást a kötelező szakmai végzettségekkel kapcsolatban. (5/1997. IKIM rendelet, 21/2010. NFGM rendelet) Egyik sem teljes körű, mindegyik a szakmák egy kisebb csoportjának az előírásait foglalja csak össze. Ezek helyett született most egy egységesnek szánt rendelet.

Sokkal kevesebb szakma került bele

Az új rendelet pontosan 99 szakma képzési előírásait tartalmazza. Ez igen jelentős szűkítés, hiszen a korábbi két rendelet háromszáznál is több szakma, részszakma esetén fogalmazott meg képzettségre vonatkozó előírásokat. Mindez illeszkedik az új képzési jegyzékhez is, ami a korábban megnevezett 770 szakmából csak 177 alapszakmát hagyott meg. 

Az új rendszerben kikerült a végzettséghez kötött szakmák közül a szobafestő és az üveges is. De nem lesz külön előírás a cserépkályhák építésére sem (korábban cserépkályha- és kandallókészítő).

Van, ami változatlan marad, például a kőműves végzettséget nem nevezik át semmi másra. Ellenben ma az épületek teherhordó acélvázának építéséhez szerkezetépítő- és szerelő, esetleg ennek részeként betonacél-szerelő végzettséget várnak el, míg régebben ugyanezt vasszerelőnek nevezték. 

A rendeletben felsorolt képesítések közül kigyűjtöttük az építőiparhoz szorosan kapcsolódó tevékenységeket. A többi szakmát is tartalmazó teljes listát a 34/2021 ITM rendeletben találhatjuk meg. 

34/2021 ITM rendelet

Nagy Csaba.