Alkoholszonda, drogteszt a munkahelyen

Egy-egy jól sikerült buli után néha meglepő eredmények születnének, ha a munkáltató rászánná magát a dolgozók ellenőrzésére. Vannak olyan munkakörök, ahol szinte kötelező a szigor fenntartása, mert kicsit sem engedhető meg a munka spicces állapotban. Meddig mehet el a munkáltató, megszondáztathatja-e munkakezdés előtt vagy akár munka közben az embereket?

„Jön be reggel az ember, a muslincák szinte döngenek a feje körül, ahogy mászik fel az állványra. Ha megszondáztatom, haza is kell küldenem, hiszen látszik rajta, hogy nem kakaóval kezdte a napot. Ha félrenézek és nem csinálok semmit, még leesik az állványról és én mehetek helyette a bíróságra“ – dohog a vállalkozó, akinek már nem először gyűlik meg a baja a hideg ellen reggeli kupicával védekező embereivel. A munkahelyen tilos alkoholt fogyasztani, ezt az alkalmazottak is tudják. Nem is itt isznak, hanem még reggel, munkába érkezés előtt töltik magukba az italt. Nem is látnak benne semmi rosszat. Hideg van, s úgy gondolják, hogy a reggeli fél decivel senkinek sem ártanak. 

Munkáltatóként máshogyan kell látnunk ezt a helyzetet. Az alkoholos befolyásoltság életveszélyt jelent, ha az ember gépekkel dolgozik, vagy éppen az állvány tetején kell dolgozni. Ez egy örök harc a munkáltató és a munkások között, s a vállalkozók közül nagyon sokan nem tudják, hogy milyen eszközhöz nyúlhatnak a probléma megoldására. 

A legtöbb munkakörben egyébként nem tiltja törvény az alkoholfogyasztást – pontosabban a közvetlen tiltás helyett a jogszabályok a munkáltató vállára helyezik ennek a felelősségét. A kivételek közé tartozik például a gépkocsivezetői munkakör, ahol a jogszabályok nulla toleranciát írnak elő az alkoholos állapottal szemben. Más esetben azonban a munkáltató feladata, hogy a munkavégzés biztonságos körülményeit megteremtse, s ennek részeként kell azt is meghatároznia, hogy eltűri-e, ha akár egy csepp alkoholt is fogyasztanak dolgozói munka előtt vagy munkavégzés közben. A munkáltató tehát hozhat ezzel kapcsolatos saját szabályokat, így akár a teljes tiltást és hozzá kapcsolódva a szigorú ellenőrzést is elrendelheti. 

A munkáltató döntése, hogy mi fér bele

A munka törvénykönyve lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy dolgozóját akár technikai eszközökkel is ellenőrizze munkavégzés közben. Ellenőrizheti a munkavégzés minőségét, de akár azt is, hogy az illető munkára képes állapotban van-e reggel és bármikor a nap folyamán. Ezt a paragrafust legtöbbször a számítógépes munkákkal kapcsolatban szokták megemlíteni. Pedig nem csak az internetezésre vonatkozik, bármilyen más ellenőrzésre is érvényes lehet. Ez lehet az alapja az ittasnak tűnő dolgozó szondáztatásának is. A törvényszöveg értelmében tehát a munkáltató a dolgozónak

• ellenőrizheti a munkaviszonnyal összefüggő magatartását
• az ellenőrzéshez technikai eszközt is alkalmazhat
• erről a dolgozót előzetesen írásban tájékoztatnia kell (2012. évi I. tv. 11/A.§).  

A törvény nem csak a munkáltatót kötelezi a biztonságos munkahely megteremtésére, de a dolgozókat is arra, hogy betartsák a szabályokat. Mindenki köteles az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és ezt az állapotot a munkaidő végéig megőrizni (52. §). Az pedig már a munkáltató előírása, hogy mit tekintünk munkára képes állapotnak. 

Ahhoz tehát, hogy a munkahelyi szondáztatást bevezethessük, nem kell más, mint leírni ennek a szabályzatát, s ezt megismertetni előre a munkatársakkal. Szabályzatra azért van szükség, hogy ne vádolhassanak minket részrehajló, vagy ötletszerű döntésekkel. Előre le kell fektetni, hogy mit akarunk elérni és ehhez milyen eszközöket és milyen módszereket fogunk használni. 

Például végig kell gondolnunk, hogy a vállalkozásnál lévő munkakörök közül melyiknél mi lehet a kockázata az alkoholos befolyásoltságnak. Dönthetünk úgy is, hogy teljes szigort, nulla toleranciát alkalmazunk minden munkakörre, de úgy is, hogy csak a veszélyesnek minősülő munkáknál tiltjuk teljesen az alkoholos állapotot. Azt is gondoljuk végig, egy milyen alkoholszintet tartunk elfogadhatatlannak. Egyáltalán nem mindegy, hogy valaki ma reggel ivott meg két felest, vagy csak kicsit másnapos az illető és még a tegnap esti ünneplés nyomait mutatja ki a szonda. 

Az eljárások kidolgozása során arra kell ügyelnünk, hogy a munkáltató nem élhet vissza a hatalmával. Az ellenőrzés nem válhat zaklatóvá, személyes bosszúvá egy kiszemelt munkavállalóval szemben. Nem tehetjük meg, hogy egy valakit rendszeresen megszondáztatunk, mert tudjuk róla, hogy szokott inni, a többiekkel meg nem foglalkozunk. Ha bevezetjük a szondáztatást vagy más előírásokat alkalmazunk, akkor azt következetesen kell megtennünk, előre leírt szempontok alapján. Így például döntsük el, milyen módszert akarunk alkalmazni: 

• munkába állás előtti vizsgálatot rendelünk el mindenki számára
• rendszeres tesztelést vezetünk be, de csak bizonyos munkakörök betöltői számára (pl. sofőrök, magasban dolgozók)
• alkalmi szúrópróbaszerű tesztelést végzünk, ami mindenkit érinthet
• alkalmi tesztelést végzünk, de csak alapos gyanú esetén
• csak baleset, vagy más, rendkívüli esemény bekövetkezése esetén végzünk tesztet az érintettek számára.

Meg kell határozni azt is, hogy a tesztet mikor, ki végezheti, milyen körülmények között. Például előírhatjuk, hogy csak tanú jelenlétében lehet tesztet elvégezni. Pontosítanunk kell azt is, hogy mi történik pozitív eredmény esetén, főleg akkor, ha az érintett szerint nem hiteles ez az eredmény. Például rögzítjük, hogy ha nem ismeri el az eredményt, akkor elkísérjük vérvizsgálatra. Ha az is pozitív eredményt hoz, akkor ő fizeti a vizsgálat díját és természetesen viseli a pozitív eredmény következményeit is.

Ha az eredmény pozitív, akkor az eljárásról mindenképpen készítünk jegyzőkönyvet, melyet tanúval is írassunk alá. Akkor is vegyük fel a jegyzőkönyvet, ha első ilyen alkalom volt és nem akarunk nagyobb ügyet csinálni belőle. Lehet, hogy többször is elfordul majd a jövőben, s akkor már szükségünk lehet annak igazolására, hogy visszatérő magatartásról van szó.  

Mi történik pozitív eredmény esetén?

Előre át kell gondolnunk azt is, mi történjen, ha valaki fennakad a szűrőn és kiderül, hogy ittasan jött dolgozni. Ha az alkoholmentes állapotot a munkavégzés feltételeként írjuk elő, akkor ő aznap már nem dolgozhat. Haza kell küldenünk, hiszen nincs munkára képes állapotban. Természetesen bért arra a napra nem fizetünk, a napot bérfizetéssel nem járó, igazolt távolétként könyveljük el. Súlyosan esetben, visszaeső dolgozó esetén az ittasság az azonnali hatályú felmondást is megalapozhatja, hiszen ez szándékos kötelességszegésnek tekinthető a dolgozó részéről. 

Nagy Csaba