Azbeszt: nem csak a palával kell vigyáznunk!

Köztudott, hogy a régi típusú palatetők bontása drága és macerás. Ez “azbesztmentesítési tevékenységnek” minősül, amit megfelelő szakértelemmel, adott szabályok mentén lehet csinálni úgy, hogy az ne jelentsen veszélyt sem a munkát végző, sem a környezetében lévők egészségére. A munkavédelmi ellenőrzések során az azbeszthez kapcsolódó szabályok betartását is ellenőrzi a hatóság. A tapasztalatok alapján a kivitelezők sok esetben még mindig nem tudják, hogy kell eljárni, ha azbesztes anyagokat bontanak.

Az azbeszthez kapcsolódó veszélyek megismerésében és a szabályok ismerteté­sében a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségétől Zellei János volt segítségünkre. Tekintsük át a legfontosabb tudnivalókat!

Tényleg olyan veszélyes?

Az azbeszt hosszú időn keresztül az építőipar szerves része volt. Kiváló tulajdonságai miatt több, mint 3000 féle termékben használták fel. Hőálló, éghetetlen, saválló, lúgálló, olajálló és nem bomlik el soha. Elektromos szigetelőként viselkedik. Az azbesztből készült legjellemzőbb termékek a tűzálló anyagok, tömítések, szűrők, fék- és kuplung betétek, azbesztcement-termékek, valamint a tűz-, hő- és zajvédelmi célra használt azbeszttartalmú szórt vakolatok voltak. Ennyi jó tulajdonság, felhasználási terület mellett jött a villámcsapás, hogy a terméknek súlyos egészségkárosító hatása van. A kutatások szerint daganatos betegségek kiváltója is lehet. 

Az azbeszt rendkívül vékony elemi szálakból áll, amiket hogy ha belélegzünk, könnyen elakadhatnak a légutak szűkebb szakaszaiban vagy eljuthatnak a tüdő léghólyagocskáiba is, viszont szervezetünk nem képes a lebontására. Az állandó irritáció a kötőszövet szaporodását (azbesztózis), valamint a rosszindulatú daganatos betegségek kialakulását okozza. 

Mivel a hatásokat nem azonnal érezzük, sokan hajlamosak nem foglalkozni a következményekkel. Pedig már kis mennyiség is okozhat megbetegedést, ami nem azonnal, hanem 10-40 év elteltével jelentkezik majd. 

A veszélyességére tekintettel hazánkban is – mint az Európai Unió egészében – megindult az azbesztmentesítés. A kapcsolódó termékek előállítása már tilos, de a sokrétű felhasználás miatt még jelen vannak a mindennapokban. Az utolsó azbesztmentesítési támogatás a ‘90-es években volt. Azóta a mentesítés a tulajdonosok pénztárcáját terheli. 

Mivel a káros hatások nem érezhetők azonnal, így a munkavállalókban sokszor nincs veszélyérzet. Ezért is jóval nagyobb a munkáltató felelőssége.

Azbeszt az építőiparban

Az építőiparban alapvetően kétféle azbeszt terméket különböztetnek meg (Azbeszt tartalmú termék bármi lehet, amiben az azbeszt rostok megtalálhatók):

A különbség a táblázat alapján egyértelműen látható. Míg egy erősen kötött azbeszt, például egy hullámpala mennyiségileg is kevesebb veszélyes anyagot tartalmaz, addig egy szigetelésre használt, lazán kötött azbeszt a cement kötési erejének kopásával folyamatosan hullik. Mivel a teljes mentesítés nem történt meg, így még számos helyen találkozhatunk vele. 

Hol találkozhatunk azbeszttel?

A szórt, lazán kötött azbesztet az ‘50-es évektől körülbelül a ’70-es évek végéig előszeretettel használták könnyűszerkezetes épületekben a szerkezet bevonására.

A ‘80-as évekig a tűzszakasz-határt sok esetben azbeszt tartalmú anyaggal zárták le. Panelházakban a pinceszint födémszigetelésére, födémnyílások lezárására használták. Érdekesség, hogy hazánkban 4 gyár gyártott paneleket, ezek közül a győri gyár rendszerében felhasználtak azbeszttartalmú anyagokat. Így a győri, valamint a dunántúli régióban magasabb volt ezek jelenléte.

Találkozhatunk azbeszttel még a tetőkön, palakerítések esetében, illetve bárhol ahol a hullám- vagy síkpala feltűnik. Ez a termék nagy valószínűséggel azbesztet tartalmaz. Próbálták a termékben az azbeszt szálakat mással helyettesíteni, de hazánkba nem jutott be ezekből az elemekből túl nagy mennyiségben.

Az azbeszt tehát nagy mennyiségben főként a régi könnyűszerkezetes épületekben, panel házakban és a palatetőkön lehet jelen. Használták például festékben is, de ezek a magasabb árkategória miatt családi házakban viszonylag kis arányban fordultak elő, gyakrabban iroda-, hivatali épületekben, üzemekben.

Az épületekben található erősen kötött azbeszttartalmú anyagok, amik láthatóan jó állapotban vannak, nincsenek eltörve, nem sérültek, normál használat esetén nem veszélyesek. Évtizedekig fent lehet pl. a hullámpala a tetőn, nem lesz senkinek semmi baja tőle. Ha viszont elkezdjük bontani, megsérül, törik, akkor jelentős mennyiségű azbesztrost juthat a levegőbe és a tüdőnkbe. 

Mi a feladatunk, ha azbeszttel kerülnek kapcsolatba a kollégák?

Láthatjuk, hogy az azbeszt nem veszélytelen, így amennyiben ezzel van dolgunk, úgy meg kell tennünk a védelmi intézkedéseket. A pontos útmutatót megtaláljuk a 12/2006. EüM rendeletben. 

Elsődlegesen azt mondja a rendelet, hogy az azbeszttel, azbeszttartalmú termékkel végzett bontási vagy mentesítési munka megkezdése előtt munkáltatóként nyilatkozni kell arról, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai ismeretek biztosítottak, illetve a tevékenység végzésére jogosult a vállalkozás. Sajnos hazánkban nincs arra vonatkozó nyilvántartás, hogy kik jogosultak azbesztmentesítést végezni. Ezzel szemben vannak olyan nyugat-európai országok, ahol minősítéshez kötik ezt a tevékenységet. Ellenőrzik az alkalmazott eszközöket, vizsgálják a folyamatot, tehát részletesen megnézik, hogy ki nyúlhat ezekhez a veszélyes anyagokhoz. Itthon egy esetleges ellenőrzésen azt fogja a hatóság kérni, hogy igazoljuk, hogy rendelkezünk a megfelelő szaktudással, gyakorlattal. Mikor lesz ez meg? A rendelet értelmében akkor, ha az elmúlt három évben rendszeresen és igazolhatóan hasonló bontási vagy mentesítési tevékenységet végzett a vállalkozás. Hogy lesz valakinek gyakorlata? Több esetben előfordul, hogy hasonló tevékenységet végző vállalkozásból kiválva, az azbesztmentesítés is felkerül a szolgáltatási palettára. 

Talán a nyilvántartás hiányának is köszönhető, hogy a tevékenységet egyre többen végzik tapasztalat nélkül. Viszont a munkavédelmi szabályok betartása alól nem mentesít semmi. Mivel itt súlyos egészségkárosító hatások vannak, ez bizony összetett feladat.

Kockázatértékelés

Minden esetben, amikor felmerül a lehetősége, hogy azbeszttel kerül kapcsolatba a dolgozó, akkor a munkáltató köteles kockázatértékelést készíttetni. Ezt megfelelő munkavédelmi szakemberre kell bízni, aki meghatározza, hogy ténylegesen milyen kockázatokra lehet számítani, és hogy tudunk ellene védekezni.

Ha a szakember számítása, mérése azt igazolja, hogy a munkaterület levegőjében az azbeszt-koncentráció nem haladja meg a határértéket, úgy nem kell bejelentést tenni a munkavédelmi hatóságnak, és nyilvántartási kötelezettségünk sincs. De csak akkor, ha a munkafolyamat:

1. rövid ideig tartó, nem folyamatos karbantartási tevékenység, kizárólag nem morzsálódó, illetve nem porló anyagok felhasználásával;
2. olyan nem sérült anyagok roncsolásmentes eltávolítása, amelyben az azbesztszálak szilárdan kötődnek a beágyazó anyaghoz;
3. jó állapotban lévő azbeszttartalmú anyagok, termékek betokozása, illetve beburkolása.

A legtöbb esetben bejelentési kötelezettséggel kell számolnunk. Olyan alacsony ugyanis a megengedett határérték, hogy ahol azbeszttartalmú anyag van, ott szinte biztos, hogy lesz bejelentési kötelezettség. Egy bontásnál ugyanis a határérték többszörösére is felugrik a levegő azbeszttartalma.

Ha egy épületben vagy anyagban  feltételezhető az azbeszt jelenléte, úgy az ellenkezője bizonyításáig azt azbesztet tartalmazónak kell tekinteni.

Bejelentési kötelezettség

Ha a kockázatértékelés azt igazolja, hogy határérték feletti lehet a koncentráció, úgy a munka megkezdése előtt 15 nappal bejelentést kell tennünk a munkavégzés helye szerinti illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak, mint munkavédelmi hatóságnak. Ezt a következő oldalon elektronikusan meg is lehet tenni: bit.ly/azbeszt.

A bejelentés mellé munkatervet kell csatolni. Ennek a munkatervnek az elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, tehát egy munkavédelmist kell megkérnünk rá, hogy írja meg nekünk. Ebben minden fontos információt összefoglalnak a munkáról, az elejétől egészen a folyamat végéig. Például, hogy milyen védőeszközöket kell használni, mit kell tenni, hogy az aszbesztpor a legkevésbé jusson a munkaterületen kívülre, hogyan tudjuk úgy elbontani és elszállítani az azbesztartalmú anyagot, hogy az környezetvédelmileg is megfelelő legyen stb.

A bejelentés kapcsán más teendőnk nincs, három munkanapon belül a munkavédelmi felügyelőség értesíti az illetékes környezetvédelmi hatóságot. 

Csökkentsük a szintet határérték alá!

A munka során törekedni kell az azbeszttartalmú termékből származó por szintjének csökkentésére, lehetőség szerint a határérték alá. A munkát végzők számát pedig a lehető legkevesebb főben kell meghatározni. Ők megfelelő maszkban, védőöltözetben, szkafanderszerű ruhában dolgoznak (ez általában az egyszer használatos ,,papírruha”). Ha tisztítható munkaruhát használnak a munkatársaink, vagy az utcai ruhájuk szennyeződik azbeszttel, úgy azt elkülönítve kell tárolni, zárt tartályban szabad csak szállítani, és csak megfelelő felszereléssel rendelkező tisztító moshatja majd ki.

Fontos, hogy az azbesztpor a legkisebb mértékben szálljon. Palatetőnél figyelni kell, hogy lehetőség szerint ne törjön az anyag, beltéri mentesítésnél pedig hermetikusan le kell zárni a teret, fóliával, ragasztószalaggal, és ventillátorral vákuumot képezni. A levegőt háromrétegű szűrőberendezés szűri meg, hogy az azbeszt semmiképp ne kerülhessen ki a munkaterületről. 

A mentesítés után az azbeszttartalmú terméket veszélyes hulladékként, zárt csomagolásban kell tárolni, és a megfelelő, engedéllyel rendelkező helyre elszállíttatni. Az erősen kötött anyagot – például a hullámpalát – kétrétegű fóliába kell rakni. A lazán kötöttet két réteg fólia zsákba kell helyezni, melyből az egyik nagyméretű Big Bag zsák lehet. Ez biztosítja a pormentes szigetelést. Ezeken a zsákokon jelölve is van, hogy speciálisan azbeszt törmelék és azbesztcement lapok hulladékszállításához alkalmas. A pala elszállítása engedélyköteles tevékenység, de egy esetben kivételt tesz a hulladéktörvény, amikor az azbesztet tartalmazó építőanyag elszállításához nem kell engedély:

• ha magánszemély tulajdonosnál keletkezett,
• arra alkalmas gyűjtőedényben
• és nem üzletszerű szállítás keretében történik. (2012. évi CLXXXV tv. 12.§ 2c. pontja)

Munkavállalók oktatása

Abban az esetben, ha az embereink ténylegesen vagy feltételezhetően ki vannak téve az azbeszt káros hatásainak, úgy erről őket oktatni kell. Ezt meg kell tenni belépéskor, majd évente, vagy ha változás következik be a körülményekben. 

Az oktatásnak részletesen ki kell térnie az azbesztre, arra, hogy milyen formában kerül vele kapcsolatba, az egészségre gyakorolt hatására – ideértve a dohányzás erősítő hatását is –, a védőeszközökre, a folyamatokra, az orvosi vizsgálatokra, és minden lényeges körülményre, ami a munkafolyamathoz kapcsolódik.

Orvosi vizsgálat

Azbeszttartalmú anyaggal csak az dolgozhat, akinek ezt az orvos megengedi. Az azbeszttel történő munkavégzést tehát meg kell előznie egy orvosi vizsgálatnak. Természetesen az orvosnak jelezni kell, hogy veszélyes anyaggal dolgozna az illető, mivel az ennek megfelelő vizsgálatot kell elvégezni.

Nyilvántartás vezetése

Ha határérték feletti a munkavállaló azbeszt kitettsége, úgy a munkáltató feladata, hogy az érintett munkavállalókról folyamatos nyilvántartást vezessen, és ezt hosszú évekig megőrizze.

Egyéb teendők 

Ha az alkalmazottaink azbesztes anyaggal kerülnek kapcsolatba, vagy ilyet bontanak, akkor munkáltatóként a következőket kell tennünk: 

• a munkaterületet egyértelműen körül kell határolnunk, és figyelmeztető jelzéssel kell ellátnunk (ez zárt térnél a teljes lezárást, míg kültéri munkavégzésnél körülkerítést jelent),
• ide csak azok léphetnek be, akiknek ténylegesen ott kell dolgozniuk
• ezen a területen tilos a dohányzás!
• ki kell jelülnünk olyan helyet, ahol a munkatársaink ehetnek és ihatnak, az azbesztporral szennyeződés kockázata nélkül 
• az azbeszttel dolgozók részére biztosítani kell külön öltözőt, mosdót, zuhanyzót, illemhelyet. Gondoljunk bele, mi lenne, ha az öltözőben az azbesztszálak csak úgy repkednének! 
• a védőeszközöket erre kijelölt, elkülönített helyen kell tárolnunk
• a védőeszközöket minden használat után ellenőrizni és tisztítani kell, a hibás védőeszközt az újbóli használat előtt meg kell javítani vagy ki kell cserélni.

A mentesítést csak szakértelemmel lehetne végezni, ez sajnos sokszor nem így történik. Viszont az egészség védelme érdekében kiemelten fontos, hogy a megfelelő védelmi intézkedéseket betartsák, akik azbeszttel kerülnek kapcsolatba!

Most pedig nézzük a folyamatot egy ábrán szemléltetve!

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Eltávolítás helyett kapszulázás?

Az azbeszt bontása drága és macerás. Ha valami miatt ez nem jöhet szóba, még mindig érdemes elgondolkodni a kapszulázáson. 

Szögezzük le: a bontás majd elszállítás az igazi, végleges megoldás. Így az épület valóban azbesztmentes lesz. De létezik egy másik, olcsóbb megoldás is, ha nem is végleges: a kapszulázás. Ennek az elvégzéséhez is alapos védőintézkedések szükségesek, és számolni kell vele, hogy minden további szerelésnél, megbontásnál újra előkerül az azbesztveszély.

A kapszulázás azt jelenti, hogy a cement-azbeszt lemezekre, sík- vagy hullámpala felületére kiporzást csökkentő bevonatot készítünk. Ez száradás után lezárja a pala felületét, és nem engedi, hogy az azbesztpor kiszálljon.

A munkafolyamatot most a Kerakoll Bioscud terméken mutatjuk be. A hullámpalára (a képen az 1-es) tapadásnövelőt kenünk. (2-es). Ez a Bioscud előtt a saját tapadásnövelőjét, a Bioscud Primert jelenti. Ha ez megszáradt, akkor két réteg Bioscudot kenünk fel (3 és 4). Az anyag szórással is felvihető, így sokkal könnyebben és gyorsabban dolgozhatunk – nagy felületeken ezzel a megoldással sokkal jobban járunk.  

Az anyag előnye, hogy pangó vízre, UV-sugárzásra és az időjárás szélsőségeire sem érzékeny, nem igényel védelmet, és a hullámpala a jégesővel szemben is ellenállóbb lesz. A megszáradt bevonat átlagos rétegvastagságának legalább 0,3 mm vastagnak kell lennie, és egyetlen ponton sem lehet kevesebb 0,25 mm-nél. 

Kovács Nikoletta