Alig köszön vissza az elmúlt hónapokban tapasztalt építőipari áremelkedés a hivatalosan megállapított új rezsióradíjban. A kormány novembertől 4530 forintban határozta meg a kötelező legkisebb rezsióradíjat. Ez 8,76 százalékos emelkedés az előző évihez képest. A rendeletben még az idei béradatokkal számolnak, holott januártól több mint 40 ezer forinttal magasabb lesz a szakmunkásoknak fizetendő garantált bérminimum.
Mire való a rezsiróradíj?
Ahogy többször leírtuk, a rezsióradíjat nem kötelező alkalmazni, figyelembe venni viszont nagyon hasznos és erősen ajánlott is. Aki az államnak, önkormányzatnak dolgozik, valamilyen pályázati támogatással érintett beruházásban vesz részt, vagy a munkához közbeszerzés is kapcsolódik, annak alaposan meg kell magyaráznia, ha ennél alacsonyabb óradíjakkal számol. A rezsióradíjat úgy állapítják meg, hogy a közterhek befizetésével, a szabályok betartásával ennél olcsóbban nem nagyon lehet egy munkát elvállalni. Aki tehát ennél olcsóbban dolgozik, annak számolnia kell azzal a kérdéssel, hogy hogyan tud szabályosan működni ilyen alacsony óradíj mellett. Róla azt feltételezik, hogy nem fizeti be az adót, nem fizeti meg rendesen a munkásait, vagy nem fogja kifizetni az alvállalkozókat, különben nem tudná ennyire alacsonyan tartani az óradíját.
Korábban 12, idén csak 8,76 százalékkal nőtt
A rezsióradíj változásai nyomon követik az építőipar drágulását. Ennek fényében viszont elég furcsa az idei összeg meghatározása. Az éves emeléseket többnyire a szolgáltatások árának emelése és a munkaerő-költségek növekedése indokolja. Az emelés az elmúlt 4 évben mindig 12-14% volt, most viszont jóval kevesebb, mindössze 8,76%.
Szinte mindenhol magasabb költségekkel kell számolni
A rezsióradíj szerkezete nem változott a korábbi évekhez képest, csak az összegek módosultak. Korábban leginkább csak a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése módosította a számokat, most azonban nem így van. Szinte kivétel nélkül minden tétel emelkedett néhány százalékkal.
Az energiaköltségek emelkedése, a szállítási költségek megugrása látható ugyan a számokon, ám egyik sem olyan mértékben, amit a gyakorlatban tapasztalhatunk. Az energiaárakat 6,8%-os, a személyszállítást 12%-os emeléssel árazták be.
A legnagyobb változást egy viszonylag kis tételnél, a védőruhák, védőfelszerelések árazásánál láthatjuk: 5-ről 15 forintra, azaz háromszorosára nőtt ez a költség. Feltehetően a koronavírus elleni védekezés miatti költségeket árazták így be.
Erőteljes a becsült szállásdíjak emelkedése is. Tavaly 18, idén 23 forintot tett rá ez a tétel az óradíjra, ami 27,7%-os emelést jelent.
Kisebb mértékben ismét megnövelték az úgynevezett produktivitási értéket. Ez azt az arányt mutatja, hogy a dolgozók munkaidejüknek átlagosan hány százalékát töltik tényleges termelőmunkával. Korábban ez 86,83 százalék volt, most 87,16 százalékra növekedett.
Sajnos a béreket és a járulékokat a rendelet az idei számokkal szerepelteti. Ez részben érthető, hiszen nem adhatnak ki egy ilyen összegzést a hivatalosan még meg sem jelentetett 2022-es béradatokra alapozva. Így elég nagy torzítást jelent, hogy az idei, 219 ezer forintos bérrel számolnak a jövőre várható 260 ezer forintos összeg helyett. Igaz, ezt a rendeletet az év első felében kellett volna kiadni, hiszen hivatalosan a 2021-re érvényes rezsióradíjat tartalmazza. Csakhogy április helyett novemberben adták ki, s valószínűleg a jövő év utolsó hónapjaiig ez lesz a hivatalosan elfogadott tarifa. Ahhoz viszont nem elég jók a számok.
A rezsióradíj változásai 2013-2021 között
mikortól érvényes? | 2013.07.02. | 2014.04.26. | 2015.09.20. | 2016.09.20. | 2017.06.13. | 2018.12.01. | 2019.08.19 | 2020.06.18. | 2021.11.24. |
rezsióradíj Ft. | 2383 | 2422 | 2490 | 2550 | 2870 | 3300 | 3696 | 4165 | 4530 |
változás az előző évihez képest (%) | 1,64 | 2,8 | 2,4 | 12,5 | 14,98 | 12 | 12,69 | 8,76 |
Az építőipari minimális rezsióradíj és összetétele
1 | Megnevezés | 2020. június 18-tól | 2021. november 24-től |
2 | Alapbér: 2020-ban 210.600 Ft alapbérrel (garantált bérminimum), 2021-ben 219.000 Ft alapbérrel és 174 munkaórával számolva | 1211 | 1259 |
3 | Pótlékok, kiegészítő fizetés | 297 | 419 |
4 | Foglalkoztatói járulékok:
– Szociális hozzájárulási adó: 2020-ban 17.5%, 2021-ben 15,5% – Szakképzési hozzájárulás 1,5% |
264
23 |
260
25 |
5 | Szállásköltség | 18 | 23 |
6 | Csoportos személyszállítás | 266 | 298 |
7 | Védőruha, védőfelszerelés | 5 | 15 |
8 | Munkahelyi szociális szolgáltatás | 54 | 59 |
9 | Munkaegészségügyi szolgáltatás | 70 | 75 |
10 | Munkavédelmi költség | 22 | 24 |
11 | Ügyvitel, munkahelyi irányítás költsége | 916 | 998 |
12 | Rezsianyag, munkahelyi energiaköltség | 44 | 47 |
13 | Felvonulás, munkahelyi berendezkedés, ideiglenes létesítmények költsége | 12 | 14 |
14 | Szerszámhasználat | 19 | 20 |
15 | Értékcsökkenési leírás | 63 | 63 |
16 | Nyomtatvány, írószer | 3 | 3 |
17 | Postaköltség | 2 | 3 |
18 | Telefonköltség | 4 | 5 |
19 | Bankköltség | 14 | 15 |
20 | Egyéb szolgáltatás:
– minőségbiztosítás, környezetvédelem |
2 | 2 |
21 | Kötelező adók, járulékok:
– iparűzési adó 2% – innovációs járulék 0,3% |
81
1 |
81
1 |
22 | Biztosítások | 11 | 12 |
23 | 1–22. Összesen | 3412 | 3721 |
24 | Produktivitási érték (ledolgozott napok alapján)* | 86,83 | 87,16 |
25 | Improduktív órák költsége
23. sor összesen × (1,00–0,8683) |
449 | 478 |
26 | Veszteségidő aránya | 6,5% | 6,5% |
27 | Veszteségidő költsége (23. sor x 0,065)** | 222 | 242 |
28 | Elvárt eredmény*** | 2% | 2% |
29 | Elvárt eredmény értéke (23+25+27. sor összesen x 0,02) | 82 | 89 |
30 | Mindösszesen (23+25+27+29. sor) | 4165 | 4530 |
Magyarázat az egyes fogalmakhoz:
* 24. sor: az összes munkaidő 86,83%-ában tudnak ténylegesen dolgozni (ledolgozott órák száma / fizetett órák száma). A 25. sor erre ad egy képletet, és kiszámolja, mennyi azoknak az óráknak a költsége, amikor fizetni kell az embereket, de nem végeznek munkát.
** A veszteségidő a nem termelő munkával töltött munkaidő (pl. gépek karbantartása).
*** Az elvárt eredmény a NAV kötelező nyereség-elvárása. Ha nincs nyereségünk, akkor az elvárt eredmény alapján kell adót fizetni.
Nagy Csaba