2021-es otthonteremtési támogatások – Újra igényelhető az áfa-visszatérítés új lakás építéséhez

Bővül a falusi csokra jogosító települések köre, elindulhat a tetőtér-beépítés és visszajött a magánszemélyek áfa-visszaigénylési lehetősége is új lakás építés esetén. 

Két hónappal az első bejelentés után, december végén jelentek meg a 2021-es otthonteremtési támogatásokra vonatkozó új jogszabályok. Valószínű, hogy csak az intézkedések bejelentése után indult el a tényleges jogi munka. Ezért van az, hogy bár már október végén ismertté vált a lakásfelújítási támogatás, a tetőterek beépítésének támogatása vagy az 5%-os lakásáfa visszahozatala, ám a támogatásokra vonatkozó törvények és rendeletek csak december legvégére jelentek meg hiánytalanul. A sorban legutolsóként értesültünk a magánszemélyek áfa-visszaigénylési lehetőségéről. Korábban sem a kormányfő, sem Novák Katalin családügyi miniszter nem tett említést ennek a lehetőségnek a hosszabbításáról, egészen a kormányrendelet megjelenéséig. 

Adó-visszatérítési támogatás

Az adó-visszatérítési támogatás 2016-ban indult el a csokkal együtt, és 2019 végéig élhettek vele általánosan az építkezők (Ezt nemcsak gyerekesek kaphatták, hanem mindenki, aki megfelelt a feltételeknek, és nem 5%-os áfával vette a lakását). 2020-ban már csak a falusi csokos kistelepüléseken volt elérhető, új lakás vagy ház építése esetén.

Ezt a támogatást hozták most vissza, kiegészítve. Az építkezések áfája újra visszakérhető minden helységben, nem csak a kiemelt kistelepüléseken. Mellette pedig bevezettek egy új támogatást is: akik egyben a csok-ot is felveszik, azok 5 % áfás lakásra vagy házra is kérhetnek adó-visszatérítést, települési megkötés nélkül. 

Most tehát új lakás építése esetén kétféle adó-visszatérítés van:

– Több fővállalkozós építkezésekhez: Legfeljebb 150 négyzetméteres lakás vagy 300 négyzetméteres ház építésére lehet kérni. A telek és az építési költségek áfája igényelhető vissza, legfeljebb 5 millió forint, egyszeri alkalommal. A támogatáshoz olyan számlák használhatók fel, amiket 2018. január elseje után állítottak ki. A lehetőség határozott időre szól, legkésőbb 2022. december 31-ig igényelhető. Fontos még, hogy a támogatást csak olyan számlákhoz lehet felhasználni, amiket 27%-os áfával állítottak ki. Gyermektelenek is igénybe vehetik.

– Generálos kivitelezésekhez, lakásvásárláshoz: Ezzel az új támogatással lehet elszámolni az 5%-os áfával kiállított számlákat. A határ itt is a 150 és a 300 négyzetméter. Ez a lehetőség ugyancsak 2022 végéig él, ám ehhez csak a 2021-től kiállított számlákat lehet felhasználni. Az új támogatás összeghatárt sem tartalmaz, azaz elvileg bármennyi áfa elszámolható, ha azt 5%-os kulccsal tartalmazza a számla. Ötmillió fölé valószínűleg így sem sokan jutnak, hiszen 5%-os áfával számolva az 5 milliós határ eléréséhez nettó 100 millió forintos házat kellene építeni. Ezt a támogatást csak a csokkal együtt lehet felvenni. A csokot is igénylők így gyakorlatilag áfamentesen építhetik fel új otthonukat. A ház felépítését rábízhatják egy fővállalkozóra, aki 5%-os áfával adhatja át a kész ingatlant. Ennek az áfatartalmát pedig a tulajdonos vissza tudja igényelni.  

A falusi csok keretében továbbra is van lehetőség használt lakás bővítése, korszerűsítése esetén is igénybe venni az adó-visszatérítést. Ennek a feltételei most nem változtak: 5 millió forint igényelhető vissza, kizárólag a megjelölt kistelepüléseken végzett korszerűsítés és bővítés, és vele összekötött vásárlás esetén, s csak 27%-os áfát tartalmazó számlák alapján. 

Nyugdíjasok is igényelhetnek csok-ot

Újdonság, hogy a jövőben a csokot és az adóvisszatérítést nyugdíjasok is felvehetik, de csak akkor, ha egyébként megfelelnek a feltételeknek és dolgoznak is a nyugdíj mellett. (Csokot például akkor kaphatnak, ha 25 év alatti gyermekükkel közös háztartásban élnek.) A nyugdíjas igénylők kedvéért megváltoztatták azt a szabályt is, hogy a csokkal vásárolt ingatlant nem lehet 10 évig eladni. Ez a szabály kapott egy kivételt: a támogatást igénylő szülők a 10 éves tilalom ideje alatt is átirathatják gyermekeik nevére a támogatással vásárolt ingatlanokat. 

Tetőtér-beépítés támogatása

A tetőtér-beépítés támogatásának lehetőségét már októberben megismertük, a részletes feltételek azonban december legvégén jelentek csak meg. A leglényegesebb változás, hogy eddig a tetőtér beépítésével létrehozott lakás csak akkor számított új lakásnak, ha a beépítéssel a meglévőn kívül még két teljes értékű új lakás jött létre. Csak így lehetett a magasabb összegű csokhoz hozzájutni. Ez most megváltozott. A tetőtér-beépítéssel vagy emelet-ráépítéssel létrehozott lakás akkor számít új lakásnak, ha az építés révén egy új, önálló, társasházi tulajdoni különlapon nyilvántartott, lépcsőházból vagy szabadlépcsőn megközelíthető, külön bejárattal rendelkező újabb lakás jön létre. Tehát kettő helyett már egy új lakás is elegendő a tetőtér-beépítés elfogadásához. Ezzel együtt a bekerülési költség meghatározásához, az elfogadható költségek felsorolásához is bekerült a tetőtér vagy az új emelet biztonságos megközelítését szolgáló lépcső kialakításának a költsége. A lépcső költsége akkor is elszámolható, ha az nem kizárólag az új lakáshoz tartozik, hanem a tulajdonosok közös használatába kerül (társasház esetén pedig közös tulajdonú helyiségben található). 

Nehezíti a tetőtérre vonatkozó támogatás igénybe vételét, hogy ez a lehetőség csak teljesen idegen lakás bővítéséhez használható fel. Ezt úgy értsük, hogy a létrejövő tetőtéri új lakás tulajdonosa vagy az ő gyermeke nem lehet tulajdonosa annak a háznak, melyre az új tetőteret építik. A szülőkre ez a kitétel nem vonatkozik, azaz az igénylő építhet emeletet vagy tetőteret szülei házára. De már nem élhet ezzel a joggal, ha az egyik szülő nem él, s ő megörökölte a tulajdonrészét. 

Falusi csok – bővült a településlista

A falusi csoknak nevezett támogatást egy kiválasztott települési körben lehet csak igénybe venni. Olyan települések kerülhetnek ide, ahol a lakosságszám a 2003-as adathoz képest erősebben csökkent, mint az országos átlag, azaz a mostani lakosság nem éri el a 2003-as lakosságszám 95%-át. Sajnos, a települések körében a lakosságszám csökkenése nem állt meg, így ma már jóval több helység került a kedvezményezett körbe. Az eredeti rendeletben 2.486 település szerepelt, ezt most majdnem 200-zal, 2.679-re bővítették. 

Forrás: 686/2020 és 669/2020 kormányrendelet

Nagy Csaba