Egy decemberben elfogadott törvény két ponton is egyszerűsítette a közműbekötéseket. A változás egyaránt érinti a villamos, víz- és gázhálózatokra csatlakozásokat is.
Mindkét változás a szolgáltatókra hárít több kötelezettséget, nagyobb felelősséget a döntéseikkel kapcsolatban.
Ha nem reagál a szolgáltató, az elfogadást jelent
Az első változás lényege, hogy ha a szolgáltató nem reagál időben a csatlakozási igény benyújtására, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy beleegyeznek a benyújtott tervek szerinti fejlesztésbe. A villamos energiáról szóló törvényben ezt például úgy fogalmazzák meg, hogy ha a hálózati engedélyes a bejelentés után a törvényi határidő lejártát követő napig nem nyilatkozik, akkor a csatlakozással kapcsolatos nyilatkozat megadottnak tekintendő és a csatlakozás a benyújtott, a hálózati csatlakozással összefüggő tervek alapján kivitelezhető. Hasonló tartalmú szöveggel egészült ki a földgázellátásról és a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény is.
Anyagilag is felelnek a döntésükért
A másik változás a szolgáltató anyagi felelősségét erősíti. Ha a szolgáltató a jövőben megalapozatlanul utasítja vissza a csatlakozást, akkor ennek a költségeit a későbbiekben köteles lesz megtéríteni a kérelmezőknek.
A közműcsatlakozással kapcsolatos törvények 2017 óta már tartalmaznak jogérvényesítési lehetőségeket a kérelmezők számára. Ha a szolgáltató nem fogadja el a csatlakozási terveket, akkor az igénylő hatósághoz fordulhat, hogy mondják ki a tervek megfelelőségét. És akkor is fordulhatunk a hatósághoz, ha a szolgáltató megtagadja az elkészült csatlakozás üzembe helyezését. Ezek a lehetőségek egészültek ki most a fent említett új elemekkel. A benyújtott tervek tehát akkor is érvényessé válnak, ha a szolgáltató azokat nem hogy nem fogadja el, hanem egyszerűen nem reagál semmit. A hallgatás most elfogadást jelent. Ez az előírás az indoklás szerint megfordítja az eddigi logikát. Nem az igénylőnek kell a hatósághoz fordulnia és kikényszeríteni az elfogadást, hanem a szolgáltatónak kell lépéseket tennie, ha nem tartja megfelelőnek a benyújtott terveket.
A másik eset pedig az anyagi felelősséget növeli. Például elfogadják az ügyfél csatlakozási terveit, aki ettől számított 4 hónapon belül elkészíti a csatlakozást. A szolgáltató azonban megtagadja annak az üzembe helyezését. Ilyenkor az ügyfél szintén a hatósághoz fordulhat. Kikényszerítheti az üzembe helyezést, s követelheti azt is, hogy a szolgáltató térítse meg neki a csatlakozással kapcsolatos igazolt költségeit.
Nagy Csaba
