Egyszerűsödött a kisvállalkozások munkavédelmi adminisztrációja, kaptak néhány enyhítést az előírásokban. A nagyobb létszámú cégeknek viszont az eddigi középfokú végzettségű szakember helyett felsőfokú végzettségűt kell keríteniük az előírások teljesítéséhez. Változott a munkavédelmi törvény, összegyűjtöttük a módosításokat.
Kisvállalkozóknak nem kell külön megelőzési stratégia
A munkavédelmi törvény előírása szerint a munkáltató köteles egységes és átfogó megelőzési stratégiát kialakítani. Sok munkáltató azért nem foglalkozik ennek a kialakításával, mert maga a megelőzési stratégia fogalma sem teljesen világos. A törvény nem részletezi, hogy pontosan milyen dokumentumot is kell elkészíteni. A legtöbben így elsiklanak e kötelezettség felett.
Valójában a megelőzési stratégia szorosan összekapcsolódik a munka kockázatait felmérő elemzéssel, a kockázatértékeléssel. (A kockázatértékelés vagy a megelőzési stratégia nem ugyanaz, mint az építőiparban ismert biztonsági és egészségvédelmi terv (BET)! Előbbiek a munkavédelem alapdokumentumai, minden vállalkozásnak el kell készítenie, amelyik embereket foglalkoztat. A biztonsági és egészségvédelmi terv viszont az építőipari kivitelezés része, máshol nem szerepel ez a dokumentum. A BET elkészítése nem munkavédelmi feladat, nem szükséges hozzá munkavédelmi szakember közreműködése. Elkészítheti maga a tervező is, vagy felkérhet rá egy külsős személyt. A jogszabály csak azt rögzíti, hogy a terv szakmai ellenőrzését a tervezői koordinátornak kell elvégeznie, de akár az elkészítésében is tevékenyen részt vehet.)
A kockázatértékelést minden munkáltatónak el kell készítenie, ez a legfontosabb dokumentuma a munkavédelmi intézkedéseknek. Az a célja, hogy senkinek se jelentsen veszélyt a munkahelye az egészségére és a biztonságára. Az elemzésben be kell mutatni a várható veszélyeket, majd ki kell dolgozni azt is, hogy milyen lépésekkel fogják kiküszöbölni, megelőzni ezeket a feltárt veszélyeket. Az ehhez csatlakozó megelőzési stratégiában pedig azt kellene érzékeltetni, hogy a védelmi intézkedésekkel hova akar eljutni a vállalkozás. Azt kell megtervezni, hogy milyen legyen a vállalkozás munkavédelmi állapota.
Ezt a stratégiát mindeddig külön dokumentumként kellett mindenkinek elkészíteni. Mostantól azonban a III. veszélyességi osztályba sorolt és 1–9 főt foglalkoztató vállalkozások esetében nem kell külön szerkeszteni, hanem mindez a kockázatértékelés részét is képezheti (a III. veszélyességi osztályba tartozik a legtöbb szolgáltatás és nem fizikai tevékenység – a teljes felsorolás az 5/1993 MüM rendelet 2. sz. mellékletében található).
Ez a könnyítés sok papírmunkát megtakarít, s főleg azért hasznos, mert – ahogy írtuk – sok vállalkozó nem is nagyon érzi át, hogy mi volt a célja ennek a külön dokumentumnak.
A nagyobb, veszélyes munkát végző cégeknek lehet, hogy új munkavédelmist kell keresni
A fizikai munkát végző, például építőiparban dolgozó nagyobb vállalkozásoknál viszont szigorították a feltételeket: az 50 főt meghaladó, I. vagy II. veszélyességi osztályba sorolt vállalkozásoknál a megelőzési stratégiát csak felsőfokú végzettségű munkavédelmi szakember készítheti el (alapvetően ezeknek a cégeknek elég lenne középfokú végzettségű munkavédelmi szakember alkalmazása, a törvény eddig csak 500 alkalmazott fölött írta elő a felsőfokú végzettséget).
Az 50 fő alatti, veszélyesebb munkát végző (például kivitelezéssel foglalkozó) vállalkozásoknál nincs változás. Ott továbbra is kell a megelőző stratégia, de ezt középfokú végzettséggel rendelkező munkavédelmis is készítheti.
Kockázatértékelés
A megelőzési stratégiához hasonló szigorítást látjuk a kockázatértékelés változásánál is. Ha a vállalkozás I. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységet végez és legalább 50 főt foglalkoztat, akkor a kockázatértékelés megírásához is előírás a felsőfokú végzettségű szakember alkalmazása (ide tartoznak a kivitelezési munkák).
Erre a szigorra azért lett szükség, mert a munkavédelmi hatóság tapasztalatai szerint a különböző munkabiztonsági szaktevékenységek, például a kockázatértékelés szakmai színvonala nagyon eltérő. Márpedig ha ez nem megfelelő minőségben készül, az nagy szerepet játszhat a munkabalesetek bekövetkezésében és a foglalkozási megbetegedések kialakulásában. Megjegyzik, hogy a munkabiztonsági szaktevékenységnél eddig nem volt különbség a középfokú és felsőfokú végzettséggel ellátható feladatok között, így alacsonyabb szintű szaktudással is végezhető volt minden tevékenység. Új kockázatértékelés készíttetésére a képzettségi követelmények változása miatt nincs szükség.
Munkavédelmi oktatás
Maga a munkavédelmi oktatás nem szakfeladat, így ezt például a 10 főnél kisebb cégeknél maga a vállalkozó vagy egy alkalmazottja is megtarthatja, ha rendelkezik ehhez szükséges jártassággal. A gyakorlatban jól működik például az a módszer, hogy az éves munkavédelmi képzés megtartásához szakembert hívnak, de az újonnan belépő munkavállalók képzését már a vállalkozás saját munkatársa vagy vezetője végzi. Az oktatás tematikájának a kidolgozásához már elvárta a törvény munkavédelmi szakember közreműködését, de azt eddig nem írták le, hogy ez szakfeladatnak minősül-e vagy nem. Ez most megváltozott: a törvény egyértelműen rögzíti, hogy az oktatási tematika elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység. Tehát a tematikai kidolgozását csak szakember végezheti. Az egészségügyi rész oktatási tematikáját nem csak orvos dolgozhatja ki, munkaegészségügyi tudással rendelkező személy is megcsinálhatja, de kell a foglalkozás-egészségügyi orvos jóváhagyása is.
A törvény indoklása szerint erre azért volt szükség, mert a legtöbb munkabaleset a munkavédelmi ismeretek hiánya miatt következik be, és ezt nagy részben az oktatás hiányosságaira vezették vissza. A tematika megfelelő elkészítése a jogalkotó szerint olyan szakmai tudást és tapasztalatot igényel, amit szaktevékenységnek kell minősíteni, így biztosítva a munkavédelmi oktatás szakszerűségét.
Járványügyi ellenőrök bevonása
A módosítások egy része olyan enyhítést jelent, amikre a szakemberhiány miatt volt szükség. Orvosból általában véve is kevés van, a munkaegészségügyi szakterületet pedig még súlyosabban érinti az orvoshiány. A törvény indoklása szerint az elmúlt évtizedek hatósági tapasztalatai azt mutatták, hogy a szaktevékenységek nagy részét a foglalkozás-egészségügyi orvosok egyáltalán nem látták el, részben a leterheltségük miatt. Így inkább megteremtették annak a lehetőségét, hogy a legtöbb munkaegészségügyi feladatot szakmai, de nem orvosi szakképesítéssel is el lehessen látni. Ez a közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személyeket jelenti, akiket most több területre is beengednek. Elláthatják például az alábbi feladatokat:
- általában véve a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat (például munkahely, munkaeszköz, egyéni védőeszköz ellenőrzése, közreműködés a kockázatértékelésben stb.)
- dolgozók munkavédelmi előzetes vagy soron kívüli vizsgálata (ezt orvos felügyeletével végezhetik)
- a megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakítása, de csak a III. veszélyességi osztályba sorolt, 1–9 főt foglalkoztatók esetében
- a munkavédelmi oktatás egészségügyi tematikájának a kidolgozása
- az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításával kapcsolatos munkaegészségügyi feladatok.
Mentési terv
A munkáltatóknak mentési tervet kell elkészíteniük olyan esetekre, amikor a biztonságos működés feltételeit nem sikerül betartani – ez lehet tűz, robbanás, egy veszélyes gép meghibásodása, egy támfal leomlása, vagy akár valamilyen veszélyes anyag levegőbe kerülése is. A munkahely jellegétől függ, hogy milyen veszélyekre lehet számítani. A mentési terv egy önálló dokumentum. Ennek a tervnek a munkahelyre vonatkozó részeit az érintett dolgozókkal meg is kell ismertetni.
Eddig a törvény ennek a tervnek a létrehozását a munkáltatóra bízta. A feladatban a munkavédelmi szakember csak közreműködött, de alapvetően ez nem az ő felelőssége volt. Csakhogy az indoklás szerint sok esetben csak akkor derültek ki ennek a tervnek a hiányosságai, amikor bekövetkezett egy baleset, vagy más, a mentésre okot adó körülmény. Mivel a mentési tervnek figyelembe kell vennie a munkahely speciális körülményeit, azonosítani kell benne a veszélyforrásokat, s alaposan ki kell dolgozni, hogy milyen azonnali intézkedésekre van szükség az egyes helyzetekben, indokolt, hogy a mentési terv készítése szaktevékenység legyen. Így ennek az elkészítésében a munkavédelmi szakember nem közreműködik, hanem az ő jogosultsága és feladata a terv elkészítése.
Üzembe helyezés előtti előzetes vizsgálat
A munkavédelmi törvény szerint a veszélyesnek számító munkahely, létesítmény, eszköz üzembe helyezése előtt el kell végezni egy munkavédelmi célú előzetes vizsgálatot. Ez szaktevékenységnek minősül, így csak munkavédelmi szakember végezheti. Szükség van a későbbiekben időszakos vizsgálatokra is. A veszélyes technológia időszakos vizsgálatát csak munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. A jogalkotók szerint azonban nem indokolható, hogy az üzembe helyezés előtt miért elég egy alacsonyabb szintű vizsgálat, mint később, az időszakos felülvizsgálatnál. A megoldás itt a szigorítás lett: mostantól az üzembe helyezés előtti munkavédelmi szempontú vizsgálatnál is előírják a szigorúbb szakmai követelményeket. A megelőző vizsgálatnál tehát szakirányú képzettség és munkavédelmi szakképzettség szükséges, veszélyes technológia esetén pedig elvárás a munkabiztonsági szakértői engedély megléte is.
Építési munkahelyek bejelentése
Az építési munkahelyek bejelentésére vonatkozó szabály eddig is létezett, de csak rendeleti szinten szabályozták. Ezek most bekerültek a munkavédelmi törvénybe. Az előírások nagyrészt megegyeznek az eddigiekkel. Ami újdonság benne, azok az adatkezelésre vonatkozó kitételek. A jogszabály szövegét összhangba kellett hozni az adatvédelmi előírásokkal.
Bejelentésre akkor van szükség,
- ha az építési tevékenység várhatóan meg fogja haladni a 30 munkanapot, és legalább 20 ember végez egyidejűleg munkát,
- vagy a tervezett munka mennyisége várhatóan meghaladja az 500 embernapot (1 embernap, amit 1 ember 1 nap alatt elvégez).
Az építési munkahelyekre vonatkozó bejelentés tehát nem változott, csak átkerült a törvény szövegébe. Született viszont több más bejelentési kötelezettség is. Eddig a törvény előírta, hogy be kell jelenteni, ha valaki munkavégzés közben érintkezik veszélyes vagy rákkeltő anyagokkal. Ez a lista több más nyilvántartással is kiegészült:
- a rákkeltő és mutagén anyagok helyett rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokkal való érintkezésről készül a bejelentés (a mutagén olyan mérgező anyag, ami genetikai sérülést okoz)
- jelentés és nyilvántartás készül a biológiai tényezőknek kitett munkavállalókról (pl. akik fertőzésveszélynek voltak kitéve)
- az azbeszttel érintkezőkről, azbeszttel munkát végzőkről
- azokról, akik túlnyomásos légtérben végeznek munkát
- ha magas az éles és hegyes eszközök okozta sérülések kockázata.
A törvény eddig is előírt különböző bejelentéseket és nyilvántartásokat azokkal a dolgozókkal kapcsolatban, akik veszélyes anyagokkal érintkeztek, különösen, ha rákkeltő anyagokkal kerültek kapcsolatba. Látjuk, hogy a törvény most több, különböző nyilvántartással és bejelentési kötelezettséggel egészült ki. A törvény az adatvédelmi szabályoknak megfelelően rendezi azt is, hogy mennyi ideig őrzik ezeket az adatokat az állami nyilvántartások vagy a munkáltató. Hosszú időkről, akár 50 éves megőrzési kötelezettségről van szó ezekben az esetekben.
Mindezek közül számunkra az azbeszttel végzett munka nyilvántartása lehet a legfontosabb kötelezettség. Az azbeszttel végzett munkákat azok megkezdése előtt 15 nappal be kell jelenteni a munkavédelmi hatóságnak. Ennek az az oka, hogy az azbeszt különösen veszélyes rákkeltő anyag, ezért az azbeszttel történő tevékenységet a rákkeltő anyagok bejelentésétől függetlenül külön is be kell jelenteni a munkavédelmi hatóság számára. Ebben pontosan fel kell tüntetni a kezelt azbeszt típusát, mennyiségét, a vele kapcsolatos tevékenységeket. A dolgozókról személyes adatokat nem kell megadni, csak a létszámot és a vállalkozás adatait kell rögzíteni. Ha bármilyen adat változik, ami miatt megnövekedhet a kibocsátott azbesztpor mennyisége, akkor új bejelentésre lesz szükség (például egy bontás során a vártnál nagyobb mennyiségű azbeszt kerül elő). A hatóság erről nyilvántartást vezet, melyet a munkavégzés utolsó napját követő 50 évig kell megőriznie. A munkáltatónak szintén 50 évig kell őriznie az adatokat, vagy jogutód nélküli megszűnése esetén át kell adnia azokat a munkavédelmi hatóságnak.
Munkavédelmi képviselő kötelező képzése
A korábbi törvényszöveg alapján a munkavédelmi képviselőnek a megválasztását követő egy éven belül kötelező továbbképzésen kell részt vennie (munkavédelmi képviselőt ott kell választani, ahol a dolgozók létszáma meghaladja a 20 főt). Ez ettől az évtől problémás lett volna, mert megváltozott a képzési szabályozás, és nem lett volna indítható olyan képzés, amit a jogszabály előírt. Az új előírás szerint a munkavédelmi képviselők képzése alapvetően távoktatás néhány személyes találkozással, illetve zárt rendszerű elektronikus távoktatás formájában valósulhat meg. Szigorítás, hogy a 16 órás első képzést a megválasztást követően nem egy éven, hanem 6 hónapon belül kell elvégezni. Ezt követően évente további 8-8 órás képzésen kell részt vennie.
Balesetek – nyilvántartás és jegyzőkönyv
Szintén az eddig miniszteri rendeletben szereplő kötelezettségként került át a törvény szövegébe a munkabaleseti nyilvántartásra vonatkozó előírás. A rendelkezés a munkáltató által vezetett nyilvántartás célját, adattartalmát és az őrzésre vonatkozó időt tartalmazza. Ebben változás nincs, csak más jogszabály írja le a szabályokat.
Változott viszont a balesetekről szóló jegyzőkönyvekre vonatkozó előírás. Az indoklás szerint sok esetben, főleg a súlyos és halálos baleseteknél előfordul a jegyzőkönyvek hiánya. A munkáltató nem vizsgálja ki a bekövetkezett munkabalesetet, és nincs megfelelő jegyzőkönyv akkor sem, ha a hatóság végleges döntést hozott az ügyben. Ez azért nem jó, mert a jegyzőkönyv hiánya miatt sokszor a sérült nem jut megfelelő társadalombiztosítási ellátáshoz. Továbbá a munkabaleseti statisztikát is torzítja. Ezért úgy változtatták meg a törvényt, hogy ilyen esetben maga a hatóság fogja a jegyzőkönyvet megírni és azt az érintett feleknek elküldeni.
Nagy Csaba
