fbpx

Változó munkavédelmi előírások

Egyszerűsödött a kisvállalkozások munkavédelmi adminisztrációja, kaptak néhány enyhítést az előírásokban. A nagyobb létszámú cégeknek viszont az eddigi középfokú végzettségű szakember helyett felsőfokú végzettségűt kell keríteniük az előírások teljesítéséhez. Változott a munkavédelmi törvény, összegyűjtöttük a módosításokat.

Kisvállalkozóknak nem kell külön megelőzési stratégia

A munkavédelmi törvény előírása szerint a munkáltató köteles egységes és átfogó megelőzési stratégiát kialakítani. Sok munkáltató azért nem foglalkozik ennek a kialakításával, mert maga a megelőzési stratégia fogalma sem teljesen világos. A törvény nem részletezi, hogy pontosan milyen dokumentumot is kell elkészíteni. A legtöbben így elsiklanak e kötelezettség felett.

Valójában a megelőzési stratégia szorosan összekapcsolódik a munka kockázatait felmérő elemzéssel, a kockázatértékeléssel. (A kockázatértékelés vagy a megelőzési stratégia nem ugyanaz, mint az építőiparban ismert biztonsági és egészségvédelmi terv (BET)! Előbbiek a munkavédelem alapdokumentumai, minden vállalkozásnak el kell készítenie, amelyik embereket foglalkoztat. A biztonsági és egészségvédelmi terv viszont az építőipari kivitelezés része, máshol nem szerepel ez a dokumentum. A BET elkészítése nem munkavédelmi feladat, nem szükséges hozzá munkavédelmi szakember közreműködése. Elkészítheti maga a tervező is, vagy felkérhet rá egy külsős személyt. A jogszabály csak azt rögzíti, hogy a terv szakmai ellenőrzését a tervezői koordinátornak kell elvégeznie, de akár az elkészítésében is tevékenyen részt vehet.)

A kockázatértékelést minden munkáltatónak el kell készítenie, ez a legfontosabb dokumentuma a munkavédelmi intézkedéseknek. Az a célja, hogy senkinek se jelentsen veszélyt a munkahelye az egészségére és a biztonságára. Az elemzésben be kell mutatni a várható veszélyeket, majd ki kell dolgozni azt is, hogy milyen lépésekkel fogják kiküszöbölni, megelőzni ezeket a feltárt veszélyeket. Az ehhez csatlakozó megelőzési stratégiában pedig azt kellene érzékeltetni, hogy a védelmi intézkedésekkel hova akar eljutni a vállalkozás. Azt kell megtervezni, hogy milyen legyen a vállalkozás munkavédelmi állapota.

Ezt a stratégiát mindeddig külön dokumentumként kellett mindenkinek elkészíteni. Mostantól azonban a III. veszélyességi osztályba sorolt és 1–9 főt foglalkoztató vállalkozások esetében nem kell külön szerkeszteni, hanem mindez a kockázatértékelés részét is képezheti (a III. veszélyességi osztályba tartozik a legtöbb szolgáltatás és nem fizikai tevékenység – a teljes felsorolás az 5/1993 MüM rendelet 2. sz. mellékletében található).

Ez a könnyítés sok papírmunkát megtakarít, s főleg azért hasznos, mert – ahogy írtuk – sok vállalkozó nem is nagyon érzi át, hogy mi volt a célja ennek a külön dokumentumnak.

A nagyobb, veszélyes munkát végző cégeknek lehet, hogy új munkavédelmist kell keresni

A fizikai munkát végző, például építőiparban dolgozó nagyobb vállalkozásoknál viszont szigorították a feltételeket: az 50 főt meghaladó, I. vagy II. veszélyességi osztályba sorolt vállalkozásoknál a megelőzési stratégiát csak felsőfokú végzettségű munkavédelmi szakember készítheti el (alapvetően ezeknek a cégeknek elég lenne középfokú végzettségű munkavédelmi szakember alkalmazása, a törvény eddig csak 500 alkalmazott fölött írta elő a felsőfokú végzettséget).

Az 50 fő alatti, veszélyesebb munkát végző (például kivitelezéssel foglalkozó) vállalkozásoknál nincs változás. Ott továbbra is kell a megelőző stratégia, de ezt középfokú végzettséggel rendelkező munkavédelmis is készítheti.

Kockázatértékelés

A megelőzési stratégiához hasonló szigorítást látjuk a kockázatértékelés változásánál is. Ha a vállalkozás I. veszélyességi osztályba sorolt tevékenységet végez és legalább 50 főt foglalkoztat, akkor a kockázatértékelés megírásához is előírás a felsőfokú végzettségű szakember alkalmazása (ide tartoznak a kivitelezési munkák).

Erre a szigorra azért lett szükség, mert a munkavédelmi hatóság tapasztalatai szerint a különböző munkabiztonsági szaktevékenységek, például a kockázatértékelés szakmai színvonala nagyon eltérő. Márpedig ha ez nem megfelelő minőségben készül, az nagy szerepet játszhat a munkabalesetek bekövetkezésében és a foglalkozási megbetegedések kialakulásában. Megjegyzik, hogy a munkabiztonsági szaktevékenységnél eddig nem volt különbség a középfokú és felsőfokú végzettséggel ellátható feladatok között, így alacsonyabb szintű szaktudással is végezhető volt minden tevékenység. Új kockázatértékelés készíttetésére a képzettségi követelmények változása miatt nincs szükség.

Munkavédelmi oktatás

Maga a munkavédelmi oktatás nem szakfeladat, így ezt például a 10 főnél kisebb cégeknél maga a vállalkozó vagy egy alkalmazottja is megtarthatja, ha rendelkezik ehhez szükséges jártassággal. A gyakorlatban jól működik például az a módszer, hogy az éves munkavédelmi képzés megtartásához szakembert hívnak, de az újonnan belépő munkavállalók képzését már a vállalkozás saját munkatársa vagy vezetője végzi. Az oktatás tematikájának a kidolgozásához már elvárta a törvény munkavédelmi szakember közreműködését, de azt eddig nem írták le, hogy ez szakfeladatnak minősül-e vagy nem. Ez most megváltozott: a törvény egyértelműen rögzíti, hogy az oktatási tematika elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység. Tehát a tematikai kidolgozását csak szakember végezheti. Az egészségügyi rész oktatási tematikáját nem csak orvos dolgozhatja ki, munkaegészségügyi tudással rendelkező személy is megcsinálhatja, de kell a foglalkozás-egészségügyi orvos jóváhagyása is.

A törvény indoklása szerint erre azért volt szükség, mert a legtöbb munkabaleset a munkavédelmi ismeretek hiánya miatt következik be, és ezt nagy részben az oktatás hiányosságaira vezették vissza. A tematika megfelelő elkészítése a jogalkotó szerint olyan szakmai tudást és tapasztalatot igényel, amit szaktevékenységnek kell minősíteni, így biztosítva a munkavédelmi oktatás szakszerűségét.

Járványügyi ellenőrök bevonása

A módosítások egy része olyan enyhítést jelent, amikre a szakemberhiány miatt volt szükség. Orvosból általában véve is kevés van, a munkaegészségügyi szakterületet pedig még súlyosabban érinti az orvoshiány. A törvény indoklása szerint az elmúlt évtizedek hatósági tapasztalatai azt mutatták, hogy a szaktevékenységek nagy részét a foglalkozás-egészségügyi orvosok egyáltalán nem látták el, részben a leterheltségük miatt. Így inkább megteremtették annak a lehetőségét, hogy a legtöbb munkaegészségügyi feladatot szakmai, de nem orvosi szakképesítéssel is el lehessen látni. Ez a közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személyeket jelenti, akiket most több területre is beengednek. Elláthatják például az alábbi feladatokat:

  • általában véve a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat (például munkahely, munkaeszköz, egyéni védőeszköz ellenőrzése, közreműködés a kockázatértékelésben stb.)
  • dolgozók munkavédelmi előzetes vagy soron kívüli vizsgálata (ezt orvos felügyeletével végezhetik)
  • a megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakítása, de csak a III. veszélyességi osztályba sorolt, 1–9 főt foglalkoztatók esetében
  • a munkavédelmi oktatás egészségügyi tematikájának a kidolgozása
  • az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításával kapcsolatos munkaegészségügyi feladatok.

Mentési terv

A munkáltatóknak mentési tervet kell elkészíteniük olyan esetekre, amikor a biztonságos működés feltételeit nem sikerül betartani – ez lehet tűz, robbanás, egy veszélyes gép meghibásodása, egy támfal leomlása, vagy akár valamilyen veszélyes anyag levegőbe kerülése is. A munkahely jellegétől függ, hogy milyen veszélyekre lehet számítani. A mentési terv egy önálló dokumentum. Ennek a tervnek a munkahelyre vonatkozó részeit az érintett dolgozókkal meg is kell ismertetni.

Eddig a törvény ennek a tervnek a létrehozását a munkáltatóra bízta. A feladatban a munkavédelmi szakember csak közreműködött, de alapvetően ez nem az ő felelőssége volt. Csakhogy az indoklás szerint sok esetben csak akkor derültek ki ennek a tervnek a hiányosságai, amikor bekövetkezett egy baleset, vagy más, a mentésre okot adó körülmény. Mivel a mentési tervnek figyelembe kell vennie a munkahely speciális körülményeit, azonosítani kell benne a veszélyforrásokat, s alaposan ki kell dolgozni, hogy milyen azonnali intézkedésekre van szükség az egyes helyzetekben, indokolt, hogy a mentési terv készítése szaktevékenység legyen. Így ennek az elkészítésében a munkavédelmi szakember nem közreműködik, hanem az ő jogosultsága és feladata a terv elkészítése.

Üzembe helyezés előtti előzetes vizsgálat

A munkavédelmi törvény szerint a veszélyesnek számító munkahely, létesítmény, eszköz üzembe helyezése előtt el kell végezni egy munkavédelmi célú előzetes vizsgálatot. Ez szaktevékenységnek minősül, így csak munkavédelmi szakember végezheti. Szükség van a későbbiekben időszakos vizsgálatokra is. A veszélyes technológia időszakos vizsgálatát csak munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. A jogalkotók szerint azonban nem indokolható, hogy az üzembe helyezés előtt miért elég egy alacsonyabb szintű vizsgálat, mint később, az időszakos felülvizsgálatnál. A megoldás itt a szigorítás lett: mostantól az üzembe helyezés előtti munkavédelmi szempontú vizsgálatnál is előírják a szigorúbb szakmai követelményeket. A megelőző vizsgálatnál tehát szakirányú képzettség és munkavédelmi szakképzettség szükséges, veszélyes technológia esetén pedig elvárás a munkabiztonsági szakértői engedély megléte is.

Építési munkahelyek bejelentése

Az építési munkahelyek bejelentésére vonatkozó szabály eddig is létezett, de csak rendeleti szinten szabályozták. Ezek most bekerültek a munkavédelmi törvénybe. Az előírások nagyrészt megegyeznek az eddigiekkel. Ami újdonság benne, azok az adatkezelésre vonatkozó kitételek. A jogszabály szövegét összhangba kellett hozni az adatvédelmi előírásokkal.

Bejelentésre akkor van szükség,

  • ha az építési tevékenység várhatóan meg fogja haladni a 30 munkanapot, és legalább 20 ember végez egyidejűleg munkát, 
  • vagy a tervezett munka mennyisége várhatóan meghaladja az 500 embernapot (1 embernap, amit 1 ember 1 nap alatt elvégez). 

Az építési munkahelyekre vonatkozó bejelentés tehát nem változott, csak átkerült a törvény szövegébe. Született viszont több más bejelentési kötelezettség is. Eddig a törvény előírta, hogy be kell jelenteni, ha valaki munkavégzés közben érintkezik veszélyes vagy rákkeltő anyagokkal. Ez a lista több más nyilvántartással is kiegészült:

  • a rákkeltő és mutagén anyagok helyett rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokkal való érintkezésről készül a bejelentés (a mutagén olyan mérgező anyag, ami genetikai sérülést okoz)
  • jelentés és nyilvántartás készül a biológiai tényezőknek kitett munkavállalókról (pl. akik fertőzésveszélynek voltak kitéve)
  • az azbeszttel érintkezőkről, azbeszttel munkát végzőkről
  • azokról, akik túlnyomásos légtérben végeznek munkát
  • ha magas az éles és hegyes eszközök okozta sérülések kockázata.

A törvény eddig is előírt különböző bejelentéseket és nyilvántartásokat azokkal a dolgozókkal kapcsolatban, akik veszélyes anyagokkal érintkeztek, különösen, ha rákkeltő anyagokkal kerültek kapcsolatba. Látjuk, hogy a törvény most több, különböző nyilvántartással és bejelentési kötelezettséggel egészült ki. A törvény az adatvédelmi szabályoknak megfelelően rendezi azt is, hogy mennyi ideig őrzik ezeket az adatokat az állami nyilvántartások vagy a munkáltató. Hosszú időkről, akár 50 éves megőrzési kötelezettségről van szó ezekben az esetekben.

Mindezek közül számunkra az azbeszttel végzett munka nyilvántartása lehet a legfontosabb kötelezettség. Az azbeszttel végzett munkákat azok megkezdése előtt 15 nappal be kell jelenteni a munkavédelmi hatóságnak. Ennek az az oka, hogy az azbeszt különösen veszélyes rákkeltő anyag, ezért az azbeszttel történő tevékenységet a rákkeltő anyagok bejelentésétől függetlenül külön is be kell jelenteni a munkavédelmi hatóság számára. Ebben pontosan fel kell tüntetni a kezelt azbeszt típusát, mennyiségét, a vele kapcsolatos tevékenységeket. A dolgozókról személyes adatokat nem kell megadni, csak a létszámot és a vállalkozás adatait kell rögzíteni. Ha bármilyen adat változik, ami miatt megnövekedhet a kibocsátott azbesztpor mennyisége, akkor új bejelentésre lesz szükség (például egy bontás során a vártnál nagyobb mennyiségű azbeszt kerül elő). A hatóság erről nyilvántartást vezet, melyet a munkavégzés utolsó napját követő 50 évig kell megőriznie. A munkáltatónak szintén 50 évig kell őriznie az adatokat, vagy jogutód nélküli megszűnése esetén át kell adnia azokat a munkavédelmi hatóságnak.

Munkavédelmi képviselő kötelező képzése

A korábbi törvényszöveg alapján a munkavédelmi képviselőnek a megválasztását követő egy éven belül kötelező továbbképzésen kell részt vennie (munkavédelmi képviselőt ott kell választani, ahol a dolgozók létszáma meghaladja a 20 főt). Ez ettől az évtől problémás lett volna, mert megváltozott a képzési szabályozás, és nem lett volna indítható olyan képzés, amit a jogszabály előírt. Az új előírás szerint a munkavédelmi képviselők képzése alapvetően távoktatás néhány személyes találkozással, illetve zárt rendszerű elektronikus távoktatás formájában valósulhat meg. Szigorítás, hogy a 16 órás első képzést a megválasztást követően nem egy éven, hanem 6 hónapon belül kell elvégezni. Ezt követően évente további 8-8 órás képzésen kell részt vennie.

Balesetek – nyilvántartás és jegyzőkönyv

Szintén az eddig miniszteri rendeletben szereplő kötelezettségként került át a törvény szövegébe a munkabaleseti nyilvántartásra vonatkozó előírás. A rendelkezés a munkáltató által vezetett nyilvántartás célját, adattartalmát és az őrzésre vonatkozó időt tartalmazza. Ebben változás nincs, csak más jogszabály írja le a szabályokat.

Változott viszont a balesetekről szóló jegyzőkönyvekre vonatkozó előírás. Az indoklás szerint sok esetben, főleg a súlyos és halálos baleseteknél előfordul a jegyzőkönyvek hiánya. A munkáltató nem vizsgálja ki a bekövetkezett munkabalesetet, és nincs megfelelő jegyzőkönyv akkor sem, ha a hatóság végleges döntést hozott az ügyben. Ez azért nem jó, mert a jegyzőkönyv hiánya miatt sokszor a sérült nem jut megfelelő társadalombiztosítási ellátáshoz. Továbbá a munkabaleseti statisztikát is torzítja. Ezért úgy változtatták meg a törvényt, hogy ilyen esetben maga a hatóság fogja a jegyzőkönyvet megírni és azt az érintett feleknek elküldeni.

Nagy Csaba

Ezek még érdekelhetik:

Emelkedtek az építéssel kapcsolatos bírságok

Az egyéb szabálysértési bírságokhoz hasonlóan megemelik az építési és építésfelügyeleti bírságokat is. Itt is minden tételt egységesen 30%-kal növeltek. Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a különböző szabálysértési bírságok emelését

Tovább »

Osztatlan közös telken saját részre

Adott egy osztatlan közös telek, melyet használati szerződés alapján külön részre „bontunk”. A telekre ikerházat építenénk úgy, hogy az épület tervezése és kivitelezése is külön menne. Sőt az egyik lakást maga az építtető szeretné a saját kezével felhúzni. Hogy kell ezt a hatóságnál lezongorázni? Hogyan kell a saját részre kivitelezést lepapírozni? Ahogy előzőleg írtuk, jelenleg…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Szomszédjogok egyszerű bejelentésnél

A szomszéd telken egy hatlakásos társasházat terveznek építeni egyszerű bejelentéssel. Olvasónk úgy tudja, hogy a tervezett épület nem felel meg az építési szabályoknak, viszont egyszerű bejelentésnél szomszédként nincs beleszólása az ügybe. Hogyan értesülhetnek szabályosan a szomszédok egyszerű bejelentéskor arról, hogy mi épül a szomszédban? Hogyan jelezzék, ha nem tetszik nekik a tervezett épület? Hatlakásos, legfeljebb…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Ki felel a kivitelezésért, ha nincsenek tervek?

Ipari padló kialakításához nincsenek rendes, részletes kivitelezési tervek, csak egy külföldi, minimális számítást tartalmazó dokumentáció. Hazai tervező nem adja a nevét a kivitelezéshez, de ennek ellenére a kivitelező és a felelős műszaki vezetője bevállalná a munkát. Megengedheti a műszaki ellenőr, hogy így alakítsák ki az ipari padlót? Alapvetően az építtető vagy meghatalmazottja (pl. a műszaki…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Utólag lehet pótolni az e-naplót?

Egy e-naplós építkezésen a fővállalkozó úgy tájékoztatta az alvállalkozóját, hogy a villamossági munkákat nem kell naplózni. Utólag kiderült, hogy mégis kellett volna, viszont a munkákkal már hónapokkal ezelőtt végeztek. A villanyszerelő alvállalkozó a biztonság kedvéért bekérte e-mailen a munkavállalók napi jelentéseit. Elég ez ahhoz, hogy megússzák a büntetést? Ha egy építkezés e-naplós, akkor minden kivitelezési…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A nemfizetést is naplózni kell?

Társasház építésnél az építőanyag drágulása és a munkadíj emelkedése miatt az építtető nem akarja kifizetni a kivitelezőt. Kérdés: a nemfizetési problémákat az építési naplóban is dokumentálni kell? Az e-építési napló egy olyan felület, ahol nemcsak magát a kivitelezés folyamatát lehet és kell is dokumentálni, hanem arra is használható, hogy a kivitelezés résztvevői egy-egy eseti bejegyzéssel…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építőipar – nem fényes a helyzet

Jelentősen zsugorodik az építőipar szelete a gazdaság tortájában. A KSH adatai szerint a termelés 7%-kal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. A valóságban ennél jóval nagyobb a zuhanás, de területenként különböző a mérték.  Mi az oka ennek a nagy esésnek, meddig fog tartani, és melyek azok a területek, amiket nem érint annyira a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Tervezői szerződések teljesítési határideje és kötbérezése

Tervezőként pontosan tudjuk, hogy kötelező a teljesítési határidőt is belefoglalni a szerződésbe, és igencsak szeretik kötbérrel „díjazni”, ha valamivel megcsúszunk. Igen ám, de mi van akkor, ha a határidőnk előtt pár nappal kapunk a megrendelőnktől néhány olyan „apróságot”, ami miatt előre látjuk: ha a következő három napban literszámra öntjük magunkba a kávét és elfelejtjük az…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építkezés mezőgazdasági területeken: Mikor kell humuszmentési talajvédelmi terv?

Tervező létünk során szinte biztos, hogy előbb-utóbb belefutunk mezőgazdasági területen építendő engedélyköteles épületbe. Munkatársunk is így járt, hiszen azzal “támasztotta meg” a hatóság, hogy akkor márpedig kéri szépen becsatolni a humuszmentési talajvédelmi tervet. Egyáltalán mit is takar pontosan ez a talajvédelmi terv? Mikor kötelező? A Földhivatalnál is lesz egy plusz körünk vagy akár kettő is?…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Biztosítsuk a betonpadlónk síkpontosságát 3D lézerszkennerrel!

Elérni, hogy egy frissen öntött beton vízszintes legyen, nem kis feladat. Akárhogyan is igyekszünk, akárhányezer négyzetméter van a kezünkben, száradás után legtöbbször ugyanaz a baj: jobban hasonlít a Baranyai-dombságra, mint egy feszített víztükörre. Majd ezután következik a szakik réme: lehet szépen helyrehozni a hibákat, pótolni a völgyekben és csiszolni a hegyeken. Persze használhatunk önterülő aljzatkiegyenlítőt…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Drágul a TSZSZ igénybevétele – a nagyvállalatoknak fog jobban fájni

Mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk a nagy cégeknek, ha szeretnék igénybe venni a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szolgáltatásait. A kormány felemeli a szakértői közreműködés díját egy tervezett kormányrendelet szerint, de a TSZSZ szerint ennél is nagyobb emelésre volna szükség. Ma gyakorlatilag fillérekért adnak szakvéleményt milliárdos nagyvállalatoknak is – ezen kellene változtatni. A TSZSZ díját rendelet…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Új építőipari szabványok (2023. június – augusztus)

Építőanyagok és építés MSZ EN 303-5:2021+A1:2023  Fűtőkazánok. 5. rész: Szilárd tüzelőanyagokkal üzemelő, kézi és automatikus táplálású, legfeljebb 500 kW névleges hőteljesítményű fűtőkazánok. Terminológia, követelmények, vizsgálat és megjelölés  MSZ EN 13126-3:2023  Zárak és épületvasalatok. Ablakok és erkélyajtók. Követelmények és vizsgálati módszerek. 3. rész: Tolózárak, főként bukónyíló, először bukó és csak bukó vasalatok esetén MSZ EN 13200-4:2023 …

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kókány után dolgozni

Hogy előzzük meg a jogi hercehurcát, ha az előttünk dolgozó „szaki” munkája csapnivaló? Az egymásra épülő munkák során gyakran belefuthatunk az előttünk dolgozók – szépen fogalmazva – ballépéseibe. Kimaradt ez, kókány az, hitvány amaz. Aztán persze a megrendelő nekünk már nem akarja még egyszer kifizetni azt a plusz munkát, amit a silányul dolgozó elődünk melójának…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bővítés vagy felújítás nem mehet 5% áfával, de rendeltetésmódosítás igen?

Ha egy magánszemély generálkivitelezővel építi az új házát, akkor nagyon kedvezményes, 5%-os forgalmi adóval veheti meg.  De mi a helyzet felújításkor, bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén? Van-e arra mód, hogy ilyen munkáknál is alkalmazni lehessen a kedvezményes lakásáfát? A normál adózáshoz képest jóval alacsonyabb áfakulcsot a kormány csak új építésű lakások létrehozása esetén biztosítja. Ezt kedvezménynek…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Enyhítik a tűz- és munkavédelmi szabályokat

Egyszerűsíti a kormány a tűz- és munkavédelemmel kapcsolatos szabályokat, adminisztratív előírásokat. A tervek szerint a jövőben kevesebb helyen kell majd tűzvédelmi szabályzatot készíteni, és ritkulhat a tűzvédelmi oktatások gyakorisága is. A munkavédelmi oktatás pedig az elképzelések szerint egyes munkahelyeken úgy is teljesíthető lesz, hogy a munkáltató átadja a dolgozónak a miniszter által közreadott oktatási tematikát,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Megjelentek az új napelemes szabályok

Hetek óta valamennyi érintett azt találgatja, miként fognak megváltozni 2024 januárjától a háztartási napelemes rendszerek működtetésére vonatkozó szabályok. A kormány jelentős szigorítást akart bevezetni ezen a területen, ám úgy tűnik,

Tovább »

Szavatosság megszűnő vállalkozással

Mit tehet a fővállalkozó, ha szavatossággal tartozik az átadott munkáért, ám a feladatot ténylegesen elvégző egyéni vállalkozó időközben már felhagyott ezzel a tevékenységgel? Lehet-e valahogyan szavatossági igényt érvényesíteni megszüntetett vállalkozással szemben? Alapesetben a fővállalkozó tartja a hátát Olvasónk cége egy gazdasági épületet hozott tető alá, melynek gépészeti berendezéseit egy egyéni vállalkozó szerelte alvállalkozóként. Szavatossági probléma…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A festőnek is kell kivitelezői nyilatkozatot adnia?

“Magánépítkezésben vagyunk éppen, ami nem e-napló köteles. Minden kivitelezőtől be kell kérnünk a kivitelezői nyilatkozatot? Attól is, aki esetleg csak két-három napot dolgozik, mint mondjuk a festő vagy az ablakos?”  Ha nincs generál, akkor  az építtetőnek kell minden szakmunkát végző vállalkozóval külön szerződést kötnie. A szerződésben a munkavégzésre vonatkozó kikötések és határidők mellett szerepelnie kell…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kétlakásos ikerházra hány e-napló kell?

Egyszerű bejelentéssel épül a kétlakásos ikerház. Az ikerház két részét két külön generálkivitelező építi. Az egyik lakás már szerkezetkész, a kivitelezéshez már megnyitották az e-naplót. A másik lakás építését most kezdenék, de nem tudják hogyan naplózzanak. Egyben vagy két külön e-naplóban vezessék az építkezést? Egy bejelentés – egy napló A válasz nagyon egyszerűnek tűnhet. Mivel…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A redőny felszerelését is e-naplózni kell?

Olvasónk főként alvállalkozóként árnyékolástechnikai munkákat végez e-naplós építkezéseken. Gyakran tapasztalja azonban, hogy annak ellenére, hogy e-naplós a kivitelezés, őt nem hívják meg az e-naplóba, mondván túl sok a macera vele. Származhat ebből hátránya olvasónknak? Járhat érte bírság? A kivitelezési szabályok nem tesznek különbséget a kivitelezési munkák között, magyarán nincs olyan, hogy kicsi vagy nagy kivitelezési…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kell új e-naplót nyitni, ha férjhez megyünk?

Egy családi ház építésnél az e-naplót már megnyitották, de a kivitelezést még nem kezdték el. Az e-napló megnyitása óta az építtető pár összeházasodott, a hölgy neve megváltozott. Mit lehet tenni ilyenkor? Kell új e-naplót nyitni? Ha az építtető személyében változás történik, akkor a változást jogutódlással lehet elintézni. Viszont olvasónk esetében más a helyzet, hiszen az…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Vissza lehet vonatni a használatbavéltelt elszámolási vita esetén?   

A használatbavételi engedély kiadása előtt elmérgesedett a viszony a beruházó és a kivitelező cég között, így minden eszközzel próbálják bojkottálni egymást. A kivitelező végül nem is adta ki az FMV és kivitelezői nyilatkozatokat. Az építtető mégis megkapta a használatba vételt. Ezt a kivitelező cég megtámadta, arra hivatkozva, hogy mivel nem volt érvényes kivitelezői nyilatkozat, a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Lehet-e mellékes a melléképület? 

Át kell-e vezetni egy garázst vagy kerti tárolót a földhivatali térképre? Olvasónknak néhány éve épült meg a családi háza, erről hatósági bizonyítványuk is van. Menet közben azonban két melléképületet is felhúztak. A 100 légköbmétert egyik sem éri el, tehát engedély nélkül épültek. Mi ilyenkor a tennivaló? Hogyan járnak el szabályosan? Mikor nem kell engedély a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Átalakul a könyvelők képzése, újra kötelező lesz a hatósági tanfolyam

Átalakítja a kormány a mérlegképes könyvelők képzését. Ma egy ilyen tanfolyam elvégzéséhez elég egy érettségi és egy 500-600 órás szakmai képzés, amit egyre gyakrabban kínálnak távoktatásos formában. Jövőre ennek vége: a könyvelők képzését átveszi az állam, visszahozzák a hatósági tanfolyamokat.  A mérlegképes könyvelők képzésének a mai modellje alig három éve működik. A szakképzés 2021-es átalakítása…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Cseréljük ki a régi keringetőszivattyúkat korszerűekre! 

Rengeteg áramot spórolhatunk velük Nem sokszor gondolunk a keringető szivattyúkra áramfogyasztás szempontjából. Pedig egy régi, elavult vagy újabb, de bonyolultabb fűtési rendszer esetén a fogyasztásuk akár annyiba is kerülhet, mint egy energiahatékonyabb ház teljes éves fűtése H tarifán. Megéri az elavult szivattyúkat korszerűekre váltani? Mennyit lehet spórolni? Mit tudnak a korszerű szivattyúk, amire a régebbi…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bezuhant a lakásépítések száma

Az első félévben a lakásépítések száma 19%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakától. Hasonló számokat tudtunk legutóbb is mutatni, akkor a statisztikai hivatal első negyedéves adatait összegeztük. A visszaesés tehát folytatódik, most már jól látszik, hogy ez fogja meghatározni az egész évet az építőiparban. A KSH szerint az első félévben mindössze 7353 új lakást…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Mozgóbér: mennyire köthető a teljesítményhez a fizetés?

Sok munkaadó jobban szereti a teljesítménybért, mint az időarányos bérezést, mert hozzá tudja kötni a fizetéseket a teljesítményhez. Elvégre nem azért fizetünk senkit, hogy üldögéljen a fizetett munkahelyén. De vajon lehet-e valakit teljes egészében teljesítménybérben fizetni? Mi legyen a munkaszerződésben akkor, ha mozgóbérrel szeretnénk valakit felvenni? Mi az a mozgóbér? Sok álláshirdetésben találkozunk a mozgóbér…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Gyűjtse-e a számlákat az átalányadózó?

Több olvasónk is felvetette a kérdést, hogy ha egyszer átalányadós, a költségeket az előre megállapított átalány alapján számolja el, akkor neki meg kell-e egyáltalán őriznie a bejövő számlákat? Érdemes foglalkoznunk a kérdéssel, mert nagyon sokba kerülhet, ha valaki hibás gyakorlatot követ.  Az átalányadózó egyéni vállalkozónak valóban nem kell azzal foglalkoznia, hogy költségeit a bejövő számlák…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Hová lett a rezsióradíj?

Utoljára másfél évvel ezelőtt hirdetett ki érvényes építőipari rezsióradíjat a kormány. Bár a díjak módosítására vonatkozó legutóbbi szakmai ajánlás 2022 februárjában megszületett, rendelet ezt azóta sem erősítette meg. Csakhogy a legutóbbi óradíjak kihirdetése után indult el igazán az infláció, ami mára használhatatlanná teszi a hivatalos óradíjakat. Az építőipari rezsióradíj valójában nem egy kötelezően alkalmazandó hatósági…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Megjelentek az új CSOK-szabályok

Jövő januártól megszűnik az eddig ismert Családi Otthonteremtési Kedvezmény. A CSOK és a korábbi falusi CSOK egy új támogatási formává alakul át, melyet csak a rendeletben megjelölt kistelepüléseken, az ország

Tovább »

Sorvezető: mikor melyik OTÉK-ot kell alkalmazni?

Készített a kormány egy sorvezetőt az országos településrendezési és építési követelmények alkalmazásához. Az OTÉK módosításába bekerült új bekezdések azt veszik sorra, hogy új építés engedélyezésekor vagy egyszerű bejelentés során az

Tovább »

Panasztörvény – az 50 főnél többet foglalkoztató cégekre is vonatkozik

Július 25-én lép hatályba a panaszokról, közérdekű bejelentésekről és a visszaélések bejelentésével kapcsolatos szabályokról szóló törvény. Az előírások egy része a vállalkozókat is érinti. Az 50-nél több dolgozót foglalkoztató cégeknek is működtetniük kell egy visszaélés-bejelentési rendszert. Kit érint? Az előírás két nagy csoportra vonatkozik: minden olyan vállalkozásra tevékenységi körtől függetlenül, ahol 50-nél több munkavállaló dolgozik…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kiterjesztett gyártói felelősség – egyszerű felhasználóként is lehet vele dolgunk

Július 1-től lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség, vagy ahogy mindenki beszél róla: az EPR. A cél az, hogy a hulladékkezelés költségeit fizettessék meg az előállítókkal is, így a cégek számára ez fizetendő díjakat is jelent majd. Elsősorban a gyártók és a forgalmazók érintettek, de egy építőipari vállalkozás is könnyen belefuthat az EPR-be. Elég, ha…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Jöhetnek a vendégmunkások, de nem minden vállalkozáshoz

Elfogadta a Parlament a vendégmunkások foglalkoztatásáról szóló törvényt. A vendégmunkások tartózkodási engedélye két évre lesz érvényes, ez egy évvel meghosszabbítható, a három év lejárta után pedig azonnal új kérelmet adhat be az érintett. Így szinte bármeddig itt dolgozhatnak az EU-n kívüli országokból, akár a Távol-Keletről vagy Ázsiából érkező vendégmunkások. A szabályok azonban erős korlátozásokat tartalmaznak,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kerti kutak bejelentése: minden előírást eltöröltek

Idén év végén járt volna le a korábban engedély nélkül fúrt vagy ásott kerti kutak bejelentésének a határideje. Ez az utólagos engedélyeztetés évek óta téma, most a koronavírus-járvány miatt adott több éves haladék járt volna le. Csakhogy a kormány inkább úgy döntött, véget vet ennek a több éve tartó átmeneti állapotnak, és gyakorlatilag eltörölnek minden…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Egyszerű bejelentéssel épült engedély helyett

Mi a teendő, ha megtagadják a hatósági bizonyítvány kiadását, mert nem lett volna elég az egyszerű bejelentés? Az építészek nem jogászok, bár egyre gyakrabban érzik úgy, hogy egy ilyen diplomának is lapulnia kellene a fiókjuk alján. Olvasónk esetében is valami hasonló történt: nem volt biztos abban, hogy elég-e az egyszerű bejelentés az egyik építkezés elindításához…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Előtetőt bárhova lehet építeni?

Májusi számunkban foglalkoztunk a terasz lefedésének kérdésével. Ekkor főként az engedélyezési szabályokat jártuk körbe. Viszont olvasóinkban felmerült még pár kérdés. Például: ha nem kell engedély egy teraszfedéshez, mert az „csak” egy előtető lesz, kell még más szabályra is figyelni? Az építési szabályok szerint nem kell építési engedély a kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Milyen nyelven legyen a teljesítménynyilatkozat?

Olvasónk sátorszerkezetet állítana fel először csak ideiglenesen, majd később állandóra. A sátor 2013-as teljesítménynyilatkozata román nyelvű. Le kell ezt magyarra fordítani? Mikor kell és hogyan lehet a sátor véglegesítését elintézni? Ideiglenes sátorszerkezet felállításához nem kell építési engedély, ha a megépített szerkezet legfeljebb 180 napig áll. Az ideiglenes sátorszerkezetek elhelyezéséhez jegyzői engedély kell. A sátornak rendelkeznie…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Rövid séta az elektromos autótöltők világában

Egyre többen kérnek elektromos autótöltőt a garázsukba is, hiszen egyre több az elektromos autó. Benne van a levegőben, hogy az új társasházakhoz kötelezőek is lesznek, sőt, előbb-utóbb ezt a kört az új építésű házakra is kiterjeszthetik. Bár az autótöltők alapvetően könnyen telepíthetőek utólag is, mégis pár megválaszolásra váró kérdés felmerült bennünk. Kell-e 3 fázis? Ki…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Faház – de nem könnyűszerkezetes

Előregyártott CLT elemekből készült ház építkezésén jártunk A CLT egy angol mozaikszó, a cross laminated timber, vagyis a keresztirányban ragasztott faanyag fedőneve: tulajdonképpen egy tömörfa alapanyagú teherhordó szerkezetről van szó. Ez a technológia szédületes gyorsasággal kezdett elterjedni hazánkban is. Hogy miért? Többek között azért, mert alkalmas a tégla és a beton helyettesítésére, és sokkal gyorsabb…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Változtak a szakmagyakorlási feltételek műemléki és településtervezési területen

Műemléki és településtervezési területen módosította a kormány a szakmagyakorlási feltételeket. Enyhültek a végzettségre és gyakorlati időre vonatkozó elvárások, illetve mindezek alól felmentést is adhat a Magyar Építész Kamara. Legutóbb egy évvel ezelőtt módosította a kormány azt a rendeletet, melyben az egyes építőipari szakterületek folytatásához szükséges jogosultságokat állapítja meg. Akkor részletezték a műemléki területtel valamint a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bejelentették: jövő évtől csak falusi házakhoz lesz CSOK

Részleteket még nem tudunk Lapzártánk idején, egy héttel a változások bejelentése után még nem jelent meg a csok-ot módosító kormányrendelet, így csak a kormány bejelentése alapján tudjuk a módosításokat összefoglalni. Mi lesz a csok-kal, hogyan alakulnak át a lakásszerzési támogatások? Rendelet tehát még nincs, amit ismerünk, azok csupán a június 22-én elhangzott bejelentés részletei. A…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építő Élet 2023. szeptember

Kedves Olvasóink! Fogadják sok szeretettel a 2023. szeptemberi számunkat. A *-al jelzett bejegyzéseinket előfizetés nélkül is megtekinthetik. Emelkednek az építéssel kapcsolatos bírságok Enyhítik a tűz- és munkavédelmi szabályokat Bővítés vagy

Tovább »