Villanyszerelői jogosultságok: ki és mit csinálhat önállóan vagy felügyelettel?

Talán nincs is másik építőipari szakma, ahol annyi különböző jogosultsági szint lenne, mint a villanyszerelőknél. Az alapképzés megszerzése után jönnek az évek meg a rutin, és ezután lehet a meglévő tudást különböző tanfolyamokkal bővíteni. Ez érthető is – az áram nem játék, az erősáram meg főleg nem az. A jogosultságokkal kapcsolatban viszont mindig sok a kérdés. Mit és mikor végezhet el egy adott jogosultságú villanyszerelő? Milyen munkákhoz milyen szakembert kell keresnünk megbízóként vagy fővállalkozóként? Turi Norbert, villamos biztonsági felülvizsgáló segítségével összegeztük a tudnivalókat. 

Alapképzés – „basic” szint

Villanyszerelő végzettséget most így szerezhet valaki: 

• szakképző iskolai oktatásban, a régi OKJ-s képzés folytatásaként 140 órás képzéssel (a korábbi OKJ-s képzések idén december 31-ig kifutnak, addig mindenkinek végeznie kell), 
• érettségire épülő oktatásban 160 órás képzéssel, 
• vagy általános iskola elvégzése után 3 éves szakiskolai képzéssel.

Mi végezhető el „sima” villanyszerelő végzettséggel? A villanyszerelő terv alapján, vagy ha nincs tervezési kötelezettség, akkor anélkül megcsinálhatja az alapszerelést. Ez a mért oldalra vonatkozik, vagyis ami a villanyóra utáni rész, a lakáson belül. 

Fogyasztásmérő kialakítása, közműcsatlakozás 

Az épületek hálózatra csatlakoztatását és a mérőhelyek kialakítását már csak regisztrált szerelők végezhetik. 

Itt is több szint van. Vannak a kisfeszültségen végzett tevékenységek, és van az összes többi. A regisztráció eltérő végzettségeket vár el a két kategória esetében. Sőt, bizonyos tevékenységekhez kellenek plusz képzések is. Például ha a fogyasztásmérőknél teljesítménybővítést akar valaki végezni, ahhoz szüksége lesz kisfeszültségű mérőhelyi FAM szerelő képesítésre (FAM= feszültség alatti munkavégzés), mert a kismegszakítót feszültség alatt cseréli ki.

Hogy melyik regisztrációhoz milyen végzettség kell, az megtalálható a 219/2017. kormányrendelet 2. mellékle­tében. A jogszabály többféle képesítést tesz kötelezővé. Cégek esetén nem kell egy személynek rendelkezni az összes képesítéssel és gyakorlattal. Elég, ha a vállalkozás alkalmazottai rendelkeznek megfelelő képzettséggel.

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Ki és hogyan lehet regisztrált villanyszerelő?

A regisztrációhoz azon felül, hogy valaki rendelkezik a megfelelő képesítéssel, egy tanfolyamot is el kell végezni. Regisztrált szerelő az lehet, aki 

• rendelkezik bejegyzett vállalkozással vagy egy vállalkozás alkalmazottja, 
• és megvan a megfelelő gyakorlati ideje. A képzéshez szükséges gyakorlati idő:
• villanyszerelő szakmunkás szakképesítés: 5 éves szakmai gyakorlat
• villamosgép- és berendezés technikus vagy elektrotechnikai technikus szakképzettség, 3 éves szakmai gyakorlattal, vagy
• villanyszerelő mester szakképesítés vagy
• erősáramú villamosmérnök, üzemmérnök 3 év szakterületi gyakorlattal.

A részletek a MEE-VET  oldalán megtalálhatók: bit.ly/meevet.

A képzés elvégzése után a regisztráció feltétele még a megfelelő felelősségbiztosítás. Vállalkozásonként legalább 1 milliós biztosítási összeg kell, tehát nem kell a cég minden alkalmazottja után megkötni.

A bejelentésre vonatkozó formanyomtatvány a jogszabályban van, ez itt érhető el: bit.ly/regisztaltszerelo. A nyilvántartást Budapest Főváros Kormányhivatala vezeti. A kormányablakokon keresztül kérhetjük a nyilvántartásba vételt. A kérelmet bármely kormányablakban be lehet adni, függetlenül a székhelyünktől. A kérelem postán és elektronikusan is beadható. Az igazolásokat elég másolatban csatolni. Az eljárásért 3.000 Ft-os eljárási illetéket kell fizetni.

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

A használatba vételhez mi kell még?

Megvan a szerelés, megvan a közműcsatlakozás, már csak a használatbavétel van soron. Minden új szerelés, felújítás, átalakítás után csinálni kell egy villamos biztonsági felülvizsgálatot (40/2017. NGM rendelet). Vagyis amikor elkészült a szerelés, akkor jönnie kell egy felülvizsgálónak, aki megvizsgálja, és tanúsítványt állít arról, hogy a rendszer az érvényben lévő műszaki követelményeknek (szabványoknak) megfelelően lett kialakítva. Ezt követően köt csak rá a szolgáltató.

Felülvizsgáló lehet bármely erősáramú szakember, aki rendelkezik a szakmai gyakorlati idővel, elvégzi a tanfolyamot, és levizsgázik. Sok kivitelező ezt is elvégzi, de vannak kizárólag felülvizsgálattal foglalkozó vállalkozók, vállalkozások is. Általában őket kérik fel erre a feladatra, mert a felülvizsgálati rész akkora szeletet ölel fel, hogy egy külön szakmaként is felfogható: folyton változó szabványok és jogszabályok és rendszeres továbbképzési kötelezettség…

A villamos biztonsági felülvizsgáló képzéshez is kell szakmai előképzettség és gyakorlat. Az elfogadott végzettségek teljes listáját itt találjuk meg: bit.ly/villamosbiztonsag. A szakmai előképzettség megszerzése után még 3 év erősáramú szakmai gyakorlat is elvárt. A képzés után 5 évenként továbbképzésen kell részt venni, és hatósági vizsgát kell tenni.

Mindezek után is vannak további képzések, amelyekkel a szakemberek bővíthetik tudásukat: bit.ly/kepzesekvillanyszerelo. Emellett vannak speciális területek is, mint például a tűzvédelem.

A szakmák gyakorlására vonatkozó követelményeket a 34/2021. ITM rendelet határozza meg, ez írja elő, hogy melyik tevékenység milyen képesítéssel végezhető.

* Önálló tevékenység a vállalkozói tevékenység. Ahhoz, hogy a rendeletben meghatározott tevékenységet végezhesse a vállalkozó, megfelelő szakképesítéssel, szakmával kell rendelkeznie. Társas vállalkozás esetén elég, ha van egy megfelelő végzettségű, főállású munkavállaló, aki  végig ott van, és felelős a tevékenységért.

** Nem önálló tevékenységet végez a munkavállaló. Az ő szakmai felügyeletét a vállalkozáson belül egy önálló tevékenység végzésére jogosító képesítéssel rendelkező személy biztosítja.

Kovács Nikoletta