4530 forint lett a rezsióradíj

Alig köszön vissza az elmúlt hónapokban tapasztalt építőipari áremelkedés a hivatalosan megállapított új rezsióradíjban. A kormány novembertől 4530 forintban határozta meg a kötelező legkisebb rezsióradíjat. Ez 8,76 százalékos emelkedés az előző évihez képest. A rendeletben még az idei béradatokkal számolnak, holott januártól több mint 40 ezer forinttal magasabb lesz a szakmunkásoknak fizetendő garantált bérminimum.  

Mire való a rezsiróradíj?

Ahogy többször leírtuk, a rezsióradíjat nem kötelező alkalmazni, figyelembe venni viszont nagyon hasznos és erősen ajánlott is. Aki az államnak, önkormányzatnak dolgozik, valamilyen pályázati támogatással érintett beruházásban vesz részt, vagy a munkához közbeszerzés is kapcsolódik, annak alaposan meg kell magyaráznia, ha ennél alacsonyabb óradíjakkal számol. A rezsióradíjat úgy állapítják meg, hogy a közterhek befizetésével, a szabályok betartásával ennél olcsóbban nem nagyon lehet egy munkát elvállalni. Aki tehát ennél olcsóbban dolgozik, annak számolnia kell azzal a kérdéssel, hogy hogyan tud szabályosan működni ilyen alacsony óradíj mellett. Róla azt feltételezik, hogy nem fizeti be az adót, nem fizeti meg rendesen a munkásait, vagy nem fogja kifizetni az alvállalkozókat, különben nem tudná ennyire alacsonyan tartani az óradíját.

Korábban 12, idén csak 8,76 százalékkal nőtt

A rezsióradíj változásai nyomon követik az építőipar drágulását. Ennek fényében viszont elég furcsa az idei összeg meghatározása. Az éves emeléseket többnyire a szolgáltatások árának emelése és a munkaerő-költségek növekedése indokolja. Az emelés az elmúlt 4 évben mindig 12-14% volt, most viszont jóval kevesebb, mindössze 8,76%.

Szinte mindenhol magasabb költségekkel kell számolni

A rezsióradíj szerkezete nem változott a korábbi évekhez képest, csak az összegek módosultak. Korábban leginkább csak a minimálbér és a garantált bérminimum növekedése módosította a számokat, most azonban nem így van. Szinte kivétel nélkül minden tétel emelkedett néhány százalékkal.

Az energiaköltségek emelkedése, a szállítási költségek megugrása látható ugyan a számokon, ám egyik sem olyan mértékben, amit a gyakorlatban tapasztalhatunk. Az energiaárakat 6,8%-os, a személyszállítást 12%-os emeléssel árazták be.

A legnagyobb változást egy viszonylag kis tételnél, a védőruhák, védőfelszerelések árazásánál láthatjuk: 5-ről 15 forintra, azaz háromszorosára nőtt ez a költség. Feltehetően a koronavírus elleni védekezés miatti költségeket árazták így be.

Erőteljes a becsült szállásdíjak emelkedése is. Tavaly 18, idén 23 forintot tett rá ez a tétel az óradíjra, ami 27,7%-os emelést jelent.

Kisebb mértékben ismét megnövelték az úgynevezett produktivitási értéket. Ez azt az arányt mutatja, hogy a dolgozók munkaidejüknek átlagosan hány százalékát töltik tényleges termelőmunkával. Korábban ez 86,83 százalék volt, most 87,16 százalékra növekedett.

Sajnos a béreket és a járulékokat a rendelet az idei számokkal szerepelteti. Ez részben érthető, hiszen nem adhatnak ki egy ilyen összegzést a hivatalosan még meg sem jelentetett 2022-es béradatokra alapozva. Így elég nagy torzítást jelent, hogy az idei, 219 ezer forintos bérrel számolnak a jövőre várható 260 ezer forintos összeg helyett. Igaz, ezt a rendeletet az év első felében kellett volna kiadni, hiszen hivatalosan a 2021-re érvényes rezsióradíjat tartalmazza. Csakhogy április helyett novemberben adták ki, s valószínűleg a jövő év utolsó hónapjaiig ez lesz a hivatalosan elfogadott tarifa. Ahhoz viszont nem elég jók a számok.

A rezsióradíj változásai 2013-2021 között

Az építőipari minimális rezsióradíj és összetétele

Magyarázat az egyes fogalmakhoz: 

* 24. sor: az összes munkaidő 86,83%-ában tudnak ténylegesen dolgozni (ledolgozott órák száma / fizetett órák száma). A 25. sor erre ad egy képletet, és kiszámolja, mennyi azoknak az óráknak a költsége, amikor fizetni kell az embereket, de nem végeznek munkát. 

** A veszteségidő a nem termelő munkával töltött munkaidő (pl. gépek karbantartása).

*** Az elvárt eredmény a NAV kötelező nyereség-elvárása. Ha nincs nyereségünk, akkor az elvárt eredmény alapján kell adót fizetni.

Nagy Csaba