Zöldüljünk! – Energocell-szigetelés

Sörhabos üvegből üveghab? Ez valami új öko divatirányzat? Az Energocell szigetelőanyag egy nagyon érdekes üveghab-granulátum, ami sok tekintetben könnyítheti meg az életünket. Nézzük a napos és árnyas oldalát, és kérdezzünk meg szakembert, aki már dolgozott vele! Ezúton is köszönjük Rezsnyák Péter építészmérnöknek, hogy megosztotta velünk tapasztalatait!

Az Energocell születése

Tudjuk, hogy üveghab-granulátum, oké. Ez annyit jelent, hogy teljesen újrahasznosított üvegből készül. Leegyszerűsítve az Energocell születését: a szombati buli után gondosan összegyűjtjük a nem visszaváltható sörös üvegeket. Ezeket enyhe fejfájás kíséretében pedánsan elhelyezzük a szelektív kukánkban. Innen az üvegünket újrahasznosítják, azaz első lépésben ledarálják. Majd összekutyulják kimondhatatlan nevű ásványi anyagokkal, és szépen kisütik. A kapott anyag teljesen új lesz, tök más tulajdonságokkal, mint a sörös üvegünk. Szürkére sütik, és kis lyukacsos szerkezetű kavicsokat kapnak a folyamat végén. A fizimiskája alapján leginkább a bazalttörmelékre hasonlít. Mi pedig boldogan nyugtázzuk, hogy mennyit tettünk a környezetünkért, hiszen hozzájárultunk egy öko szigetelési anyag gyártásához. Vagy mégsem? – Ne felejtsük, hogy mivel hulladéküvegből, olvasztásos eljárással készül, jelentős “energiacsomagot” tartalmaz maga az üveghab. Hiszen mire a hulladéküvegből olvadék lesz, az nem kevés energiát emészt fel, mivel elektromos kemencékben készítik – kezdte Rezsnyák Péter.

Alapvetően hőszigetelő anyagként került a piacra, ezen kívül még sok más felhasználási módja van. A legjelentősebb tulajdonsága mégis a hőszigetelés. Nagyon jó hőszigetelő képessége (0,086 W/mK) annak köszönhető, hogy a kis lyukacskákban rengeteg levegő van.

Végre egy szilárd szigetelés

– Az épületeinken a hőszigetelő anyagoknál nincs komoly szilárdsági követelmény, hiszen falra, födémre és hasonló helyekre kerülnek, ahol nincs túlzottan sokféle igénybevétel – folytatta Péter. Ugyanakkor az alépítményi hőszigetelésnél más kívánalmak is felmerülnek.

Különösen azért, mert az ideális hőszigetelés mindig arra az oldalra kerül, ahonnan a hideg érkezését várjuk, vagy amerre a hő eltávozna az épületből. A padlók hőszigetelésénél emiatt mindinkább az épületburok külső felületére célszerű tenni a szigetelést. Különösen igaz ez akkor, ha alacsony energiás vagy passzív házban gondolkodunk. Akik már terveztek ilyet, vagy legalább morfondíroznak rajta, tisztában vannak azzal, hogy az épület padlózata alá igen nehéz hőszigetelést választani. Itt adott esetben komoly teher kerül rá, különösen akkor, ha még az alapokat is szeretnénk hőhídmentessé tenni. Nedvesség érheti a hőszigetelést, rágcsálók támadhatják meg, de belegondolhatunk abba is, hogy pl. egy aláégés is veszélyeztetheti az épület alá berakott hőszigetelést.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a hőszigetelő anyagok könnyűek, sok esetben puhák, nem olyan nagy a szilárdságuk. Leginkább azért, mert a legtöbb hőszigetelő anyagnak az a jellemzője, hogy minél több levegőt kell megkötnie, és azt minél inkább mozdulatlanul kell tartania. Így jön létre maga a hőszigetelési tulajdonság. Az üveghab egy olyan anyag, ami nem összenyomható, elég komoly teherbírása van, nem esik össze, nem változik a térfogata. Kifejezetten olyan, hogy talajba, az épület padló síkja vagy akár az alapok alá is nagyon könnyen és praktikusan beépíthető. – A szilárdsága nagyságrendileg akkora, mint egy pórusbetoné, tehát körültekintő beépítést igényel, pontszerűen nem javasolt terhelni, sokkal inkább lemezszerűen célszerű elosztani a terheket – javasolta szakértőnk.

Nézzünk még pár jó tulajdonságot!

Az üveghab a forgalmazók szerint nagyon könnyű anyag (halmazsűrűsége 150-175 kg/m3), tehát nem áll be János dereka, ha kicsit lapátolni kell. A beton vagy a kő akár 10x nehezebb is lehet. Janinkkal ellentétben jól bírja a nyomást is (E2=40-50MPa), nagyságrendekkel jobban, mint a táblás hőszigetelések. Tartja a formát, a méretet és hangszigetelő is, emiatt zajvédő falaknál is bevethető.

Az Energocell zárt cellákból áll, ezért nem nedvesedik át, nem veszi fel a vizet. Innen logikusan következik, hogy fagyálló is. Ha kedvünk támad savval vagy bármivel locsolgatni, akkor az anyaga marad ugyanaz, ugyanolyan. Hasonló a helyzet, ha Jancsi elégedetten rápöccinti a csikket: nem kell riadtan a 105-öt tárcsázni, mert tűzálló (A1-es tűzvédelmi besorolású). Az anyagából adódik az is, hogy nem fészkel bele egy kedves kis egér- vagy darázscsalád sem.

Rövid használati útmutató

Tehát tudjuk, hogy aljzatszigetelésnél a legnépszerűbb. A gyártók, kereskedők szerint mint mindig: pofon egyszerű a használata. Szépen leterítünk egy geotextíliát, rádobjuk az üveghabunkat, Jánosunkat ráuszítjuk a lapvibrátorral, és lőn csoda, kész is vagyunk. Kb. 30 cm-es rétegvastagságot ajánlanak, 30%-os tömörödéssel számolva. Janinak két lépcsőben kell tömörítenie, tehát 39 cm-ből fogjuk a végleges eredményt elérni.

Ami az egyik legnagyobb előnye, hogy részben vagy egészben az ágyazó réteget is megspórolhatjuk vele, mert “2 in 1”: használatával a homok- vagy sóderágy is kiváltható. Ez pedig felgyorsítja a kivitelezést, és javítja a gyengébb teherbírású talajok terhelhetőségét.

Ami nyűgünk lehet vele

Persze az üveghabnak is vannak árnyoldalai: ez sem egy mindenre alkalmazható anyag, amit ha ledobunk a házikó alá, akkor Óz, a nagy varázslóvá válunk. Kicsit tegyük tehát félre a “marketingdumát”! Mindenképpen számoljunk azzal, hogy viszonylag nagyobb vastagságban kell beépíteni, ha egy alacsony energiás épületnél el akarjuk érni a szükséges hőszigetelési teljesítményt. – Gyári útmutatója szerint nedves közegben nem beépíthető, azaz biztosítani kell azt, hogy direkt nedvesség ne jusson az épület alá, ne áztassa az üveghab-beterítést az épület alatti nedvesség. Tehát a drénezés ugyanolyan fontos az épületek körül, mint más esetekben – hívta fel a figyelmünket Péter.

A csapból is az energiaárak emelkedése folyik: mivel elektromos kemencében sütögetik, így az ára is jelentősen megugrott, és az energiaárak elszabadulása miatt a későbbiekben sem várható, hogy sokkal kegyesebb lenne a pénztárcánkhoz. De ha ennek nő az ára, akkor a megmentett energiáé is ugyanúgy nő, tehát tulajdonképpen hiába kerül többe, nagyobb energiaköltséget fogunk vele megtakarítani.

A szállítása, rakodása sem „mezei”, hiába könnyű anyag

A hátrányaihoz tartozik, hogy jelenleg elég kevés helyen folyik a gyártása, illetve Magyarországon csak az ország szélén, Debrecenben hozzáférhető, így jelentős szállítási költség társul hozzá.

Maga a fuvarozás sem egyszerű buli: mivel nagy térfogatú anyagról van szó, minimum kamionban kell utaztatni. Az anyag könnyű, de nehéz rakodni, mert a 2-3 m3-es pick-pack zsákok szabad kézzel nem pakolhatóak. Költséghatékony és gyors megoldás lehet a mozgópadlós kamionos szállítás, azonban erről tudnunk kell, hogy ez sem biztos, hogy nekünk való. Valószínűleg melegebb éghajlatra küld a kamionos, ha sok, kisebb építkezéshez kell bemennie és leürítenie – ha egyáltalán meg tudja oldani.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a nagy tömegű ömlesztett áru mozgatása, bedolgozása nem túl egyszerű, “bele lehet süllyedni”, ezért beépítése némi tapasztalatot igényel. Pl. egy rakodógép marha könnyen el tud benne akadni, annyira, hogy ki kelljen menteni belőle. De ha már egyszer valaki rájött arra, hogy hogyan lehet ezt ügyesen, hatékonyan és jól bedolgozni, akkor már nem fog neki nehézséget okozni. – Mi már több kivitelezésen beépítettük, és kiválóan lehetett vele dolgozni – mondja Péter.

Egy szó mint száz: az üveghabbal egy olyan anyag kerül a kezünkbe, ami borzasztó sokoldalúan használható egy olyan területen, ahol nagyon-nagyon meg volt kötve korábban a tervezők, kivitelezők és építtetők keze. Az épületek alá ugyanis elég komoly megszorításokkal lehetett hőszigetelő anyagokat alkalmazni.

Kis Zsuzsanna