Átalakítja a kormány az önkormányzatok építési jogköreit szabályozó törvényeket. A változást azzal indokolják, hogy egyszerűbb legyen az engedélyezési eljárás. Egységessé és egyszerűbben elérhetővé válhatnak a helyi építési előírások. A településrendezési terv lesz a HÉSZ, és ezek egy országosan egységes rendszerben kerülnek fel az internetre. Egyúttal teljes mélységükben átalakítják az önkormányzati jogköröket. Egy önkormányzatnak néha beleszólása sem lesz abba, hogy mi épülhet meg a területén, mert minden döntési jog a kormány kezébe kerül. A törvénymódosításról cikkünk írása idején még nem szavazott a parlament. Ha elfogadják, akkor az új szabályok júliustól léphetnek életbe.
Migránsokat nem sokat látunk az utcán, ennek ellenére Magyarország 2016 óta megszakítás nélkül tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben él. Az erről még 2016 márciusában hozott rendeletét a kormány félévente újra és újra meghosszabbítja. Mindennapi életünket ez látszólag nem nagyon befolyásolja – nincsenek járőröző katonák az utcákon, nincsenek olyan korlátozások, mint amilyeneket a járványhelyzet miatt kellett elrendelni. Szép lassan meg is feledkezünk arról, hogy jogilag ötödik éve válsághelyzetben élünk. Pedig nagyon is vannak a mindennapi életre ható következményei.
A településrendezéssel kapcsolatos, most éppen módosítás alatt álló törvény például kifejezetten a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére ad lehetőséget a kormánynak egyes rendkívüli intézkedések meghozatalára. Ártatlannak tűnik e felhatalmazás, hiszen csak a válsághelyzet idején léphet életbe – de mint látjuk, öt éve folyamatosan válsághelyzetben élünk.
Csorbulnak az önkormányzat jogai
E felhatalmazás lényege, hogy válsághelyzet idején a kormány rendeletben meghatározhatja a településrendezési és építési követelményeket. Ha a helyi önkormányzat meglévő szabályai ellentétesek ezzel a rendelkezéssel, akkor a helyi szabályok nem alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy válsághelyzet idején a kormánynak jogában áll átírni bármely önkormányzat saját településrendezési tervét, megváltoztatni bármit, amit meg akar változtatni. Ha például az önkormányzat lakóépületekkel szeretne megtölteni egy területet, de a kormány egy újabb sportcsarnokot akar oda építeni, akkor ezt az önkormányzat nem tudja többé megakadályozni. A kormány azt épít, amit akar, a helyi önkormányzat tiltakozása ellenére is. És mindezt a bevándorlás elleni válsághelyzet indokolja, bár nem igazán értjük, mi összefüggés lehet az építésügy és a bevándorlás között.
A közelmúltban például két balatoni település is építési tilalmat rendelt el a túlépítés megelőzésére, megakadályozására. Előbb Paloznak, majd a Zánka közelében fekvő Szentantalfa önkormányzata döntött úgy, hogy változtatási tilalmat rendelnek el a falu területén (Szentantalfa esetén a külterületén, a népszerű szőlőhegyen). Nem lehet telket alakítani, új építményt létrehozni, meglévőt átalakítani mindaddig, amíg az önkormányzat nem végez a helyi rendezési terv felülvizsgálatával. A cél az, hogy megállítsák, megakadályozzák a tájidegen épületek elburjánzását. Nem akarják, hogy a gyönyörű panorámával rendelkező szőlőhegy százmilliós villák lebetonozott övezetévé váljon. Ha viszont a parlament elfogadja ezt a törvényt, akkor ilyen esetekben a kormány kiveheti a falu kezéből az összes eszközt, amivel eddig rendelkeztek. Nem kell más, mint egy kellően nagy befolyással rendelkező ember, aki éppen ott szeretne nyaralót építeni, s már meg is születik a község helyi terveit felülíró kormányrendelet. A Miniszterelnökségnek még annyi kötelezettsége sem lesz, hogy egyeztessen a helyi önkormányzattal, megtudakolják a helyben élők szándékait.
A kormánynak a válsághelyzeten túl is lehetősége lesz beavatkozni a helyi rendezési előírásokba. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a kormány egyes területekre a helyi építési szabályzattól eltérő szabályokat állapítson meg. Erre eddig is volt lehetőség, de csak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építések esetén. A jövőben nem kell ilyen indoklás, tehát a kormány így közvetlenül, bárhol átírhatja az egyes településekre érvényes rendezési követelményeket.
Könnyebben megtalálhatók lesznek a helyi építési mutatók, előírások
A migrációs válsághelyzetre vonatkozó rendkívüli intézkedések bevezetésén túl a törvényjavaslat valóban a települési fejlesztési dokumentumok egyszerűsítésére törekszik. Jelenleg az önkormányzatoknak 4 különböző dokumentumot kell használniuk. Ezek:
– a településfejlesztési koncepció
– integrált településfejlesztési stratégia
– településszerkezeti terv
– helyi építési szabályzat és szabályozási terv.
Ebből a négyből a jövőben kettő marad: a településfejlesztési és a településrendezési terv. A két dokumentumot együtt településtervnek hívják majd.
A településfejlesztési terv egy szöveges dokumentum. Ez az, ami meghatározza a település jövőképét, fejlesztési céljait. Az egyes célokhoz fejlesztési akcióterületeket rendel, javaslatot tesz ezek hasznosítására. Ezzel a dokumentummal összhangban készül el a települési rendezési terv, ami valójában a helyi építési szabályzatot (HÉSZ-t) jelenti. Azaz tervezőként, építtetőként nem kell sok változástól tartanunk ezzel kapcsolatban: eddig a HÉSZ-re kellett leginkább figyelni, most majd ugyanezt megtaláljuk a településrendezési tervben.
E szabályzatnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
– az építési övezet térképi megjelenítését
– a megengedett legnagyobb beépítettséget, a megengedett legnagyobb beépítési magasságot, a legkisebb zöldfelületi mértéket, a közműellátás és járműelhelyezés követelményeit, valamint az elhelyezhető és tiltott rendeltetéseket
– a telekalakítás szabályait
– érintettség esetén az országos és helyi építészeti örökségvédelemmel, régészettel, környezet- és természetvédelemmel, valamint honvédelemmel kapcsolatos rendelkezést
– a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre, valamint a honvédelmi és katonai célú területekre vonatkozó védőterületet és védőtávolságot.
A fentieken túl megmarad még a településképről szóló helyi rendelet is, bár a vele kapcsolatos eljárás kicsit megváltozik. Eddig a településképpel kapcsolatos eljárások, azaz véleményalkotás, bejelentési eljárás és kötelezés a törvény szerint a polgármester jogkörébe tartoztak. A jövőben ezt a jogkört a polgármestertől az önkormányzat veszi át (a polgármestert így leszavazhatja a helyi testület).
Ha elfogadják a törvényjavaslatot, akkor az önkormányzatoknak belátható időn belül újra át kell tekinteniük fejlesztési dokumentumokat, át kell dolgozni mindenütt a helyi terveket. A részletekről egyelőre nem tudni semmit, a tervekkel kapcsolatos pontos elvárásokat majd a törvény elfogadása után egy kormányrendelet fogja meghatározni.
Újdonság lesz, hogy a településrendezési terveket egy országosan egységes rendszerben interneten is elérhetővé teszik majd. Ez sokat jelenthet a felhasználóknak is, de az önkormányzatoknak is – kénytelenek lesznek például országosan egységes rendszer szerint készíteni el a terveiket. Ez az E-TÉR, amiről információt találunk még például az e-epites.hu portálon a területrendezés menüben, vagy az uj.lechnerkozpont.hu/oldal/e-ter címen.
Nagy Csaba
