Csúszik a munka az előző kivitelező miatt

Hogyan papírozzuk le úgy, hogy ne mi járjunk pórul?

Nehéz tartani a szerződésben vállalt határidőket, ha eleve késve kapjuk meg a munkaterületet. Hogyan biztosítsuk be magunkat, hogy végül ne minket vádoljanak a csúszással, ne adj’ Isten ne tőlünk akarjanak kötbért levonni más hibája miatt? Hogyan vegyük át a munkaterületet, hogyan dokumentáljuk a másik hibáját, hogyan ne vesszünk össze a megrendelővel, és végül hogyan maradjunk a pénzünknél ilyen esetben is? 

Már rég el kellett volna kezdeni a fürdőszoba burkolását, de még mindig nem végzett a gépész. Már több nap a csúszás, de még mindig nem kaptuk meg a munkaterületet. Pedig szorít a határidő, a hónap végén át kellene adni a teljesen felújított lakást. Ha csúszunk, azt rajtunk fogja számon kérni a megrendelő, pedig sok közünk nem volt a másik szaki munkájához. Mi a teendő? 

Mindig legyen írásos szerződés!

A legfontosabb, amit az ehhez hasonló helyzetek megoldására tanácsolni tudunk, hogy mindig legyen írásos szerződés a munkáról. Tudjuk jól, hogy kisebb megbízásoknál, főleg magánszemélynek végzett, lakáson belüli munkáknál ez nem általános – pedig kötelező lenne. Ha szerződést írunk, akkor eleve rákényszerülünk olyan dolgok átgondolására, amik máskülönben talán nem jutnának eszünkbe. Ilyen a határidők kérdése is. 

A szerződésben rögzítsük azt a tényt is, hogy a munkaterület biztosítása az építtető feladata. Ez nem egyezség kérdése, ezt így tartalmazza a Polgári törvénykönyv is. A törvény szerint, ha a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni, akkor a megrendelő köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas állapotban átadni. Ha ezt nem teszi meg időben, vagy átadja ugyan a területet, de nem munkára alkalmas állapotban, akkor ezzel az építtető követ el szerződésszegést. Tehát ezért minket nem hibáztathat. 

A legtöbb kivitelezési szerződés tartalmazza a munkaterület átadásának határidejét, és azt is, hogy ha ez csúszik, akkor a kivitelező határideje ezzel az idővel meghosszabbodik. Csakhogy nem biztos, hogy ez minden esetben elég. Gondoljunk bele: csúszik az előző szaki, mondjuk a gépész. Viszont mi nem állhatunk, nem vakarhatjuk otthon a fülünk tövét, mert nekünk az embereink után ugyanúgy adót kell fizetni, meg egyébként is, pénzt kéne keresnünk. Hiába késik tehát csak két napot a gépész, a másik helyen 2 hetes munkánk van, így nem két napot fogunk késni, hanem két hetet. Persze ha időben szólnak, hogy lesz két nap késés, akkor lehet, hogy arra a helyre megyünk, ahol csak háromnapos meló van. 

Gondoljuk tehát át, hogy nekünk mennyi csúszás fér bele, mennyire rugalmasan tudjuk átütemezni a munkáinkat. A szerződésnek ez a része is csak a két fél megegyezésén múlik. Megállapodhatunk bármiben, például kerülhet ez is a szerződésbe:

“Megrendelő köteles a kivitelezés teljesítési helyét …-ig munkavégzésre alkalmas állapotban a Vállalkozó rendelkezésére bocsátani, és azt a teljesítés idején folyamatosan fenntartani. Amennyiben a Megrendelő a fenti kötelezettségét nem tudja határidőben teljesíteni,  a teljesítési határidő ezen késedelem idejével automatikusan meghosszabbodik. A Megrendelő a késedelemről a Vállalkozót haladéktalanul értesíti.

Amennyiben a munkaterület átadásával a Megrendelő 5 napot meghaladó késedelembe esik, a Vállalkozó a Megrendelővel új időpontot egyeztet. Amennyiben nem tudnak mindkét félnek megfelelő időpontot kitűzni, úgy a Vállalkozó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani. Ez utóbbi két esetben a Megrendelő a Vállalkozónak köteles megtéríteni az okozott kárt.”

Nem az előző szakival kell egyezkedni!

A megrendelő sokszor elvárja, hogy az egymást váltó kivitelezők egyeztessék, hogy ki, mikor végzi a munkát és kinek adja tovább a területet. Csakhogy ez nem a mi dolgunk! 

Mi a megrendelőtől vesszük át a munkaterületet, és neki is adjuk vissza a feladat elvégzése után. Ha az előző mester még nem végzett, akkor nem a mi dolgunk őt sürgetni, számon kérni. A megrendelő dolga, hogy a munka elvégzése után átvegye a területet és tovább adja azt a következő szakembernek.

Mindez azért fontos, mert felelősséget a saját szerződésünk tartalmáért vállalhatunk. Ha leírjuk, hogy az általunk vállalt munka hány munkanapot igényel, akkor ezt a munkaterület átvételétől kell számolni. Ehhez viszont szükség van arra, hogy azt a területet munkára alkalmas állapotban vegyük át a megrendelőtől.

Mit tegyünk, ha megkapjuk a területet, de nem munkára alkalmas állapotban?

Megbeszélünk egy lakásfelújítást, ám az első tervezett napon kiderül, hogy a lakásban még bent állnak a bútorok, miközben burkolatot kellene cserélnünk. Bontás helyett az első nap rakodással telik, miközben ez sem a mi dolgunk lenne.

A törvény lehetővé teszi azt is, hogy ilyen esetben megtagadjuk a munka megkezdését mindaddig, amíg a munkaterület nem lesz alkalmas a tevékenység végzésére. Ha ezt a megrendelő felszólításunk ellenére sem biztosítja, akkor jogosan el is állhatunk a szerződéstől, és még kártérítést is követelhetünk, hiszen saját hibánkon kívül estünk el egy szerződéstől.

Arra is lehetőségünk van, hogy munkára alkalmas állapotba hozzuk a területet, de mindezt a megrendelő költségére tegyük meg. Ezt nem kell az alap vállalkozói díj fejében elvállalni. Ha a bontás előtt még ki is kell hordani a bútorokat a lakásból, akkor a rakodás költségeit jogosan követeljük a megrendelőtől. Természetesen ezt egyeztetni kell vele is. Azt nem tehetjük meg, hogy a munka elvégzése után követelünk egy összeget. De természetesen a szerződésünkbe bevehetjük, mondjuk így:

„Amennyiben a munkaterületet a Megrendelő a Vállalkozó előzetes figyelmeztetése ellenére nem munkavégzésre alkalmas, megfelelő állapotban adta át, úgy a Vállalkozó jogosult azt arra alkalmassá tenni (elpakolni, szemetet összeszedni stb.), az erre fordított idő azonban a teljesítési határidőt meghosszabbítja, emiatt a Vállalkozó késedelembe nem eshet.

A Vállalkozó jogosult az elvégzett munkáról, a felmerült költségekről számlát kiállítani, ami nem képezi részét a szerződésben meghatározott vállalási díjnak.”

Dokumentáljunk mindent!

Mindig szánjuk időt az események és körülmények rögzítésére! Például legyen nyoma, hogy a munkaterületet mikor vettük át és milyen állapotban. Ha nem megfelelő állapotban, akkor mindenképpen fotózzunk! Ha a kivitelezés naplóköteles, akkor ezeket a tényeket az építési naplóban rögzítsük! De ha nincs napló, akkor is legyen írásos nyoma az eseményeknek! Például írjunk egy feljegyzést, amit írassunk alá az építtetővel is! 

Minderre nem azért van szükség, hogy növeljük az amúgy is bőséges papírmunkát. Ezek a lépések minket védenek. Bármennyire is jó a viszony, barátságos a szóbeli megállapodás építtetővel, ez a barátságos hangulat képes egy pillanat alatt megváltozni, amikor valamilyen probléma jelentkezik. A csúszás, a költségnövekedés miatti felelősséget a megbízók többsége azonnal a kivitelezőre akarja hárítani. Fel sem merül bennük, hogy van-e felelősségük a kérdésben.

Ha a közöttünk lévő vita jogi útra terelődik, akkor szükségünk lesz az írásos és képes dokumentumokra. Akkor érvényesíthetjük az álláspontunkat, ha vannak dokumentumaink. Például

• írásos szerződés arról, hogy az építtetőnek milyen munkaterületet, milyen határidővel kell biztosítania
• jegyzőkönyvet az átadás-átvétel pontos idejének feltüntetésével
• írásos és fényképes dokumentáció az átvett területről
• írásos és képes dokumentáció a munka végén az átadásról.

Ha mindezeket betartjuk, akkor remélhetőleg nem minket akarnak majd kötbérezni a másik kivitelező késése miatt, vagy nem minket hibáztatnak, ha megsérül valami a házban, és a tulajdonos szerint csak mi lehettük a hibásak a rongálásban. Védjük magunkat, ne spóroljuk meg a papírmunkát!

Nagy Csaba