fbpx

6/3 milliós felújítási támogatás – Mire figyeljünk kivitelezőként vagy igénylőként?

Éveken keresztül a lakásfelújítás volt az a szürke zóna, ahová nem nagyon látott be se a NAV, se az építéshatóság, se az építésfelügyelet. Kivitelezőként ez nagyjából annyit jelentett, hogy a kevésbé haladós munkákért cserébe a kutyát sem érdekelte, hogy írunk-e szerződést, vagy hogy hogyan is van “lepapírozva” a dolog. “Jó lett a munka és nem túl drága? Hagyjuk a formaságokat!” Tavaly január elsejével, a felújítási támogatással ez megváltozott. Hirtelen az építtetők ragaszkodnak a papírhoz, a precíz árajánlathoz, szeretnének feltétlenül a teljes összegről számlát kapni, és érdeklődnek a tevékenységi körünk iránt. Megüthetjük a bokánkat kivitelezőként? Mire figyeljünk a szerződésnél? Hogyan adjunk számlát úgy, hogy aztán ne kelljen kétszer sztornózni?  

Hogy a cikk elején lelőjjem a slusszpoént: igen, én is megkaptam a Támogatói Okiratot, tehát ha minden igaz, 5 napon belül a számlánkon a pénz. Mi is könyékig benne vagyunk egy felújításban. Az összes kivitelezőnk haver, barát, akinek a férjem tervezte a házát, vagy legalább évek óta bevált riportalany. Nem is volt az ég egy adta világon semmi baj a munkák minőségével. Viszont mindenkinél azt éreztem, hogy a hátuk közepére nem kívánták a papírmunkát. 

Már az árajánlatot kiimádkozni sem volt egyszerű: volt, aki a vakolt, még le nem festett falra firkantotta fel, hogy miből mennyit vegyünk, és számolta ki alá, hogy mennyi lesz a munkadíj. Elgondolkodtam, hogy töltöm fel majd ezt az ügyfélkapun keresztül… Volt, aki azt mondta, hogy írjak szépen egy árajánlatot magamnak, hivatalosan, ő aláírja, aztán majd elszámolunk. A legnagyobb luxus az A4-es papíron kézzel írt ajánlat volt. Ezek alapján kellett írni egy rendes, hivatalos árajánlatot – nekem, aki még életemben nem adtam mondjuk gipszkarton szerelésre vagy gépészeti munkákra árat. 

Ha ez megvolt, meg kellett írnom a szerződést, keríteni két tanút, és folyton visszaterelni a beszélgetést arra, hogy “jó, de légyszi itt írd alá”. Az utolsó hónapban egyszer már azt álmodtam, hogy kedves, de nehezen elérhető kivitelezőket üldözök pár kinyomtatott papírral meg egy tollal a kezemben, földön, vízen, levegőben, akik egyáltalán nem értik, hogy miért is olyan fontos ez nekem. Magyarán: gyakorlatilag egy kivételtől eltekintve én rittyentettem “hivatalos formába” az összes árajánlatot, én írtam az összes szerződést, én diktáltam le, hogy mi legyen a számlán, napi szinten olvasgattam a fő-fő felújítós fórumot a Face­bookon, és most megosztom a tanulságokat.

Hogy fog a mi megrendelőnk jó szerződést írni – ha tényleg lábrázást kapunk attól, hogy mi intézzük a papírmunkát?

Úgy, hogy van, aki segítsen. Nem szokásunk más cégek szolgáltatását reklámozni, de a “Meáék”, azaz a “Pénzügyi mentorok” felújítási csomagja hatalmas segítség volt. 5000 Ft-ért minden benne van: mintaárajánlatok, mintaszerződések nyolc különböző szakmához és generálkivitelezéshez is. Olyan szerződésekkel, amiket a Kincstár “szeret”, tehát nem szokott elutasítani. A mintaszerződések alapján írtam én is a szerződéseket, a mintaszámlák alapján diktáltam le, hogy ki hogyan állítsa ki a számlát – kicsit máshogy, mint ahogy a saját logikám alapján csináltam volna. Viszont így működött, nekem, és sok ezer másik építtetőnek is. Lépésről lépésre le van írva az is, hogy hogyan kell beadni az ügyfélkapun keresztül, kicsit hasonlít az általunk írt, közkedvelt e-naplós kiadványhoz. Innen lehet megrendelni: www.penzugyimentorok.hu/csomag. Vagy ajánlhatjuk az építtetőnek, hogy rendelje meg. Ha még ezek után is kérdése van, a Facebookon tud tőlük kérdezni. Átlagosan fél napon belül válaszolnak. Itt lehet csatlakozni a Facebook csoporthoz, úgy is, ha az ember nem vette meg a Felújítási Csomagot: www.facebook.com/groups/felujitasitamogatas. 

Bár nem a mi kockázatunk kivitelezőként, de meg kell említeni, hogy a tapasztalatok alapján sokkal gyorsabban megkapják a megrendelők a pénzt, ha az Ügyfélkapun keresztül adják be az anyagot, mintha postán vagy a kormányablakon keresztül. Ha tehát mi is szeretnénk élni a felújítási támogatással, tanácsolható, hogy így adjuk be. Nem annyira bonyolult, főleg akkor, ha van, aki fogja a kezünket. 

Ne hitelezzünk! 

Első, és legfontosabb tanács: soha ne menjünk bele abba kivitelezőként, hogy “majd ha megkapjuk a támogatást, akkor kifizetjük!”. A felújítási támogatás utófinanszírozású: először megcsináljuk a munkát, aztán a megrendelő kifizeti nekünk, és majd ő később szépen lemeccseli az Államkincstárral, hogy visszakapja a pénzt. Ne mi hitelezzünk neki, ez nem jótékonysági munka!

Eleve: ha kiállítunk egy számlát, akkor igazolni kéne tudnia a megrendelőnek, hogy fizetett ahhoz, hogy a Kincstár utaljon. Ezt úgy szokták a bociszemű építtetők kicselezni, hogy készpénzes számlát kérnek tőlünk, nem átutalásosat, és kisdobos becsületszavukat adják, hogy ha megjön a pénz, fizetnek. 

Miért veszélyes ez? Egyrészt  a fórumokat olvasva egyáltalán nem 100%, hogy ő gond nélkül visszakapja a pénzt az államtól. Milyen okok jellemzőek, amikor a Kincstár nem fizet? Például nincs feltüntetve a ház a földhivatalnál. Több olyan, tizensok éve lakott épületnél kaszálták el így a kifizetést, ahol a megrendelő erről nem is tudott. Vagy olyan adótartozása van az ügyfélnek, amit észre sem vett: nem fizette be a súlyadót, vagy megcsúszott az ő katájával. És lehetett ügyetlen is: pl. rosszul töltötte ki a papírokat, amik a támogatáshoz kellenek. Ilyenkor persze ő futhat még egy kört, beadhatja újra, de ez az ő ügye. Nem jó hónapokig izgulni az ügyfél helyett, hogy mikor utal a Kincstár. Főleg, hogy mi arról nem is fogunk tudni. És ki garantálja akkor, hogy mi leszünk az elsők, akiket kifizet?

A másik ok, ami miatt nem jó hitelezni, az az, hogy ha áfásak vagyunk, akkor úgy kell esetleg pár százezer forint áfát befizetnünk, hogy még meg se kaptuk a pénzt. 

Mit tegyünk, ha katások vagyunk, és nem szeretnénk, hogy megdobja a bevételünket a munka?

A felújítási támogatáshoz a megrendelők szinte vadásznak a katás vállalkozókra. Miért? Mert nem kell áfát fizetni a munkájuk után. Valljuk be, igen fájdalmas a 27% áfa a munkadíjra, főleg így, ha se hitel, se bank, se e-napló, se semmi. Ha katások vagyunk, akkor tehát előnyben vagyunk az áfásokkal szemben. Csakhogy pont nekünk fontos, hogy ne lépje túl az éves bevételünk a 12 millió forintot. Mivel idén is jó eséllyel sorba fognak állni a felújítós ügyfelek, ezért még jobban vigyáznunk kell. 

Erre az a megoldás, ha az anyagot a megrendelő veszi meg, a saját pénzéből. Precízen írjuk ki neki, hogy mit vegyen! Akár el is mehetünk a szakkereskedésbe, és összekészíthetjük neki a “szeretetcsomagot”. Aztán fizesse ki ő! Ezzel azt is megússzuk, hogy az esetleges áremelkedést nekünk kelljen “lenyelnünk” (hogy miért macerás a szerződés módosítása, arról később írunk). 

Milyen árajánlatot adjunk?

Röviden: ami passzol majd a szerződésünkhöz, és amilyen összegről később majd ki tudjuk állítani a számlát. A kiadott árajánlatunk, a szerződés és a számla között ugyanis nem lehet árkülönbség! Tehát hiába emelkedne időközben mondjuk 30%-kal az alapanyagok ára, ha az ajánlatunkban és a szerződésünkben X forintot írtunk, akkor csak és kizárólag arról állíthatjuk ki a számlát! Ilyen szempontból egy cseppet sem rugalmasak a Kincstárnál, a beszámolók alapján nem egy, nem kettő támogatást utasítottak el amiatt, mert az árajánlat, a szerződés és a számla között pár ezer forint különbség volt. 

Persze ha időközben nagyon elszálltak az árak, vagy a megrendelőnek eszébe jutott, hogy hoppá, még ezt és azt a munkát is csináljuk mi meg, hiszen olyan szépen dolgozunk, akkor lehet szerződést módosítani. Új, módosító árajánlatot kell kiállítanunk, új, szerződésmódosítás nevű szerződést írnunk, amiben a régi és az új munkák is benne vannak, új számlát is kiállítani. A megbízónak mind az eredetieket, mint a módosítókat fel kell majd tölteni az Ügyfélkapun keresztül. Nekünk is volt egy ilyen módosító szerződésünk. Tovább tartott a papírmunka nekem, mint amennyi idő alatt megcsinálták a munkát. 

Milyen legyen akkor az az árajánlat? 

Általában a teljesen megszokott árajánlatunk jó lesz, feltéve, ha aránylag részletes árajánlatot szoktunk adni. Lényeges, hogy legyen benne teljesen elkülönítve az anyagár és a munkadíj – a Kincstár erre háklis. 

Nem lehetnek benne olyan tételek, amiket a megrendelő nem számolhat majd el. Tehát pl. hiába kopik majd el három csiszolóvászon is, az se nem munkadíj, se nem anyag. Azt építsük be az egyéb díjainkba, de ne szerepeljen az árajánlaton! Ugyanez igaz a benzinköltségre, meg például a tartalékkeretre. Ha se nem anyagköltség, se nem munkadíj, akkor ebben az esetben hanyagoljuk! 

A másik lényeges, hogy a Kincstár utólag be tudja azonosítani a számlákon szereplő tételeket, akár mi vesszük az anyagot, akár a megrendelő. Tegyük fel, hogy villanyszerelők vagyunk, katások, és nem szeretnénk, hogy a munka megpörgesse a bevételeinket. Tehát a megrendelő veszi majd meg az anyagot. Ilyenkor az árajánlatunk két részből áll: egy “szükséges anyagok” listából és egy munkadíj árajánlatból. 

A szükséges anyagok listán tételesen le kell írnunk, hogy milyen anyagok kellenek az adott munkához: pl. x méter zöld-sárga vezeték, y méter védőcső, n db mélyített szerelvénydoboz és z db kismegszakító. A lényeg az, hogy ha a Kincstár később megnézi a megrendelő által kifizetett anyagszámlát, akkor be tudja azonosítani, hogy igen, ő megvette ezt a 66 db mélyített szerelvénydobozt, és nem valami teljesen más van a számlákon. 

Jó, de felújításról van szó! Hogyan írjuk meg az ajánlatot, ha pl. fogalmunk sincs, hogy mennyi gépi vakolat vagy önterülő aljzatkiegyenlítő fog elfogyni, hiszen amennyit bevesz? 

Ilyenkor is célszerű, ha a megbízó veszi az anyagot. Ha három számla van, amin mélyalapozó van, mert annyiszor kellett visszamennie a tüzépre áruért, azért sem harapnak, ugyanúgy elszámolható. Mi pedig adhatunk a munkára pl. egy négyzetméterárat. Az látszik, hogy hány négyzetmétert kell felönteni vagy levakolni, és ha vakolásra és mélyalapozásra is adtunk árajánlatot, akkor a bíráló hivatalnok tudni fogja, hogy “jogos” a megrendelő nevére szóló anyagszámla.  

Minden esetben kötelező az árajánlat?

Nem. Ha a szerződés alapján teljesen egyértelműen beazonosítható, hogy mit csináltunk, akkor megúszhatjuk az árajánlatot. Pl. tegyük fel, hogy laminált padlót raktunk le, az anyagot a megrendelő hozta. Ilyenkor az árajánlat amúgy is csak annyi lenne, hogy x Ft/nm áron rakjuk le a padlót, esetleg y Ft/nm áron a szegélyt. Ezt nyugodtan beírhatjuk így a szerződésbe is. 

Természetesen a számlán is ez az összeg szerepeljen, melléírva, hogy mit csináltunk (például így: laminált padló lerakása). Az ilyen kisebb vagy nagyobb, de egyszerűbb munkákkal nem szoktak szórakozni. Ha csak egy vagy két munkafolyamatot csinálunk, nem kell agyonrészletezni. 

Szerződés – mi alapján írjuk meg?

Alapvetően jól tesszük, ha a MÁK mintaszerződését használjuk. (“Meáék” is ezeket alakították át a különböző szakmák és munkák szerint, de dolgozhatunk természetesen magunk is).

Az első oldal általános szerződés: ki a megrendelő, ki a vállalkozó, mi a munka elvégzésének a határideje. Ez egy általános, nagyjából változatlanul hagyható rész. Átírhatjuk egy kicsit a szájunk íze szerint, de a jogszabályi hivatkozások maradjanak benne! Vagy megírhatja akár a megrendelő is az árajánlatunk alapján. 

A “melléklet” az, amit feltétlenül nézzünk át! Ez egy bonyolultnak tűnő táblázat, de ne ijedjünk meg, nem reménytelen. Itt csak azokat a munkákat kell részleteznünk, amit mi csinálunk. A többi rubrikát nyugodtan üresen hagyhatjuk. 

Lássunk egy képzeletbeli példát! Villanyszerelőként arra kértek fel minket, hogy a ház teljes elektromos rendszerét újítsuk fel: új alapszerelés, új kötődobozok, új helyen lesznek a konnektorok és kapcsolók, és új a kapcsolószekrény is. Ilyenkor alapesetben alapszerelésre és szerelvényezésre adnánk árat, netán szintenként adnánk árat, vagy az is lehet, hogy az egész épületre négyzetméterárat adnánk. A melléklet ez esetben valahogy úgy néz ki, mint a fenti táblázatban szerepel. Csak az a), je), jg) sorokat töltjük ki, a többi rubrikát pedig üresen hagyjuk.

Minden szakmánál fontos, hogy a “szerződött konkrét felújítási munka” részét érthetően, beazonosíthatóan töltsük ki. Olyan szerződést is láttam már, ahol valamelyik betűvel jelölt pont mellett annyi konkrét munka volt, hogy csak az kitett egy egész lapot. De pl. a “tető cseréje, felújítása, szigetelése” valóban egymaga lehet akár 20 konkrét munkafolyamat is. Ilyenkor mindegyik munkafolyamattal egy “magasságban” legyen ott az ár. Az is jó, ha beazonosítható az adott anyag, amivel a felújítást végeztük. Ha pl. Cemix vakolatot használtunk a belső vakolásra, akkor írhatjuk azt ebbe a konkrét felújítási munkás rubrikába, a “belső vakolás Cemix xyz gépi vakolattal, x négyzetméter”. 

Számla – mennyire részletezzük ki?

Ha az árajánlatban és a szerződésben mindent precízen “kiprüntyögtünk”, akkor a számlá nem kell nagyon kirészletezni. Nem kell villanyszerelőként az utolsó szerelvényt is feltünteni a számlán, elég annyit, hogy “Villanyszerelési munkák szerződés szerint”. A minimális követelmény azért az, hogy a munkadíjat és az anyagköltséget vegyük külön, de ennyi. A számla végösszege természetesen stimmeljen a szerződés végösszegével, ami pedig stimmeljen az összes munkafolyamat összeadott árával. A könyvelőnk sem fog örülni, ha nem így lesz, és az építtető sem kapja vissza a pénzét az államtól. Természetesen kirészletezhetjük ennél jobban is: leírhatjuk tételesen, hogy mit csináltunk, milyen anyagokból, de ez nem követelmény. 

Vizsgálja-e a NAV, hogy mire adtunk számlát?

Visszatérő motívum a fórumokon az, hogy mi történjen akkor, ha hivatalosan az adott szaki nem vállalhatja el a munkát. Tegyük fel, festők vagyunk, és homlokzati hőszigetelést csináltunk. Ilyenkor bizony bennünk lehet a félsz, hogy nem adunk számlát a munkáról, hiszen jelenleg hivatalosan csak olyan brigád hőszigetelhetne, ahol van “épületszigetelő szakember”. Nekünk meg ilyen nincs, de évtizedek óta csinálunk homlokzati hőszigeteléseket. 

Erre az a bevált megoldás, ha annyit írunk a számlára, hogy “Lakásfelújítás – szerződés szerint munkadíj”. A NAV ugyanis ebben az esetben a szerződést nem látja, nem is érdekli, hiszen a támogatási csomagot nem nekik, hanem a Kincstárnak tölti fel az építtető. Ott is bírálják el, a NAV-nak ehhez semmi köze. A NAV csak a számlát látja, ami így is teljesen szabályos. 

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Nem érdemes cselezni – ha az ellenőrzés hibát talál, akár vissza is követelhetik a pénzt

“Madarak csiripelték”, hogy több olyan építtető is volt, akik már elvégzett felújításokra akarták felvenni a pénzt. A csel lényege az lett volna, hogy egy nem támogatható építkezést a jelenleg már támogatható, de már tavalyelőtt befejezett felújításra számolnának el. A régi címére és tulajdonosának a nevére kérnék a számlákat, így féláron lenne nekik az új felújítás.

A másik mindent vivő ötlet, hogy jóval több anyagot akartak elszámolni, mint amennyit az adott felújításra el lehetett volna.

Ne menjünk bele ilyen csalásokba, ugyanis a támogatás folyósítása után hat hónapon belül ellenőrizhetnek, és ellenőrizni is szoktak. Ha az elszámolt számlán ott a “Jégfehér Monília” csempe, a falon pedig mozaikcsempe, hamar kiderül a turpisság. De az is elvétve jön össze, hogy pl. ugyanannyi négyzetméter gipszkartonozást kelljen itt csinálni, mint kellett volna ott.  Ha tavalyelőtt csinálták az eredeti felújítást, akkor ez a vonat sajnos már elment. Ahogy akkor sincs mit tenni, ha valaki nem jogosult a támogatásra. Ne asszisztáljunk költségvetési csaláshoz, nem biztos, hogy megússzuk szárazon!

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

518/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet szerinti felújítási munka 

Szerződött konkrét felújítási munka  Vállalkozói díj (bruttó Ft) 
A

anyagköltség

B

tervezési/ munkadíj 

A+B költség összesen 

a)

víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső, illetve külső hálózatának kiépítése vagy cseréje
  • vezeték kiépítése védőcsővel
  • lakáselosztó szerelése
0 Ft

0 Ft

500.000 Ft

80.000 Ft

500.000 Ft

80.000 Ft

je)

a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét  
  • 85 db konnektor kiállás szerelése 
  • 15 db kapcsolóhely szerelése
  • 100 db elektromos szerelvény szerelése
0 Ft

0 Ft

0 Ft

300.000 Ft

150.000 Ft

100.000 Ft

300.000 Ft

150.000 Ft

100.000 Ft

jg)

a lámpák vagy világítótestek beépítését vagy cseréjét 
  • 15 db spotlámpa szerelése
  • 3 db lámpatest felszerelése
0 Ft

0 Ft

80.000 Ft

20.000 Ft

80.000 Ft

20.000 Ft

Sipos Anna

Ezek még érdekelhetik:

Osztatlan közös telken saját részre

Adott egy osztatlan közös telek, melyet használati szerződés alapján külön részre „bontunk”. A telekre ikerházat építenénk úgy, hogy az épület tervezése és kivitelezése is külön menne. Sőt az egyik lakást maga az építtető szeretné a saját kezével felhúzni. Hogy kell ezt a hatóságnál lezongorázni? Hogyan kell a saját részre kivitelezést lepapírozni? Ahogy előzőleg írtuk, jelenleg…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Szomszédjogok egyszerű bejelentésnél

A szomszéd telken egy hatlakásos társasházat terveznek építeni egyszerű bejelentéssel. Olvasónk úgy tudja, hogy a tervezett épület nem felel meg az építési szabályoknak, viszont egyszerű bejelentésnél szomszédként nincs beleszólása az ügybe. Hogyan értesülhetnek szabályosan a szomszédok egyszerű bejelentéskor arról, hogy mi épül a szomszédban? Hogyan jelezzék, ha nem tetszik nekik a tervezett épület? Hatlakásos, legfeljebb…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Ki felel a kivitelezésért, ha nincsenek tervek?

Ipari padló kialakításához nincsenek rendes, részletes kivitelezési tervek, csak egy külföldi, minimális számítást tartalmazó dokumentáció. Hazai tervező nem adja a nevét a kivitelezéshez, de ennek ellenére a kivitelező és a felelős műszaki vezetője bevállalná a munkát. Megengedheti a műszaki ellenőr, hogy így alakítsák ki az ipari padlót? Alapvetően az építtető vagy meghatalmazottja (pl. a műszaki…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Utólag lehet pótolni az e-naplót?

Egy e-naplós építkezésen a fővállalkozó úgy tájékoztatta az alvállalkozóját, hogy a villamossági munkákat nem kell naplózni. Utólag kiderült, hogy mégis kellett volna, viszont a munkákkal már hónapokkal ezelőtt végeztek. A villanyszerelő alvállalkozó a biztonság kedvéért bekérte e-mailen a munkavállalók napi jelentéseit. Elég ez ahhoz, hogy megússzák a büntetést? Ha egy építkezés e-naplós, akkor minden kivitelezési…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A nemfizetést is naplózni kell?

Társasház építésnél az építőanyag drágulása és a munkadíj emelkedése miatt az építtető nem akarja kifizetni a kivitelezőt. Kérdés: a nemfizetési problémákat az építési naplóban is dokumentálni kell? Az e-építési napló egy olyan felület, ahol nemcsak magát a kivitelezés folyamatát lehet és kell is dokumentálni, hanem arra is használható, hogy a kivitelezés résztvevői egy-egy eseti bejegyzéssel…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építőipar – nem fényes a helyzet

Jelentősen zsugorodik az építőipar szelete a gazdaság tortájában. A KSH adatai szerint a termelés 7%-kal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. A valóságban ennél jóval nagyobb a zuhanás, de területenként különböző a mérték.  Mi az oka ennek a nagy esésnek, meddig fog tartani, és melyek azok a területek, amiket nem érint annyira a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Tervezői szerződések teljesítési határideje és kötbérezése

Tervezőként pontosan tudjuk, hogy kötelező a teljesítési határidőt is belefoglalni a szerződésbe, és igencsak szeretik kötbérrel „díjazni”, ha valamivel megcsúszunk. Igen ám, de mi van akkor, ha a határidőnk előtt pár nappal kapunk a megrendelőnktől néhány olyan „apróságot”, ami miatt előre látjuk: ha a következő három napban literszámra öntjük magunkba a kávét és elfelejtjük az…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építkezés mezőgazdasági területeken: Mikor kell humuszmentési talajvédelmi terv?

Tervező létünk során szinte biztos, hogy előbb-utóbb belefutunk mezőgazdasági területen építendő engedélyköteles épületbe. Munkatársunk is így járt, hiszen azzal “támasztotta meg” a hatóság, hogy akkor márpedig kéri szépen becsatolni a humuszmentési talajvédelmi tervet. Egyáltalán mit is takar pontosan ez a talajvédelmi terv? Mikor kötelező? A Földhivatalnál is lesz egy plusz körünk vagy akár kettő is?…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Biztosítsuk a betonpadlónk síkpontosságát 3D lézerszkennerrel!

Elérni, hogy egy frissen öntött beton vízszintes legyen, nem kis feladat. Akárhogyan is igyekszünk, akárhányezer négyzetméter van a kezünkben, száradás után legtöbbször ugyanaz a baj: jobban hasonlít a Baranyai-dombságra, mint egy feszített víztükörre. Majd ezután következik a szakik réme: lehet szépen helyrehozni a hibákat, pótolni a völgyekben és csiszolni a hegyeken. Persze használhatunk önterülő aljzatkiegyenlítőt…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Drágul a TSZSZ igénybevétele – a nagyvállalatoknak fog jobban fájni

Mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk a nagy cégeknek, ha szeretnék igénybe venni a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szolgáltatásait. A kormány felemeli a szakértői közreműködés díját egy tervezett kormányrendelet szerint, de a TSZSZ szerint ennél is nagyobb emelésre volna szükség. Ma gyakorlatilag fillérekért adnak szakvéleményt milliárdos nagyvállalatoknak is – ezen kellene változtatni. A TSZSZ díját rendelet…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Új építőipari szabványok (2023. június – augusztus)

Építőanyagok és építés MSZ EN 303-5:2021+A1:2023  Fűtőkazánok. 5. rész: Szilárd tüzelőanyagokkal üzemelő, kézi és automatikus táplálású, legfeljebb 500 kW névleges hőteljesítményű fűtőkazánok. Terminológia, követelmények, vizsgálat és megjelölés  MSZ EN 13126-3:2023  Zárak és épületvasalatok. Ablakok és erkélyajtók. Követelmények és vizsgálati módszerek. 3. rész: Tolózárak, főként bukónyíló, először bukó és csak bukó vasalatok esetén MSZ EN 13200-4:2023 …

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kókány után dolgozni

Hogy előzzük meg a jogi hercehurcát, ha az előttünk dolgozó „szaki” munkája csapnivaló? Az egymásra épülő munkák során gyakran belefuthatunk az előttünk dolgozók – szépen fogalmazva – ballépéseibe. Kimaradt ez, kókány az, hitvány amaz. Aztán persze a megrendelő nekünk már nem akarja még egyszer kifizetni azt a plusz munkát, amit a silányul dolgozó elődünk melójának…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bővítés vagy felújítás nem mehet 5% áfával, de rendeltetésmódosítás igen?

Ha egy magánszemély generálkivitelezővel építi az új házát, akkor nagyon kedvezményes, 5%-os forgalmi adóval veheti meg.  De mi a helyzet felújításkor, bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén? Van-e arra mód, hogy ilyen munkáknál is alkalmazni lehessen a kedvezményes lakásáfát? A normál adózáshoz képest jóval alacsonyabb áfakulcsot a kormány csak új építésű lakások létrehozása esetén biztosítja. Ezt kedvezménynek…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Enyhítik a tűz- és munkavédelmi szabályokat

Egyszerűsíti a kormány a tűz- és munkavédelemmel kapcsolatos szabályokat, adminisztratív előírásokat. A tervek szerint a jövőben kevesebb helyen kell majd tűzvédelmi szabályzatot készíteni, és ritkulhat a tűzvédelmi oktatások gyakorisága is. A munkavédelmi oktatás pedig az elképzelések szerint egyes munkahelyeken úgy is teljesíthető lesz, hogy a munkáltató átadja a dolgozónak a miniszter által közreadott oktatási tematikát,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Emelkednek az építéssel kapcsolatos bírságok

Az egyéb szabálysértési bírságokhoz hasonlóan megemelik az építési és építésfelügyeleti bírságokat is. Itt is minden tételt egységesen 30%-kal növeltek. Az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a különböző szabálysértési bírságok emelését tartalmazó rendeletek. Magasabb lett a helyszíni bírság, többet kell fizetni a gyorshajtásra vagy bármely más közlekedési szabályszegésre. Az emelés minden büntetési tételnél azonos mértékű, egységesen…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Megjelentek az új napelemes szabályok

Hetek óta valamennyi érintett azt találgatja, miként fognak megváltozni 2024 januárjától a háztartási napelemes rendszerek működtetésére vonatkozó szabályok. A kormány jelentős szigorítást akart bevezetni ezen a területen, ám úgy tűnik,

Tovább »

Szavatosság megszűnő vállalkozással

Mit tehet a fővállalkozó, ha szavatossággal tartozik az átadott munkáért, ám a feladatot ténylegesen elvégző egyéni vállalkozó időközben már felhagyott ezzel a tevékenységgel? Lehet-e valahogyan szavatossági igényt érvényesíteni megszüntetett vállalkozással szemben? Alapesetben a fővállalkozó tartja a hátát Olvasónk cége egy gazdasági épületet hozott tető alá, melynek gépészeti berendezéseit egy egyéni vállalkozó szerelte alvállalkozóként. Szavatossági probléma…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A festőnek is kell kivitelezői nyilatkozatot adnia?

“Magánépítkezésben vagyunk éppen, ami nem e-napló köteles. Minden kivitelezőtől be kell kérnünk a kivitelezői nyilatkozatot? Attól is, aki esetleg csak két-három napot dolgozik, mint mondjuk a festő vagy az ablakos?”  Ha nincs generál, akkor  az építtetőnek kell minden szakmunkát végző vállalkozóval külön szerződést kötnie. A szerződésben a munkavégzésre vonatkozó kikötések és határidők mellett szerepelnie kell…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kétlakásos ikerházra hány e-napló kell?

Egyszerű bejelentéssel épül a kétlakásos ikerház. Az ikerház két részét két külön generálkivitelező építi. Az egyik lakás már szerkezetkész, a kivitelezéshez már megnyitották az e-naplót. A másik lakás építését most kezdenék, de nem tudják hogyan naplózzanak. Egyben vagy két külön e-naplóban vezessék az építkezést? Egy bejelentés – egy napló A válasz nagyon egyszerűnek tűnhet. Mivel…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

A redőny felszerelését is e-naplózni kell?

Olvasónk főként alvállalkozóként árnyékolástechnikai munkákat végez e-naplós építkezéseken. Gyakran tapasztalja azonban, hogy annak ellenére, hogy e-naplós a kivitelezés, őt nem hívják meg az e-naplóba, mondván túl sok a macera vele. Származhat ebből hátránya olvasónknak? Járhat érte bírság? A kivitelezési szabályok nem tesznek különbséget a kivitelezési munkák között, magyarán nincs olyan, hogy kicsi vagy nagy kivitelezési…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kell új e-naplót nyitni, ha férjhez megyünk?

Egy családi ház építésnél az e-naplót már megnyitották, de a kivitelezést még nem kezdték el. Az e-napló megnyitása óta az építtető pár összeházasodott, a hölgy neve megváltozott. Mit lehet tenni ilyenkor? Kell új e-naplót nyitni? Ha az építtető személyében változás történik, akkor a változást jogutódlással lehet elintézni. Viszont olvasónk esetében más a helyzet, hiszen az…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Vissza lehet vonatni a használatbavéltelt elszámolási vita esetén?   

A használatbavételi engedély kiadása előtt elmérgesedett a viszony a beruházó és a kivitelező cég között, így minden eszközzel próbálják bojkottálni egymást. A kivitelező végül nem is adta ki az FMV és kivitelezői nyilatkozatokat. Az építtető mégis megkapta a használatba vételt. Ezt a kivitelező cég megtámadta, arra hivatkozva, hogy mivel nem volt érvényes kivitelezői nyilatkozat, a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Lehet-e mellékes a melléképület? 

Át kell-e vezetni egy garázst vagy kerti tárolót a földhivatali térképre? Olvasónknak néhány éve épült meg a családi háza, erről hatósági bizonyítványuk is van. Menet közben azonban két melléképületet is felhúztak. A 100 légköbmétert egyik sem éri el, tehát engedély nélkül épültek. Mi ilyenkor a tennivaló? Hogyan járnak el szabályosan? Mikor nem kell engedély a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Átalakul a könyvelők képzése, újra kötelező lesz a hatósági tanfolyam

Átalakítja a kormány a mérlegképes könyvelők képzését. Ma egy ilyen tanfolyam elvégzéséhez elég egy érettségi és egy 500-600 órás szakmai képzés, amit egyre gyakrabban kínálnak távoktatásos formában. Jövőre ennek vége: a könyvelők képzését átveszi az állam, visszahozzák a hatósági tanfolyamokat.  A mérlegképes könyvelők képzésének a mai modellje alig három éve működik. A szakképzés 2021-es átalakítása…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Cseréljük ki a régi keringetőszivattyúkat korszerűekre! 

Rengeteg áramot spórolhatunk velük Nem sokszor gondolunk a keringető szivattyúkra áramfogyasztás szempontjából. Pedig egy régi, elavult vagy újabb, de bonyolultabb fűtési rendszer esetén a fogyasztásuk akár annyiba is kerülhet, mint egy energiahatékonyabb ház teljes éves fűtése H tarifán. Megéri az elavult szivattyúkat korszerűekre váltani? Mennyit lehet spórolni? Mit tudnak a korszerű szivattyúk, amire a régebbi…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bezuhant a lakásépítések száma

Az első félévben a lakásépítések száma 19%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakától. Hasonló számokat tudtunk legutóbb is mutatni, akkor a statisztikai hivatal első negyedéves adatait összegeztük. A visszaesés tehát folytatódik, most már jól látszik, hogy ez fogja meghatározni az egész évet az építőiparban. A KSH szerint az első félévben mindössze 7353 új lakást…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Mozgóbér: mennyire köthető a teljesítményhez a fizetés?

Sok munkaadó jobban szereti a teljesítménybért, mint az időarányos bérezést, mert hozzá tudja kötni a fizetéseket a teljesítményhez. Elvégre nem azért fizetünk senkit, hogy üldögéljen a fizetett munkahelyén. De vajon lehet-e valakit teljes egészében teljesítménybérben fizetni? Mi legyen a munkaszerződésben akkor, ha mozgóbérrel szeretnénk valakit felvenni? Mi az a mozgóbér? Sok álláshirdetésben találkozunk a mozgóbér…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Gyűjtse-e a számlákat az átalányadózó?

Több olvasónk is felvetette a kérdést, hogy ha egyszer átalányadós, a költségeket az előre megállapított átalány alapján számolja el, akkor neki meg kell-e egyáltalán őriznie a bejövő számlákat? Érdemes foglalkoznunk a kérdéssel, mert nagyon sokba kerülhet, ha valaki hibás gyakorlatot követ.  Az átalányadózó egyéni vállalkozónak valóban nem kell azzal foglalkoznia, hogy költségeit a bejövő számlák…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Hová lett a rezsióradíj?

Utoljára másfél évvel ezelőtt hirdetett ki érvényes építőipari rezsióradíjat a kormány. Bár a díjak módosítására vonatkozó legutóbbi szakmai ajánlás 2022 februárjában megszületett, rendelet ezt azóta sem erősítette meg. Csakhogy a legutóbbi óradíjak kihirdetése után indult el igazán az infláció, ami mára használhatatlanná teszi a hivatalos óradíjakat. Az építőipari rezsióradíj valójában nem egy kötelezően alkalmazandó hatósági…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Megjelentek az új CSOK-szabályok

Jövő januártól megszűnik az eddig ismert Családi Otthonteremtési Kedvezmény. A CSOK és a korábbi falusi CSOK egy új támogatási formává alakul át, melyet csak a rendeletben megjelölt kistelepüléseken, az ország

Tovább »

Sorvezető: mikor melyik OTÉK-ot kell alkalmazni?

Készített a kormány egy sorvezetőt az országos településrendezési és építési követelmények alkalmazásához. Az OTÉK módosításába bekerült új bekezdések azt veszik sorra, hogy új építés engedélyezésekor vagy egyszerű bejelentés során az

Tovább »

Panasztörvény – az 50 főnél többet foglalkoztató cégekre is vonatkozik

Július 25-én lép hatályba a panaszokról, közérdekű bejelentésekről és a visszaélések bejelentésével kapcsolatos szabályokról szóló törvény. Az előírások egy része a vállalkozókat is érinti. Az 50-nél több dolgozót foglalkoztató cégeknek is működtetniük kell egy visszaélés-bejelentési rendszert. Kit érint? Az előírás két nagy csoportra vonatkozik: minden olyan vállalkozásra tevékenységi körtől függetlenül, ahol 50-nél több munkavállaló dolgozik…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kiterjesztett gyártói felelősség – egyszerű felhasználóként is lehet vele dolgunk

Július 1-től lépett életbe a kiterjesztett gyártói felelősség, vagy ahogy mindenki beszél róla: az EPR. A cél az, hogy a hulladékkezelés költségeit fizettessék meg az előállítókkal is, így a cégek számára ez fizetendő díjakat is jelent majd. Elsősorban a gyártók és a forgalmazók érintettek, de egy építőipari vállalkozás is könnyen belefuthat az EPR-be. Elég, ha…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Jöhetnek a vendégmunkások, de nem minden vállalkozáshoz

Elfogadta a Parlament a vendégmunkások foglalkoztatásáról szóló törvényt. A vendégmunkások tartózkodási engedélye két évre lesz érvényes, ez egy évvel meghosszabbítható, a három év lejárta után pedig azonnal új kérelmet adhat be az érintett. Így szinte bármeddig itt dolgozhatnak az EU-n kívüli országokból, akár a Távol-Keletről vagy Ázsiából érkező vendégmunkások. A szabályok azonban erős korlátozásokat tartalmaznak,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Kerti kutak bejelentése: minden előírást eltöröltek

Idén év végén járt volna le a korábban engedély nélkül fúrt vagy ásott kerti kutak bejelentésének a határideje. Ez az utólagos engedélyeztetés évek óta téma, most a koronavírus-járvány miatt adott több éves haladék járt volna le. Csakhogy a kormány inkább úgy döntött, véget vet ennek a több éve tartó átmeneti állapotnak, és gyakorlatilag eltörölnek minden…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Egyszerű bejelentéssel épült engedély helyett

Mi a teendő, ha megtagadják a hatósági bizonyítvány kiadását, mert nem lett volna elég az egyszerű bejelentés? Az építészek nem jogászok, bár egyre gyakrabban érzik úgy, hogy egy ilyen diplomának is lapulnia kellene a fiókjuk alján. Olvasónk esetében is valami hasonló történt: nem volt biztos abban, hogy elég-e az egyszerű bejelentés az egyik építkezés elindításához…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Előtetőt bárhova lehet építeni?

Májusi számunkban foglalkoztunk a terasz lefedésének kérdésével. Ekkor főként az engedélyezési szabályokat jártuk körbe. Viszont olvasóinkban felmerült még pár kérdés. Például: ha nem kell engedély egy teraszfedéshez, mert az „csak” egy előtető lesz, kell még más szabályra is figyelni? Az építési szabályok szerint nem kell építési engedély a kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető,…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Milyen nyelven legyen a teljesítménynyilatkozat?

Olvasónk sátorszerkezetet állítana fel először csak ideiglenesen, majd később állandóra. A sátor 2013-as teljesítménynyilatkozata román nyelvű. Le kell ezt magyarra fordítani? Mikor kell és hogyan lehet a sátor véglegesítését elintézni? Ideiglenes sátorszerkezet felállításához nem kell építési engedély, ha a megépített szerkezet legfeljebb 180 napig áll. Az ideiglenes sátorszerkezetek elhelyezéséhez jegyzői engedély kell. A sátornak rendelkeznie…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Rövid séta az elektromos autótöltők világában

Egyre többen kérnek elektromos autótöltőt a garázsukba is, hiszen egyre több az elektromos autó. Benne van a levegőben, hogy az új társasházakhoz kötelezőek is lesznek, sőt, előbb-utóbb ezt a kört az új építésű házakra is kiterjeszthetik. Bár az autótöltők alapvetően könnyen telepíthetőek utólag is, mégis pár megválaszolásra váró kérdés felmerült bennünk. Kell-e 3 fázis? Ki…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Faház – de nem könnyűszerkezetes

Előregyártott CLT elemekből készült ház építkezésén jártunk A CLT egy angol mozaikszó, a cross laminated timber, vagyis a keresztirányban ragasztott faanyag fedőneve: tulajdonképpen egy tömörfa alapanyagú teherhordó szerkezetről van szó. Ez a technológia szédületes gyorsasággal kezdett elterjedni hazánkban is. Hogy miért? Többek között azért, mert alkalmas a tégla és a beton helyettesítésére, és sokkal gyorsabb…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Változtak a szakmagyakorlási feltételek műemléki és településtervezési területen

Műemléki és településtervezési területen módosította a kormány a szakmagyakorlási feltételeket. Enyhültek a végzettségre és gyakorlati időre vonatkozó elvárások, illetve mindezek alól felmentést is adhat a Magyar Építész Kamara. Legutóbb egy évvel ezelőtt módosította a kormány azt a rendeletet, melyben az egyes építőipari szakterületek folytatásához szükséges jogosultságokat állapítja meg. Akkor részletezték a műemléki területtel valamint a…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Bejelentették: jövő évtől csak falusi házakhoz lesz CSOK

Részleteket még nem tudunk Lapzártánk idején, egy héttel a változások bejelentése után még nem jelent meg a csok-ot módosító kormányrendelet, így csak a kormány bejelentése alapján tudjuk a módosításokat összefoglalni. Mi lesz a csok-kal, hogyan alakulnak át a lakásszerzési támogatások? Rendelet tehát még nincs, amit ismerünk, azok csupán a június 22-én elhangzott bejelentés részletei. A…

Bővebben

A bejegyzés eléréséhez Építő Élet Online megvásárlása szükséges.

Bővebben

Tovább »

Építő Élet 2023. szeptember

Kedves Olvasóink! Fogadják sok szeretettel a 2023. szeptemberi számunkat. A *-al jelzett bejegyzéseinket előfizetés nélkül is megtekinthetik. Emelkednek az építéssel kapcsolatos bírságok Enyhítik a tűz- és munkavédelmi szabályokat Bővítés vagy

Tovább »