Önök kérdezték

Mit kell tenni, ha változik az építtető egyszerű bejelentésnél?

Olvasónk családi házat építene. Az egyszerű bejelentés már megtörtént, az építésfelügyelet el is fogadta a terveket. A banki ügyintézés során azonban kiderült, hogy a hitelfelvételhez nem elég az, hogy csak ő szerepel, mint építtető. Ahhoz, hogy a hitelt megkapják, a felesége nevének is szerepelnie kell az egyszerű bejelentést igazoló dokumentumon. Lehet az építtetőn utólag változtatni?

Igen, egyszerű bejelentésnél is van lehetőség utólag változtatni az építtető személyén. Ezt hivatalosan építtetői jogutódlásnak nevezik. Jogutódláskor nem kell új egyszerű bejelentést tenni, elég átíratni az építtetőt. 

A jogutódlást az ÉTDR-ben kell bejelenteni. A bejelentést megteheti: 

• az eredeti építtető (jogelőd),
• az új építtető (jogutód),
• mindkét esetben a meghatalmazott,
• cégek esetében a cég képviseletére jogosult személy.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az ÉTDR-be kérelmezőként belépve az “új egyszerű bejelentés” gomb legördülő menüjéből kiválasztjuk az  “Egyszerű bejelentés jogutódlás” lehetőséget. Kitöltjük a felületet. Beküldés után az ÉTDR egy PDF formátumú visszaigazolást állít elő. Tehát olvasónk megteheti, hogy a már elfogadott egyszerű bejelentést átíratja a felesége és a saját nevére. 

Jó tudni, hogy a 300 m2-nél nagyobb, egyszerű bejelentéssel épülő lakóházak esetében a jogutód is csak természetes személy lehet, aki saját lakhatsára fogja majd használni a házat. A többi egyszerű bejelentésnél nincs ilyen szigorú szabály, akár cég is lehet az új építtető.

Kell-e új egyszerű bejelentést tenni, ha nem csak az építtető változik, hanem a tervek is? 

Másik olvasónk esetében nemcsak az építtető személye változik, hanem a terveken is változtatnának. Az építkezés még nem kezdődött meg, de már most tudják, hogy a házat más szerkezetű fallal építenék meg. Elég ilyenkor is csak a jogutódlást elintézni, vagy új egyszerű bejelentést kell tenni?

Az egyszerű bejelentéses jogszabály sajnos nem ad konkrét választ. A jogszabály a tervektől való eltérést csak bizonyos esetekben szabályozza. Ha az eltérés érinti:

• az épület alaprajzi méretét (pl.: nagyobb vagy kisebb lesz),
• az épület beépítési magasságát,
• a lakások, önálló rendeltetési egységek számát vagy
• az épület telken belüli elhelyezkedését.

Ezeket a változásokat, ha van, akkor az e-naplóban kell dokumentálni. Ha nincs e-napló, akkor is kellenek a változásról tervek, amiket a hatósági bizonyítvány megkérésénél kell benyújtani az építésfelügyeleti hatóságnak. De! A tervektől való eltérés megvalósítása előtt már az építkezés helyszínén kell lenniük a változást dokumentáló terveknek.

Mivel az egyszerű bejelentés szabályai amúgy is elég kuszák, nem érdemes még tovább bonyolítani a helyzetet. Ha nemcsak az építtető, hanem a tervek is változnak, célszerű új egyszerű bejelentést tenni. Főleg, ha tudjuk, hogy nem lesz e-napló. Sokkal egyszerűbb a későbbiekben mind az építtetőnek, mind a hatóságoknak nyomon követni, hogy mi épül. Mindenki jobban jár.

A tervező saját magának bármit tervezhet?

„Állítólag saját részre tervezői jogosultság nélkül is tervezhetünk házat. Például a statikus megrajzolhatja az építész terveket is. Igaz ez? Ha igen: mi van akkor, ha eladja a statikus a saját részre tervezett házat?”

Ez a hír nem igaz. Új ház építésénél ma már nem működik az, hogy egy kockás lapon megtervezzük a házunkat, és ez alapján a szomszédokkal hétvégente építgetjük. A mai jogszabályok sokkal szigorúbbak, és nem tesznek különbséget, hogy saját magunknak vagy eladásra építjük a házat. Új lakóház tervezéséhez építészre, statikusra biztosan mindig szükség lesz, és a legtöbb esetben gépészre és villamosmérnökre is. Nemcsak az engedélyes, de az egyszerű bejelentéses családi házak tervdokumentációjában is kötelező megadni a tervezésben részt vett valamennyi tervező nevét, tervezői jogosultsági számát és a tervező(k) saját kezű aláírását. Ezzel nem jó ötlet trükközni.

Ha jogosultság nélkül tervezünk vagy terveztetünk házat, azért építésfelügyeleti bírság jár: az építtetőnek fix 100 000 Ft, a tervezőnek pedig fix 150 000 Ft. Emellett a tervezőtől a kamara akár el is veheti a tervezői jogosultságát, ha többször előfordul, hogy jogosultság nélkül tervez.

Természetesen előfordulhat, hogy egy építész rendelkezik tartószerkezeti tervezői jogosultsággal is, ekkor mindkét területen tervezhet magának és bárki másnak is. 

Jó tudni azt is, hogy az építési jogszabályok szerint az elkészült ház bármikor eladható, akkor sincs időbeli korlát az eladásra, ha az saját részre épült. Az eladást nem befolyásolja, hogy az építész saját magának tervezett.

A jogosultság nélküli tervezés, esetleg a kockás füzet verzió csak azoknál a felújításoknál fogadható el, ahol még kiviteli tervek sem kellenek, és biztosan nem nyúlnak a ház tartószerkezetéhez.

Mit tegyünk, ha visszaélnek a tervezői jogosultságunkkal?

Van annál komolyabb vétség is, mint hogy valaki tervezői jogosultság nélkül tervez. Olvasónknak, mint statikus tervezőnek az jutott tudomására, hogy visszaélnek a tervezői jogosultságával. Mégpedig úgy, hogy az ÉTDR-be az egyszerű bejelentéses családi ház statikai munkarészén az ő neve, kamarai száma szerepel, és a nevében alá is írta valaki a terveket még feltöltés előtt. Mit lehet tenni ez esetben? Előszedhetik-e később a statikust, ha összedől a ház?

Ha valaki a tervezői jogosultságunkat hozzájárulásunk nélkül használja, és a nevünkben ad be terveket, az bűncselekmény. Egyrészt okirathamisítás, valamint a csalás vádja is felmerül, mivel az elkövetőnek valószínűleg anyagi haszna is származott abból, hogy nem kellett a tervezőnek fizetnie a tervekért. Ha valakinek ilyen vagy hasonló eset a tudomására jut, azonnal feljelentést kell tennie a rendőrségen ismeretlen tettes ellen. Ezután a nyomozó hatóságnak a feladata, hogy kiderítse, hogy ki és hogyan töltötte fel a jogosulatlan terveket az ÉTDR rendszerbe. 

Megnyugtató, hogy a károsult statikus tervező nem felelős azért, hogy feltöltötték a nevében a terveket, mivel ő maga a bűncselekmény áldozata. 

A könnyűszerkezetes házat nem a minősített rendszerrel építik meg

Könnyűszerkezetes házat építenek egyszerű bejelentéssel. A tervek megvannak, a hatóság el is fogadta azokat. Az építtető azonban úgy gondolta, hogy a minősített (ETA) szerkezetek helyett, a meglévő tervek alapján egy áccsal olcsóbban kihozza a házat. Természetesen a tervezőnek ez nem tetszik, amit jelzett is az építtető felé. Mit tegyen a tervező, ha tudomására jutott a csalás? Kaphat-e így használatbavételt az épület?

Ma Magyarországon könnyűszerkezetes házat csak minősített rendszerből, vagy minősített alapanyagokból összeálló rendszer szerint lehet építeni. (Sajnos utóbbi nemigazán működik még hazánkban, mert nem nagyon lehet minősített faanyagot kapni.) Bármelyik verzió is áll fenn, a minősített rendszer röviden azt jelenti, hogy az épület szerkezeteinek az ÉMI által kiadott engedéllyel, úgynevezett ETA vagy NMÉ számmal kell rendelkeznie. (Az ETA az Európai Műszaki Értékelés, az NMÉ a Nemzeti Műszaki Értékelés). Ezek a számok a beadott terveken is szerepelnek. 

Hogyha nem a minősített rendszer szerint, vagy nem minősített faanyagból építik meg a házat, hanem csak felhasználják az ETA-számot, akkor az bűncselekménynek minősül. Ha a tervezőnek ilyen csalás jut tudomására, érdemes rendőrségi feljelentést tennie, valamint jeleznie a problémát az építésfelügyelet felé is. Ha ezt nem teszi meg, a tervezői jogosultságát is kockáztatja. Ha menet közben nem derül ki a turpisság, simán előfordulhat, hogy megkapja az épület a használatbavételt, hiszen a hatóság azt fogja látni, hogy minden a tervek szerint zajlott.

Megcsúszott az adminisztráció…

Az építési munkát még 2020-ban rendelte meg a külföldi tulajdonos, amit azóta az előlegszámla alapján ki is fizetett a kivitelezőnek. A Covid miatt azonban a megrendelő nem tudott hazautazni, ezért a kivitelezési szerződést sem írták még alá. A kivitelező közben már végzett is, csakhogy a munka egyébként e-naplós lenne. Ezt a kivitelezési szerződés hiányában ezidáig nem vezették, sőt még meg sem nyitották. Hogyan lehet orvosolni utólag ezt a problémát?

Az e-naplóban nem lehet visszadátumozni a bejegyzéseket. Ezért a nem naplózott részek dokumentálását úgy lehet megtenni szabályosan, ha felkérnek egy műszaki szakértőt. A műszaki szakértő kimegy a helyszínre, és leellenőrzi, hogy a már meglévő részek a terveknek megfelelően készültek-e el. Ha az elkészült részek rendben vannak, akkor a műszaki szakértő véleményét egy eseti bejegyzéssel együtt fel kell tölteni az e-naplóba. Ezt a későbbiekben az építésfelügyelet is látni fogja, és nem köt bele később a nem naplózott részekbe. Ezután pedig az építkezés befejezéséig vezethető az e-napló.

Megjegyeznénk, hogy nagy szerencséjük volt, hogy ez idáig nem buktak le. Komoly építésfelügyeleti bírság jár azért, ha valaki nem nyitja meg és nem vezeti az e-naplót, és nemcsak az építtetőnek, hanem a kivitelezőnek is. A napló nem vezetésére a járvány sem mentség. Ma már lehetőség van elektronikusan is aláírni a dokumentumokat (AVDH-val), és az e-napló is megnyitható bárhonnan. Két év alatt pedig még postai úton is bőven megfordult volna a kivitelezési szerződés, és a kivitelező nyugodtan vezethette volna az e-naplót.

Mit kezdjünk az “új műszak” rubrikával?

Az e-napló felületén újonnan megjelent egy  „új műszak” elnevezésű rubrika a létszámadatoknál. Kell vele valamit csinálni?

A Lechner Tudásközpont tájékoztatása szerint az „új műszak” elnevezésű rubrikát nem kötelező kitölteni, sőt bizonyos esetekben maga az e-napló felület sem engedi ezt (például a napi jelentéseknél). Az új rovatban a folyamatos műszakot, illetve a nem folyamatos műszakot lehet rögzíteni. Vagyis, ha több műszakban dolgoznak, és az egyik brigád levonulása után még aznap jön a másik, akkor ezt itt lehet vezetni. Ha erre nincs szükség, nem kell kitölteni.

Király Viktória