Építkezünk: ki felel a sittért?

Nincs építkezés sitt nélkül. Azt már mindenki tudja, hogy ezt nem az erdőbe kell kiborítani, de az már kevésbé világos, hogy kinek pontosan mi a feladata a keletkező szeméttel. Kinek a dolga elszállítani? Ki tartja nyilván mennyi hulladék keletkezett? Mit és hogyan kell dokumentálni? 

Az építkezés során a keletkező hulladékokkal szinte mindenkinek dolga van. Egyrészt az építtetőnek, másrészt a kivitelezőnek, de még a felelős műszaki vezetőnek is feladatot ad a jogalkotó. 

A jogszabályok főként az e-naplós építéseket szabályozzák, de máshol is érdemes ezeket a szabályokat alkalmazni. Az építési hulladékokat ugyanis nemcsak az építési hatóság ellenőrzi, hanem a szintén a kormányhivatal berkeiben található, tavaly újjáalakult hulladékgazdálkodási hatóság is.

A sitt elszállítását már az elején tisztázni kell

Tegyük fel, hogy egy családi házat építenénk. A tervek, engedélyek megvannak, kezdődhet a kivitelezés. Az első feladat, még a munkálatok megkezdése előtt, hogy kivitelezési szerződést kell kötni az építtetővel, mégpedig írásban. A kivitelezési szerződésben pedig már előre rögzíteni kell, hogy kinek a feladata lesz az építés során keletkező hulladékok elszállítása: a kivitelezőé vagy az építtetőé. Arra is van lehetőség, hogy egy hulladékszállítót, pl.: egy konténeres céget nevezzünk meg. Ez esetben ellenőrizzük, hogy a megbízott cég rendelkezik-e hulladékkezelési engedéllyel! Magyarán írjuk be a hulladékkezelési engedély számát a kivitelezési szerződésbe!

Ki tartja nyilván a hulladékot?

Bárhogy is egyezzünk meg a hulladékok elszállításáról, a nyilvántartása minden esetben kivitelezői feladat lesz. A keletkezett hulladékok mennyiségét vezetni kell az építési naplóban, mégpedig fajtánként:

Ez eddig oké, de ugye ezt nem a kőműves Lali fogja naponta megtenni? Természetesen nem. Az építési hulladékok naprakész vezetése a felelős műszaki vezető feladata. Tehát az FMV szemre vagy méréssel megállapítja, hogy mennyi és milyen fajta hulladék keletkezett, és azt felviszi az e-naplóba. Valamint azt is feljegyzi, ha hulladék elszállítás történt. Természetesen amikor nem keletkezik hulladék, akkor ezt nem kell megtenni. A lényeg, hogy egy reális adat legyen arról, hogy mikor mennyi szemét keletkezett az adott építkezésen.

A hulladék elszállításakor kapott hulladékszállítási mérlegjegyeket naponta, vagy akár egyben, az építkezés befejezésekor is feltöltheti az FMV az e-naplóba. Természetesen lehet eltérés a mérlegjegy és a becslés alapján felvitt adatokban. Emiatt nem kell aggódni, ha normális mértékű a különbség, a hulladékgazdálkodási hatóság nem fog belekötni. Például nem gond, ha van egy kis mennyiségi eltérés, vagy más hulladék kóddal veszi be a szeméttelep, mint amit beírtunk. De ha mi például 1 tonna földről nyilatkoztunk, és kiderül, hogy 800 tonnát helyeztek egy önkormányzati gödörben a falu szélén, az már nem oké.

A hulladékokkal akkor is foglalkozni kell, ha a ház elkészült. Az építési területen elvileg nem maradhat a sitt. A felelős műszaki vezetőnek ekkor az a feladata, hogy nyilatkozzon az e-naplóban, hogy pontosan mennyi hulladék keletkezett az építés során. Ehhez érdemes az építési hulladék nyilvántartó lapot is kitölteni (191/2009. kr. 5. melléklet), s mellé feltölteni az összes hulladékszállításról szóló dokumentumot. Az FMV(k) nyilatkozata(i) alapján az e-napló összesítő lapján a fővállalkozó kivitelező fog nyilatkozni arról, hogy a sitt mennyisége elérte-e a jogszabályban meghatározott küszöbértéket (lásd táblázat). Ha igen, akkor az e-naplóba ide is fel kell tölteni az építési hulladék nyilvántartó lapot, és mellé a befogadói nyilatkozatokat, ugyanis ezeket a dokumentumokat nemcsak az építési, hanem a hulladékgazdálkodási hatóság is keresni fogja. 

Az építtető honnan tudja, hogy mi történt a sittel?

A kivitelező felelős műszaki vezetőjének a hulladékok nyilvántartása mellett az is a feladata, hogy értesítse az építtetőt, ha a keletkezett építési törmelék mennyisége elérte a jogszabályban meghatározott küszöbértéket. Az építtetőt is az e-napló felületén érdemes tájékoztatni arról, hogy “túl” sok a szemét. Ha nincs e-napló, akkor ez történhet e-mail útján vagy akár személyesen is.

Nagyon fontos, hogy az építtető is tudjon róla, mi lett a sittel, ugyanis neki is van még ezzel feladata. Kevesen tudják, de az építési engedélyben mindig van egy tájékoztatás, ami felhívja az építtető figyelmét, hogy amennyiben az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte a jogszabályban meghatározott küszöbértéket, akkor a használatbavételi engedély kézhezvétele után 30 napon belül meg kell küldenie a hulladékgazdálkodási hatóságnak az építési hulladék nyilvántartó lapot, csatolva természetesen a szeméttelen kapott befogadói nyilatkozatokat. A gyakorlatban ezeket a dokumentumokat általában a használatbavételi engedélynél csatolják, ami szintén jó megoldás.

A kivitelező hogyan számol el a hulladékkal?

Mindig annak kell elszámolni a hulladékkal, akié a hulladék. Ezt nem mindig könnyű eldönteni, és sajnos nem egységes az erre vonatkozó szabályok értelmezése. Alapvetően az építkezés során keletkező hulladék nem a kivitelezőé, hanem az építtetőé. Viszont, ahogy már írtuk, a felek megállapodhatnak úgy is, hogy a kivitelező viszi el a sittet a szeméttelepre. Ehhez nem kell a kivitelezőnek külön hulladékos engedély, és az éves hulladékos bevallásban sem kell szerepelnie ennek a mennyiségnek. Sőt! Az építtetőnek sem kell az egyszeri építkezés után hulladékbevallást készítenie, hiszen egyszeri, a kivitelezéshez kapcsolódó hulladék keletkezésről van csak szó.

Viszont, ha kivitelező nem egyenesen a szeméttelepre viszi a sittet, hanem a saját telephelyén gyűjtögeti, és ott mobil törővel aprítja, vagy csak később szállítja el a szemetet, ahhoz már a hulladékgazdálkodási hatóság engedélye kell hozzá. A kivitelező telephelyére beszállított hulladékokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, és az éves hulladékbevallás is kötelező.

Megjegyeznénk, ha a kivitelezőről kiderül, hogyha nem a szeméttelepre, hanem valahova máshova viszi a hulladékot (pl.: erdő szélére vagy pince útnak), azért hulladékgazdálkodási bírság jár. 

Melléktermék vagy hulladék?

Az építési hulladékok elég nagy része nem kimondottan szemét, máshol vagy máshogy újból felhasználható. Alapvetően a hulladékgazdálkodás célja is az, hogy minél kevesebb szemét kerüljön a szeméttelepre, és ha lehet, hasznosítsuk újra a hulladékokat. Csakhogy a kusza jogszabályok és az eltérő értelmezések miatt nem egyértelműek a játékszabályok, még a hatóságok számára sem. A gond leginkább az, hogy nehéz megállapítani mikor tekintünk valamit csupán mellékterméknek és mikortól hulladéknak. Ez azért fontos, mert a mellékterméket simán újra lehet hasznosítani, viszont a hulladék hasznosításához már a hulladékgazdálkodási hatóság engedélye kell, ami nem olcsó mulatság, tervekkel együtt akár milliós összeg is lehet.

Például a kitermelt földet a saját telkünkön elteríthetjük, viszont ha azt a szomszéd Mari néninél szeretnénk felhasználni, az már elvileg engedélyköteles. Ez nem jó így, de csaknem húsz éve nem finomítottak a szabályozáson. De vannak ennél izgalmasabb példák is, amikre még a hulladékgazdálkodási hatóság sem tudja mindig a választ.

Mi van akkor, ha a hőszigetelő cég a szigetelési maradékát ledarálja és befújt hőszigetelésként máshol hasznosítja? A gond az, hogy tekinthetjük mellékterméknek is a szigetelési maradékot, amit a hulladékkörforgásban tart emberünk, de szemétnek is, amit a darálással akarnak újrahasznosítani. Ha szigorúak akarunk lenni, akkor ezt csak hulladékhasznosítási engedéllyel lehet megtenni. Hiszen ez olyan, mint a mobil törő, ami kimegy az egyes építkezések helyszínére, és ott aprítja a törmeléket. A mobil törőkre egyértelmű, hogy kell hulladékkezelési engedély.

Hasonló példa az is, amikor a műanyag nyílászáró elemeket gyártó cég visszaveszi az ablakot gyártó cégtől a leeső műanyag darabokat, és azokat újrahasznosítja. Ugyanis egyáltalán nem egyértelmű, hogy szemetet vagy alapanyagnak számító mellékterméket vesznek át és olvasztanak be újból. És még sorolhatnánk a hasonló példákat…

A legtöbb hulladékos hatóság jelenleg nem szab ki bírságot az ilyen esetekre, hiszen alapvetően jól, környezetbarát módon hasznosítják a maradékokat. Viszont ez bármikor megváltozhat.

Átalakulóban a hulladékgazdálkodás

A hulladékgazdálkodás szabályozása több, mint húsz éves múltra tekint vissza, azonban részletszabályai sokat változtak az elmúlt egy évben. Tavaly tavasszal létrejött a megyei kormányhivatalokban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság mellett egy új hulladékgazdálkodási hatóság is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy felvettek egy csomó új embert a hivatalba, csak azért, hogy legyen kapacitás a hulladékos szabályok betartásának ellenőrzésére. 

Jelenleg ott tart a dolog, hogy a minisztérium megkezdte bizonyos részletszabályok, egységes jogalkalmazási kérdések összehangolását. Köztük az építési hulladékok kezelésének összehangolását is. Ugyanis nemcsak országosan, hanem akár egy-egy hatóságon belül is másként látják a hulladékos kérdéseket. Az építési hulladékok esetében például probléma, hogy az erre vonatkozó szabályok egy részét az építési jogszabályok tartalmazzák, másik részét pedig elég régi környezetvédelmi szakági jogszabályok. Ezeket frissíteni, modernizálni kéne.

Probléma még az is, hogy hiába kell naprakészen vezetni az építés során keletkező hulladékokat az e-naplóban, az e-naplót a hulladékgazdálkodási hatóság nem látja, csak az építési hatóság. A jövőben erre is megoldást kell keresni. Kivitelezőként pedig jobb, ha felkészülünk a fokozott hatósági ellenőrzésekre.

Forrás: 191/2009 kormányrendelet,  45/2004. BM-KvVM rendelet, 312/2021. kormányrendelet

Király Viktória