Évről-évre az a munkaügyi ellenőrzések egyik fő tapasztalata, hogy az építőiparban található a legtöbb feketemunkás. Idén tavasszal a foglalkozás-felügyeleti hatóság külön ellenőrzést indított az építőipari vállalkozások vizsgálatára. Az eredmény nem meglepő: a vizsgált vállalkozások 83 százalékánál találtak valamilyen munkaügyi jogsértést. Minden harmadik ellenőrzött dolgozót feketén foglalkoztatták.
Az áprilisban és májusban zajlott vizsgálat célja eleve a feketefoglalkoztatás feltárása volt. Az építőiparban évek óta ez a leggyakoribb szabálytalanság, ebből az ágazatból kerül ki a legtöbb be nem jelentett munkavállaló. És ez nem csak egyszeri adat. Ha megnézzük az elmúlt 10 év hasonló statisztikáit, minden évben hasonló adatokat láthatunk. A feketén foglalkoztatottak aránya az elmúlt 5 évben nem is tudott 40 százalék alá csökkenni. A csúcsot 2017-ben érte el, akkor az összes ellenőrzött építőipari dolgozó 47 százalékát foglalkoztatták bejelentés nélkül a munkaadók.
A mostani vizsgálat ennél jóval alacsonyabb eredményt mutat, 32 százalékot. Ám ez annak is köszönhető, hogy az első negyedévben végezték a vizsgálatot. Ugyanis a feketemunka is szezonális: a nyári nagy építkezéseken mindig több a szabálytalan foglalkoztatás. Tavaly az egész évben összesen 42 százaléknyi feketemunkást találtak, az év első negyedévében viszont csak 37 százaléknyit. A szabálytalan foglalkoztatás tehát nyáron sokkal gyakoribb, mint máskor.
Érdekes tapasztalat, hogy a szabálytalan foglalkoztatás főleg a magyar állampolgárokat érinti. Azért furcsa ez, mert az összkép mintha azt mutatná, hogy nagyon sok a határon kívüli munkás, főleg ukrán, szerb állampolgárságú emberekkel lehet találkozni. A szabálytalanságokban mégsem ők az érintettek. A vizsgálat során 2520 dolgozót ellenőriztek, közülük 811 volt feketén foglalkoztatott. Közülük viszont mindössze hatan voltak EU-n kívüli országból érkezett dolgozók.
A szabálytalanságok egy része egyébként kisebb súlyú volt, de 417 esetben munkaügyi bírságot is kiszabtak. A többi esetben figyelmeztetéssel, vagy figyelmeztetéssel és valami kötelező intézkedés végrehajtásával úszták meg a foglalkoztatók a célzott ellenőrzést.
A feketemunka formái
Sokat emlegetjük a feketefoglalkoztatást. Ennek leggyakoribb formája, hogy egyszerűen nem jelentik be a dolgozót. Nincs munkaszerződés, csak szóbeli megállapodás. Különösen így van ez az alkalmi munkásokkal, akiket legtöbbször még az egyszerűsített foglalkoztatás keretében sem jelentenek be. Gyakori az is, hogy a szerződés néha napokkal, vagy akár hetekkel a foglalkoztatás megkezdése után készül el.
Sokszor előfordul a részmunkaidős bejelentés is teljes munkaidőben dolgozó embereknél. A hatóság szerint ezt nagyon nehéz bebizonyítani. Ezekről a munkaidőkről nincs nyilvántartás. Általában a munkavállalók nem merik elmondani, hogy a rendes munkaidőn felül „túlórázni” szoktak, vagy akár hétvégén is dolgoznak.
Elég bevett gyakorlat az is, hogy a dolgozók egy részének a foglalkoztatását már az ellenőrzés megkezdése után próbálják meg hivatalossá tenni. Az ellenőrök megjelenését telefonon jelzi egy dolgozó a telephelyen lévőknek, akik aztán azonnal elkezdik bejelenteni az érintett munkásokat. A dolog szándékosságát persze könnyű lefülelni, hiszen az internetes benyújtás idején látszik, hogy az már az ellenőrzés kezdete után történt.
Van, hogy a sietségben elmarad a papírmunka
Sok esetben egyébként a jogsértések nem szándékosak, gyakori a figyelmetlenség, vagy egyszerűen a sietség is. Képzeljük magunkat egy ilyen helyzetbe! Nagyvárosi építkezés, rengeteg ember mozog egyszerre a munkaterületen. A határidők folyamatosan szorítanak, haladni kell, különben azonnal kötbéreznek. És akkor reggel kiderül, hogy ma négy emberrel kevesebben jöttek be dolgozni, mert az egyik betegnek mondja magát, a másikakat meg már el sem lehet érni. A helyben tartózkodó vezető azt teszi, amit tud: megpróbál azonnal embert szerezni valahonnan. Akár az utcáról is berángat akárkit, csak valaki fogja meg a lapátot végre. Nem az lesz az első dolga, hogy a papírmunkát elintézze.
Egyéb, tipikus jogsértések
A feketefoglalkoztatás mellett a leginkább előforduló probléma a munkaidő-nyilvántartások hiánya. Az intézkedések legnagyobb részét, 39%-át a nyilvántartási kötelezettség valamilyen megszegése miatt kellett meghozniuk az ellenőröknek. Vagy nem volt megfelelő nyilvántartás a dolgozókról, vagy volt, de hiányos, esetleg hamisított adatok szerepeltek benne. A célvizsgálat tovább erősítette azt a tapasztalatot, hogy az építőiparban rendszerint egyáltalán nincs munkaidő-nyilvántartás. Az erre adott magyarázatok is változatlanok évek óta: „elfelejtettük magunkkal hozni“, „a másik autóban maradt“, „a könyvelőnél van”, illetve hogy „nem hordják magukkal a jelenléti íveket, mert elázik, elveszik, piszkos lesz”. A beszámoló szerint az építőiparban fokozottan igaz, hogy nem is akarnak a munkáltatók munkaidő-nyilvántartást vezetni. Hiszen a nyilvántartás visszamenőleg is igazolná mind a bejelentés nélküli foglalkoztatás tényét, mind pedig a munkaidővel és a kifizetésekkel kapcsolatos előírások megszegését.
A fentiek után egyáltalán nem meglepő, hogy alig találtak az ellenőrök a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságokat (mindössze 11%-nál fordult elő ilyen). Hiszen a többségnél olyannyira hiányoznak a ledolgozott órákra vonatkozó nyilvántartások, hogy lehetetlen követni a ledolgozott munkaórákat. Nincs papír – nincs szabálytalanság.
Kevés volt a bérkifizetésekkel kapcsolatos probléma is. Még a feketén foglalkoztatott dolgozók is elismerték, hogy rendben meg szokták kapni a megállapodásban szereplő összegeket. A munkáltatók tudják jól, hogy a jó szakembert, de még a segédmunkást is jól meg kell fizetni, mert most nagy a verseny a piacon. Nem is a béreken spórolnak, inkább a közterheken igyekeznek megtakarítani a magas béreket. A dolgozók megkapják rendben a béreket és a pótlékokat is (túlóra, hétvégi munka). Sőt, az ellenőrök ugyan bizonyítani nem tudják, csak sejtik, hogy a szabályosan bejelentett dolgozók is jócskán kapnak még a hivatalos béren felül, zsebbe szóló kifizetéseket.
Még nem ismerik az új előírásokat
Év elején írtunk arról, hogy alapjaiban alakul át a munkaügyi hatóság, s új eszközöket is használni fognak a feketemunka ellen. A tavaszi építőipari vizsgálat során az ellenőrök azt állapították meg, hogy ezekről még szinte semmit sem hallottak a munkáltatók, de még az ügyeket intéző könyvelők sem. Többségüket a kiszabott büntetés döbbentette rá arra, hogy akit feketemunkával lepleznek le, azt most legalább egy hónapra kötelező lesz visszamenőleg is bejelenteni. Tehát nem az ellenőrzés napjától kell dátumozni a bejelentést, hanem plusz egy hónappal visszamenőleg meg kell fizetni valamennyi közterhet a dolgozó után. Nagy Csaba
————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–
Hova léphet be a munkaügyi ellenőr?
Egy olvasónk panaszolta, hogy magánterületre léptek be hozzá a munkaügyi ellenőrök – szerinte jogtalanul. Feljogosítja-e az ellenőröket valamilyen jogszabály arra, hogy mondjuk egy családi ház területén végezzenek ellenőrzést és igazoltassák az ott dolgozó embereket?
A munkaügyi ellenőröknek – ma nevükön a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőreinek bárhova belépési joguk van, ahol munkavégzés zajlik. Az erről szóló törvény úgy fogalmaz, hogy „valamennyi foglalkoztatási helyszínen“ előzetes bejelentés nélkül ellenőrzést végezhetnek (2020. évi CXXXV. tv. 8.§ 3.). Egy családi ház kertje valóban magánterület. Ám ha ott jól láthatóan építési munka zajlik, akkor az a munkát végző építési vállalkozó munkaterülete. A vállalkozás munkaterülete pedig egy olyan foglalkoztatási helyszín, amit a hatóság jogszerűen ellenőrizhet.
Az ellenőrzés során az ellenőr a munkaterületen minden helyiségbe beléphet, hang- és képfelvételt készíthet, amit később az eljárás során fel is használhat. Ellenőrizheti a területen dolgozó valamennyi személyt, megvizsgálhatja, hogy milyen jogcímen tartózkodnak ott. Ha felmerül a gyanú, hogy esetleg feketén dolgoznak, akkor a feltételezett munkáltatónak kell igazolnia, hogy ez nem így van.
Komoly probléma adódhat például a területen megjelenő segítő családtagok, barátok közreműködéséből. Bárki is vesz részt a munkában, annak megfelelő papírokkal kell rendelkeznie. Ha családtag, rokon, barát vesz részt az építésben, azzal kössünk úgynevezett ingyenes megbízási szerződést. Egy ilyen szerződés aláírásával a munkaügyi ellenőröktől is védve lehetünk, mert az érintett rokon vagy barát igazolni tudja, hogy milyen jogcímen dolgozik az építkezésen. Csak arra vigyázzunk, hogy az ellenőrök nem azt nézik, hogy mi van a papírra írva, hanem tényleges tartalmuk alapján vizsgálják meg a jogviszonyokat. Hiába írunk ingyenes segítő szerződést, ha az illető kötött munkaidőben dolgozik, vagy valami más módon kiderül, hogy rendes díjazásért végzi a névleg segítő munkát a házépítésen.
————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–
Nagy Csaba
