Típustervek – Jó lehet ez nekünk?

A mintaterv-katalógusból az építtető, mint egy magazinból választhatja ki új otthononát. Új házat szeretne? Milyet, mekkorát? Vagy kádárkockáját újítaná fel? Típustervvel vagy egyedi elképzelések szerint? De vajon tervezőként valódi segítség a mintaterv, vagy nagyjából ugyanannyi munka, mintha teljesen magunktól dolgoznánk? Kivitelezőként adhatunk árajánlatot csak a minta­tervre, vagy ez még édeskevés?  

Mi is az a mintaterv-katalógus?

Az ingyenes típustervek még 2019 végén kerültek fel az internetre, nemrég pedig a családügyi miniszter hívta fel rájuk a figyelmet.

A mintatervkatalogus.hu oldalon nemcsak új házakra találhatunk ingyenes típusterveket, hanem kádárkockák felújítására is. A katalógusban összesen 96 terv szerepel, látványtervekkel együtt. Ezek közül a következő szempontok szerint lehet választani:

– új épület építése vagy kockaház átalakítása,

– szobák száma (1-2, 3-4, 5-6 vagy több),

– alapterület,

– család (felnőttek és gyerekek száma),

– beépítési mód (oldalhatáron álló, ikres, szabadonálló, szabadonálló saroktelek vagy tanya),

– tetőforma (utcára merőleges vagy azzal párhuzamos nyeregtető, sátortető)

– a telek lejtése (vízszintes sík, utca felé lejtő, utcáról ellejtő telek vagy meredek lejtő).

A tervek elkészítésekor azt is figyelembe vették, hogy azok feleljenek meg az egyszerű bejelentés feltételeinek, és az energetikai szempontok is előtérbe kerültek. A kockaház tulajdonosok pedig hasznos ötleteket kaphatnak például arra, hogyan lehet 2 szobából 3 olyat kialakítani, ami a mai lakáshasználati szokásoknak jobban megfelel.

Mennyire használhatóak a tervek?

Tegyük fel, hogy jön egy építtető a tervezőirodánkba: hoztam magammal egy típustervet, vállalja-e? Mennyibe kerül, ugye így sokkal olcsóbb lesz? Csak itt-ott kell kicsit módosítani rajta, tényleg apróságok. Remélem, akkor nem kell azt a sok fajta mérnököt megkeresni és gyorsabb is lesz minden!

Erre mit tehetünk, tervezőként? Persze először megnézzük, hogy az építtető melyik tervet választotta. Eleve nem mindegyik terv mellé készültek kiviteli tervek, közel kétharmaduk csak vázlatterv. Ha az ügyfél terve csak vázlatterv, akkor nem tartalmazza például a helyszínrajzot, műszaki leírást, gépészeti és egyéb terveket és a pontos költségvetést. Ahol találhatunk kiviteli tervet is, azt használat előtt sokszor át kell alakítani. (A típusterveket készítő tervezőket lemondatták a szerzői jogokról, így módosításkor nincs szükség a hozzájárulásukra.)

Egyik esetben sem lesz gyorsabb a tervezés egy perccel sem, főleg, hogy szakági tervezők is ugyanúgy kellenek. Fel kell tehát hívnunk az építtető figyelmét, hogy szüksége lesz statikusra, gépészeti és villamossági mérnökre (ők kötnek felhasználási szerződést a Lechner Tudásközponttal és készítik el a részletes terveket). Lehet, hogy ez csalódás lesz neki, hiszen a „sok fajta mérnök” nem lesz ingyen, akár milliós összegről is beszélhetünk. Az ingyenes vázlatterv, amit hozott magával, a tervezési költségek körülbelül 10-15 százalékát teszi ki.

Hiába van a mintaterv, az is a tervezői munka része, hogy minden esetben igazodni kell az előírásokhoz. Ha nem felelünk meg a HÉSZ-nek (Helyi Építési Szabályzat), akkor az építtető büntetésre és visszabontásra számíthat. Ezek költségeit pedig valószínűleg számon kéri majd a tervezőn.

Ilyen oldalról nézve lehet, hogy a mintatervet lobogtató építtetőnél egyszerűbb dolgunk lenne egy olyan ügyféllel, aki egy kockás papíron behozná az ötleteit, elvárásait és azt megbeszélve, a nulláról kezdve kellene elkészítenünk a terveket.

Kivitelezőként hasonló problémák merülhetnek fel. Jön az építtető a típustervvel és árajánlatot kér rá. Ilyenkor is még sok módosítás történhet a végleges költségekben, ezért nem célszerű ezeket a terveket előre beárazni. Ha nagyon muszáj, lehet előzetesen számolni költségeket, de azzal az ügyfél nem sokra megy.

A gond a tálalással van

Rezsnyák Péter, építész szerint a gond a tálalással van. Az építtetők olyan tervet szeretnének, amin már nem kell csinálni semmit. De a legtöbb mintaterven változtatni kell. Tudatosítani kellett volna, hogy ezek vázlatok, amikből ötleteket lehet gyűjteni. Egy ötlet még nem kész terv, azt a helyszínre kell alkalmazni, átalakítani, azaz mindenképpen szükség van szakember bevonására.

Nála egyébként eddig nem merült fel a típustervek használata. – A legtöbb építtető egyedit akar. Egyedi ház, egyedi kert, egyedi tető, egyedi konyha. Sokszor előfordul, hogy például egy bejárati ajtó vagyonokba kerül, mert egyedi – mondja. Korábban ő is készített típusterv-változatokat, de nem igazán volt rájuk kereslet.

A tervezési díj töredékét szeretnék fizetni 

A Péter által készített kérdőív szerint az építtetők legtöbbje már látott típustervet. Szerintük ez egy olyan terv, amit változtatás nélkül vagy kisebb változtatásokkal meg lehet építeni. A válaszadók negyede találkozott olyan tervvel, ami tetszik neki és meg is építené. 25%-uk 3-4 dolgot változtatna rajta, szintén negyedük ötletként használná, ugyanennyien egyáltalán nem használnának ilyet.

Zömében azért nyúlnának a típustervekhez, mert az átgondolt, azonnal láthatják, hogy milyen, és időt takaríthatnának meg vele. Emellett úgy gondolják, hogy pénzt lehet spórolni, és nem kell statikussal, energetikussal stb. bajlódni. Zavarónak találják, hogy sok minden már el van döntve, saját ötletekre nincs esély, vagy például, hogy két ugyanolyan ház lenne az utcában. 90%-uk csak a szokásos díj felét vagy negyedét fizetné ki egy típusterv módosításáért, telekre illesztéséért.

Az építtetők nem veszik figyelembe, hogy a tervezőnek pár kis módosítás is ugyanannyi munka, így nem túl valószínű, hogy a terv a negyedébe fog kerülni a végén. Péter szerint amit egy „polcról levehető terv” segít, az az építészeti munka legfeljebb negyede. Ugyanakkor a teljes tervcsomag ettől nem lesz 25 %-kal olcsóbb, mert a földmérő, statikus munkája megmarad. Lényegében 10-15 % lesz a lehetséges megtakarítás. Ez pedig távol áll a megrendelői elképzelésektől.

A becsült költségekkel sem árt óvatosan bánni

Számos tervhez nem tartozik becsült költség, csak ott szerepel, ahol kiviteli terv is van. Új házak építésére egyébként 75 mintatervet találhatunk, 41,7 millió forintos költségtől 106,5 millió forintosig. Kockaházak felújítására 21 terv van. Itt az árak szintén nagyon vegyesek, 33,8 millió forinttól 72,8 millió forintig is el lehet menni..

De nézzünk egy példát a költségszámításra! Egy új, 4 szobás, 120 négyzetméteres házra keresünk tervet, 4 fős családnak. Szabadonálló beépítéssel, sík telken építkezünk. A költségek végösszege itt 61.508.000 forint. A szerkezetépítésre 24.684.000 forintot számoltak ki, ebben benne van a földmunka, az alapozás, a falak, az aljzatok, az ácsszerkezet és a vakolás. A további szerkezeti és szakipari munkák 22.442.000 forintba kerülnek. Ez tartalmazza a tetőfedést, a burkolást, a bádogos munkákat, a nyílászárókat, a felületképzést és a szigetelést. Beépített bútorokra 840.000 forintot költhetünk, ebből konyhabútort és beépített szekrényt vásárolhatunk. A gépészet 6.236.000 forintot tesz ki. Ez a hideg-melegvíz ellátást, hűtést-fűtést, légtechnikát és a szerelvényeket, szanitereket tartalmazza. A villamosság kiépítése 4.557.000 forint. Végül a külső munkákra, közműépítésre, parkosításra kerítésre 2.750.000 forintot terveztek.

A katalógusban lévő részletezés ennyi. Semmit nem tudunk, hogy a tetőfedés mivel történik, cseréppel vagy lemezzel? A falak miből készülnek? Tégla, könnyűszerkezetes? A nyílászárók fából vagy műanyagból vannak? A fűtésrendszer milyen? Gáz, villany, alternatív? Az egyik terven számolnak térkövezéssel, a másiknál nem. Egy másik terven egy 113 négyzetméteres ház hideg-melegvíz ellátása 939.000 forintból történne, fűtési-hűtési rendszere 1.252.000 forintból, tetőfedése pedig 79.000 (!) forintból… Tehát a katalógusban található költségvetésre nem biztos, hogy alapozni kellene.

Kis Zsuzsanna