Építési biztosítás viharkárok ellen

Míg korábban évek választották el egymástól az emlékezetes viharokat, mára a klímaváltozás miatt egyre inkább a váratlan, rendkívüli erősségű szelekkel és özönvízszerű esőzésekkel járó viharok válnak az új normává. Építkezni márpedig akkor is kell, és főleg nyáron kell. Felkészülhetünk-e biztosítással a nyári viharok okozta károkra? Biztonságban tudhatjuk-e a megbontott szerkezeteket, félkész épületeket? 

A klímaváltozás Magyarországon is egyre fokozódó szélviharokat, ezzel együtt szaporodó viharkárokat hoz magával. Július 10-én a baranyai Sellye községre lecsapó vihar több mint 400 épületet rongált meg a nem egészen 2500 fős településen.

A folyamatban lévő építkezéseknél lényegesen nagyobb a veszély, mint a már megépített, stabil házaknál. A félkész szerkezetek, a megbontott tető, a felhalmozott anyagok, a frissen beépített elemek mind rendkívüli veszélyben vannak a nyári extrém erejű zivatarok idején. A viharokat kikerülni nem tudjuk, fel kell készülnünk a korábbinál veszélyesebb környezetre. Míg korábban azt is meg lehetett úszni kár nélkül, ha elhagytuk a biztosítást, ma már nem szabad kockáztatni.

Sok vitát, akár pereskedést is megelőzhetünk, ha a biztosítás kérdését már a munkák megkezdése előtt tisztázzuk az építtetővel. Döntsük el, hogy ki köt biztosítást, és mire köt biztosítást: mire terjed ki a mi szerződésünk, és mi az, ami mindenképpen a tulajdonos feladata kell, hogy maradjon!

A felelősségbiztosítás nem erre való

Minden fővállalkozó kivitelezőnek 2017 óta rendelkeznie kell felelősségbiztosítással. Ez a biztosítás azonban nem véd az építés során bekövetkező elemi károk ellen. A felelősségbiztosítás arra az esetre nyújt fedezetet, ha mi (vagy valamelyik alvállalkozónk) a munka során kárt okozunk az építtetőnek vagy egy harmadik félnek. Például úgy állunk be egy munkagéppel az udvarba, hogy kidöntjük a szomszéd kerítését. Ugyancsak ez a biztosítás fedezi a hibás építésből eredő károkat, például azt, ha a hibásan kivitelezett alapozás miatt megsüllyed az egész épület.

Építési-szerelési biztosítás

Sok biztosító kínál kifejezetten építőipari kivitelezésre szóló, határozott időre szóló biztosítást. A szerződés ebben az esetben a kivitelezés idejére érvényes. Tehát nem egy konkrét, előre meghatározott dátumra szerződünk, hanem rugalmasan, az építkezés végéig szól a biztosítás. A kockázatviselés többnyire az épület használatba vételével szűnik meg.

Egy ilyen szerződés fedezetet nyújt minden olyan véletlen, váratlan kár ellen, amikor károsodnak az építés helyszínén lévő munkaeszközök és a szerkezetek. A biztosítás kiterjedhet

– az építési anyagokra

– a gépekre, eszközökre

– az építéshez kapcsolódó szerkezetekre (állványok)

– a megépített és félkész szerkezetekre

– meglévő épületrészekre

– és a károk helyreállításának költségeire egyaránt.

A biztosítások egy része tartalmaz felelősségi elemeket is. Azaz fedezetet nyújthat egy ilyen biztosítás például az anyag- és kivitelezési hibákra is. A fő profilja e biztosításoknak mégsem ez, sokkal inkább az építés során bekövetkező véletlen események, elemi károk és külön kiegészítéssel a lopások elleni biztosítás. Ne feledkezzünk el ez utóbbiról sem, ha biztosítást kötünk! Az építés helyszínén gyakran nagyértékű építőanyagot halmozunk fel, melynek a lopása, rongálása milliós károkat okozhat. A hírek szerint legnagyobb veszély a gépészeti elemeket fenyegeti – radiátorok, csövek, csaptelepek könnyen kapóssá válhatnak megfelelő védelem nélkül.

Amire biztosan nem terjed ki a biztosítás, bármelyik társaságnál is kötjük meg:

– bírságok, büntetések

– anyaghiány, lopás (többnyire csak külön kiegészítéssel, a biztosító által elvárt védelmi eszközök használatával, például kerítéssel és biztonsági őrzéssel)

– szállítással kapcsolatos károk

– azbeszt okozta károk

– nem biztosítható eszközök, például kéziszerszámok stb.

Az építtető is köthet biztosítást

A kivitelezési biztosítások szerződője a legtöbb esetben a kivitelezést végző vállalkozó, de akár az építtető is köthet ilyen biztosítást. Logikusnak tűnhet ez a lépés is. Hiszen övé az ingatlan, így az ingatlanban esett kárt is neki kellene viselnie. Sok esetben ő vásárolta a felhalmozott építőanyagot is, tehát annak a kára is neki okozna veszteséget. Ha tetőcsere közben lecsap a vihar és beáznak a lakószobák, akkor az ő lakása szenved jelentős károkat. Elemi érdeke tehát a védelem biztosítása.

Ilyen esetben azért ne gondoljuk azt, hogy akkor a biztosítás kérdése kipipálva, s nekünk már nincs gondunk ezzel a kérdéssel. Ez nem így van, hiszen az építtető által kötött biztosítás valószínűleg nem fogja fedezni az építéshez használt gépeink és egyéb eszközeink kárát.

Az építtető által kötött biztosítás lehet például a meglévő lakásbiztosításának a kiterjesztése az építés alatt álló ingatlanra vagy ingatlanrészre is. Ám ezekről tudni kell, hogy többnyire csak a megnevezett kockázatokra nyújtanak fedezetet. Például az építés alatt álló rész viharkárára igen, de arra már nem, ha az építést végző cég alkalmazottjának a hibájából sérül meg a ház valamelyik része.

A kárenyhítést elvárja a biztosító

A biztosítás az előre nem látható eseményekkel szemben ad védelmet. Általában egy biztosító sem fizeti ki a kárt, ha az eseményt elkerülhettük volna, vagy legalább az előre látható jelek alapján felkészülhettünk volna rá. Nem várható el tőlünk, hogy mindent aránytalanul túlbiztosítsunk, de azt meg kell csinálni, ami adott helyzetben általában szokás. Az építőiparban számítani kell a rossz időre, így például tetőcsere esetén fel kell készülni a megbontott szerkezetek védelmére, ideiglenes letakarására. Egészen biztos, hogy a biztosító sokkal kedvezőtlenebbül fogja megítélni a kártérítés kérdését, ha azt tapasztalják, hogy a vállalkozó semmit sem tett a kár elkerülése vagy legalább csökkentése érdekében. Tetőcsere esetén például ha vihar várható, akkor legalább ne hagyjuk teljesen lefedés nélkül az épületet. Legalább a födémre terítsünk fóliát, amíg nincs fent a tetőszerkezet, hogy védjük az alatta lévő helyiségeket a beázástól. Lássuk be: ha mi magunk nem teszünk semmi óvintézkedést, az olyan, mintha a kocsiban hagynánk nyitott ajtó mellett a kulcsot és a forgalmit, majd mennénk a biztosítóhoz, hogy ellopták a járművet.

Nincs kártérítés, ha megszegjük a szabályokat

Fontos kitétele valamennyi biztosító szerződési feltételeinek, hogy elutasítják a kártérítést, ha a kár összefüggésbe hozható valamilyen szabály megszegésével. Így különösen oda kell figyelnünk például a munkavédelmi előírások betartására. Be kell tartanunk a gyártói előírásokat, a készülékek használati utasításait, a szabványokat, jogszabályokat, mert ha ezeket megsértjük, az alapot adhat a biztosítónak, hogy elutasítsa a kártérítési igényt.

Nagy Csaba

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–

Spórolás miatt terjed az alulbiztosítás

A sellyei megrongált házak nagy részére semmilyen biztosítást sem kötöttek a tulajdonosok. Ez nem ritka ma Magyarországon. Főleg a szegényebb településeken jellemző, hogy a lakóházakat semmilyen biztosítás sem védi. Az azonban városi környezetben sem  ritkaság, hogy az otthonok jelentősen alulbiztosítottak, így a tulajdonosok egy katasztrófa esetén sem kapnának annyi pénzt a biztosítótól, amennyiből újraindíthatnák az életüket. 

Alulbiztosításnak azt nevezzük, amikor egy ingatlant alacsonyabb összegre biztosítanak, mint amennyit az ingatlan ér. Minél jobban drágulnak az ingatlanok, annál több lesz alulbiztosított. A tulajdonos ugyanis megköti a lakásbiztosítását piaci értéken. Egy évvel később azonban azzal szembesül, hogy a biztosító szerint a korábban például 30 millióra biztosított ház ma már 35 milliót ér, s ennek megfelelően fel kellene emelni a szerződéses összeget. Csakhogy a biztosított érték emelése a díj emelésével is jár – ezt pedig a tulajdonos már nem akarja vállalni. Marad az eredeti biztosítási összeg, ami így évről-évre alacsonyabb lesz, mint amennyire egy biztosítási esemény esetén szükség lenne. 

Ez problémát akkor jelent, ha a kár bekövetkezik. Leég a család háza, vagy egy hirtelen árvíz miatt lakhatatlanná válik. Az akkor már mondjuk 50 milliót érő ház továbbra is csak 30 milliós biztosítással rendelkezik. Így ha a kár 100%, akkor a biztosító nem 50-et, hanem 30-at fog a lakóknak megtéríteni. ők pedig ott állnak majd tönkremenve, mert az alulbiztosítás miatt kapott alacsony összegből nem tudják újjáépíteni az otthonukat. 

————————————————————————————————————————————————————————————————————————————–