Vezethetjük még papír alapon az építési naplót?

2013 óta létezik az e-napló. Van azonban, hogy nem kötelező e-naplót vezetni. Vezethetünk ilyenkor hagyományos, papír alapú építési naplót? És egyáltalán: mire jó ez?

Az e-napló vezetése legtöbbször nem szabad döntés kérdése, hanem jogszabályi előírás. A naplót 2013 óta kötelező elektronikusan vezetni. Volt egy átmeneti időszak, amikor a korábban, papíron megkezdett naplókat lehetett tovább vinni a hagyományos módon, de az új építéseket csak e-naplóval kezdhetjük meg.

A naplóvezetést azonban több könnyítés is érte az elmúlt években. Ezek az egyszerűsített bejelentéshez kapcsolódnak. 2019-ben előbb azt tették lehetővé, hogy bizonyos esetekben ne kelljen naplót vezetni. Akkor is kötelező volt azonban az építési napló készenlétbe helyezése, ez volt a feltétele a kivitelezés megindításának. Végül 2021-ben a készenlétbe helyezés kötelezettsége is megszűnt.

Túl merevek az önkéntes naplózás szabályai

A jogszabályok ugyanakkor lehetővé teszik, hogy valaki önként mégis naplóvezetés mellett döntsön. Megtehetjük, de ennek van egy nagy hátránya: ez a döntés a beruházás végéig nem másítható meg. Ez gyakran okoz problémát. Például ha menet közben cserélődik a kivitelező, az új pedig nem szeretné folytatni a naplózást. Ha egyszer nem kötelező, akkor nem akarnának ezzel foglalkozni. Visszaút azonban nincs. Ha egyszer a naplót megnyitották, akkor már nem hagyható félben, végig vezetni kell. Nem lehet válogatni a bejegyzések között sem, hogy például csak a fontosabb eseményeket rögzítjük a naplóban. Ha akár önkéntes alapon is naplózás mellett döntünk, akkor azt teljeskörűen kell csinálni.

Újra papír naplót?

Olvasónktól olyan jelzést kaptunk, hogy kivitelezője inkább hagyományos módon, papír alapon szeretné vezetni a naplót, sőt olyan is van, hogy ezt a megbízó várja el pályázatos munkáknál. Vajon mire lehet ez jó? Hiszen a papír alapú napló ma már semmiképpen sem lehet hivatalos. Akkor vajon mi a célja az önkéntes, ám teljesen szabálytalan naplóvezetésnek?

 A papír alapú naplózásnak valójában egy haszna lehet: saját célra készítünk így feljegyzéseket, hogy megfelelően dokumentáljuk az építés folyamatát. Naplózás nélkül a kivitelezőnek, a műszaki vezetőnek is gond lenne, hogy milyen formában rögzítsék az építési eseményeket, észrevételeiket. Építési napló nélkül nincs az építkezésnek semmilyen dokumentációja. Nem tudjuk igazolni, hogy mikor, milyen munkákat végeztünk el, milyen megoldásokat alkalmaztunk például a később eltakart szerkezeteknél. A műszaki vezető nem tudja dokumentálni az észrevételeit. Így a későbbiekben sem tudja majd igazolni, ha voltak esetleg fenntartásai a munkával kapcsolatban. Egyszóval az építési naplóra nemcsak azért van szükség, mert kötelező, hanem mert a munka valamennyi szereplőjének érdeke, hogy ez a dokumentáció a későbbiekben is rendelkezésükre álljon.

 A papír alapú naplóhoz azért térnek vissza többen is, mert nem hivatalos, nem kötelező. Megfelelő és megszokott felületet biztosít az események rögzítésére, ugyanakkor nem jár semmilyen kötelezettséggel. Nem kell azzal szembesülnünk, hogy ha feljegyzésben meg akarunk örökíteni néhány eseményt, akkor a továbbiakra kötelezően a nyakunkba vesszük az e-napló vezetését minden hivatalos előírásával együtt.

A naplózásra vonatkozó könnyítések tehát sok esetben visszalépéshez vezetnek. A felek a korszerű e-napló helyett inkább az elavult papírt választják, csak ne tegyenek számukra semmit sem kötelezővé. Keresik a rendszerezhető, átlátható feljegyzések lehetőségét, s ha ez az e-naplóban kötöttségek nélkül nem megy, akkor visszatérnek a papír használatához.

Nagy Csaba