A karbonsemlegességi mutató azt jelzi, hogy az adott épület milyen szén-dioxid lábnyommal rendelkezik. Az alkalmazását uniós szinten 2030-tól teszik majd kötelezővé, de az ÉVOSZ Környezettudatos és Szerelt Technológiás Szakmai Tagozata (MAKÉSZ) Magyarországon önkéntes alapon vállalta a mutató idő előtti bevezetését.
Az intézkedés célja az emberek tájékoztatása, hogy tisztában legyenek vele, hogy az általuk megrendelt ház mennyire felel meg jövőbeni elvárásaiknak. A dokumentum választ ad arra, hogy a kívánt épület mennyi szén-dioxidot bocsát ki, de a karbonsemlegességi mutató kiszámításánál azt is figyelembe veszik, hogy az épület az anyaga előállításánál mennyi szén-dioxidot kötött le és azt is belekalkulálják, ha az építőanyagot messzebbről kell a helyszínre szállítani – mondta el Kárpáti József, a MAKÉSZ elnöke. A szén-dioxidot főként a növények kötik le, közülük nagyon jó építőanyag a fa és a kender is. Európában az építőiparban főként a lucfenyő terjedt el. Lucfenyőből Magyarországon a klímaváltozás miatt már csak elenyésző mennyiség van, így Nyugat-Európából szerzik be a készházak szerkezetéhez szükséges faanyagot, a fűrészáru pedig Szlovákiából, Ukrajnából és Romániából érkezik. Mivel a lucfenyő nem áll korlátlan mennyiségben rendelkezésre, ezért már az Európai Készházgyártók Szövetsége is szorgalmazza, hogy alternatív fafajokat használjanak fel az építőiparban. Ezt a helyzetet a MAKÉSZ is felismerte, ezért együttműködik a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karával és a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Karával is. A felsőoktatási intézményekkel való együttműködés kutatás-fejlesztési tevékenységet szolgál , hiszen ahhoz, hogy az országban található lombos fafajtákból építési termék legyen, kísérletekre, laborvizsgálatokra van szükség. A kendert az építőiparban Olaszországban, Németországban, de már Magyarországon is használják.
Forrás: MTI
