Építő Élet hírek

Várakozáson felül teljesített az építőipar, de kevesebb az új szerződés

Meghaladta a várakozásokat az építőipar novemberi teljesítménye, és a kevesebb új szerződés mellett is van elég megrendelés – reagáltak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira az MTI-nek nyilatkozó elemzők. Novemberben 12,3 százalékkal nőtt az építőipar termelése az előző év azonos időszakához képest, 2021 első tizenegy hónapjában pedig 11,2 százalékkal.

A megkötött új szerződések mennyisége viszont 50 százalékkal csökkent. Ezt az elemzők részben az állami beruházások csökkenésének tulajdonítják. Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a kereslet ezzel együtt is kiemelkedő, és az adatok annak ellenére kedvezőek, hogy az építőipar az előző év azonos időszakában is jól teljesített.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője úgy véli, hogy az otthonteremtési és felújítási támogatások kedvezően hatottak az építőiparra, és visszatérni látszanak a magyar piacra a külföldi befektetők is. Szerinte a keresletet a hitelkamatok emelkedése fékezheti, bár ezt a zöldhitel részben ellensúlyozhatja. Nagyobb kihívásnak tartja az alapanyag-ellátást és azok drágulását, ami kivitelezések és beruházások csúszását is okozhatja. Az exportkorlátozás némileg javított a helyzeten, de a korábbi alacsony árak várhatóan nem térnek már vissza. Az elemző szerint a nehézségek ellenére a magyar építőipar 2022-ben is jó évet zárhat.

Forrás: MTI

A jövőbiztos energiaellátást kutatja a BME és az MVM

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az MVM Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME).  Az együttműködés keretében közös kutatási programokat indítanak. A klímasemleges gazdaság feltételeit, valamint a villamosenergia-szektort érintő műszaki, üzleti és szabályozási megoldásokat vizsgálják a BME Zéró Karbon Központjának részvételével. Az induló kutatások az energiaközösségek, az elosztói rugalmassági piac, az energiatárolás, az intelligens elosztóhálózati fejlesztések, valamint a kiberbiztonság egymással szorosan összefüggő témaköreit ölelik fel.

Forrás: MTI

Erősen kezdte az évet az ingatlan- és a jelzáloghitel-piac

Erősen kezdte az évet az ingatlan és a jelzáloghitel-piac egyaránt: országosan 10.815 ingatlan-adásvétel bonyolódott januárban, valamint 100 milliárd forint lakáscélú jelzáloghitelt vettek fel az ügyfelek a Duna House pénzügyi részlegének becslése szerint. A Duna House szakértői februárban és márciusban a kereslet további élénkülésére számítanak. a lakáspiacon. A korábbi évek adatait vizsgálva a januári ingatlanpiaci aktivitás átlagosnak mondható. A 100 milliárd forintnyi jelzáloghitel viszont nagyon is kiemelkedő: 2020-ban 80 milliárd, 2021-ben mindössze 59 milliárd forintos havi összeggel indult az év. Egyelőre tehát nem érződik erősen a kamatemelések hatása, a beadott igényekben azonban már látszik az új igénylések mérséklődése, így a következő hónapokban csökkenésre számítanak a cég szakemberei. A vásárlók az egyre dráguló piaci hitelek mellett a támogatott hitelek és a családtámogatási kedvezmények nyújtotta kedvezményes lehetőségeket próbálják kihasználni – írták.

Forrás: MTI

Nem elég alaposak a faimportőrök a Nébih vizsgálatai szerint

A Nébih tavaly fokozottan ellenőrizte a harmadik országokból érkező fatermékekkel kapcsolatos jogsértéseket. Az Európai Unión kívüli országokból fát, faterméket importáló piaci szereplők vizsgálata során 15 esetben hiányosságok pótlására kötelezték az érintetteket, a hat legsúlyosabb szabálysértőt pedig eltiltották a kereskedelmi tevékenység gyakorlásától.

Főleg az Ukrajnából, Oroszországból és Fehéroroszországból származó szállítmányok kerültek górcső alá. Az importáló kereskedők kötelessége annak biztosítása, hogy az Európai Unió piacán ne kerülhessen forgalomba illegális kitermelésből származó fa és fatermék. Ennek érdekében egy rendszert  kell létrehozniuk és működtetniük, ez a DSS. Ezt az ellenőrzöttek több mint fele nem dolgozta ki. Mások kidolgozták ugyan, de az tévedéseket tartalmazott, vagy nem igazodott valós kereskedelmi tevékenységükhöz. Arra is volt példa, hogy az importőr nem alkalmazta a gyakorlatban a saját DDS-ében foglalt előírásokat. A szakemberek ezért a jövőben fokozottan vizsgálják a DDS meglétét, mindenekelőtt annak tartalmi megfelelőségét és gyakorlati alkalmazását.

Forrás: Nébih

Átlépte az 1 milliót a budapesti új lakások átlagos négyzetméterára

Kiugró lakásépítési kedv, fokozódó kínálat és erős kereslet jellemzi az új lakóingatlanok piacát. A budapesti átlagos négyzetméterárak januárban áttörték az 1 millió forintos lélektani határt, amire korábban nem volt példa – derül ki az ingatlan.com elemzéséből. Már tavaly megugrott a lakásépítési kedv, ami az idén és a következő évben sok újlakás-átadást vetít előre.

A múlt év első tizenegy hónapjában több mint 27 ezer lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, ami 20 százalékkal több, mint amennyi 2020 teljes egészében született – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A lakásépítések tehát biztosítják az egyre terebélyesedő kínálatot, miközben a kereslet is egyre erősebb, ami az árak emelkedésében is látható. Januárban rekordot döntött az új lakóingatlanok budapesti piaca: az átlagos négyzetméterár éves szinten 17 százalékos emelkedés eredményeként 1,03 millió forintra kúszott. Budapesten már csak 11 olyan kerület van, ahol az átlagos négyzetméterárak elmaradnak a milliós szinttől.

A három legdrágább városrész az I., a II. és a XII. kerület, ahol 1,7-1,9 millió forintnál jár az átlagár, ami az egy évvel korábbi szintet 14-42 százalékkal múlja felül. A három legnagyobb, legjelentősebb kínálattal rendelkező kerület a III., a XI. és a XIII., ezekben egyenként több mint 500 új lakást kínálnak értékesítésre 1,1-1,2 milliós négyzetméteráron, ami 20-32 százalékos drágulást jelent. Budapesten a XIX., a XX. és a XXI. kerület a legolcsóbb 612-788 ezer forintos négyzetméterárakkal.

A megyeszékhelyek közül Debrecen a legdrágább, 788 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Utána Veszprém és Szeged következik, ebben a két városban 766 ezer és 743 ezer forintra rúgtak az árak, így az éves drágulás 32 és 34 százalékot tett ki. Viszonylag szűk kínálat jellemzi a legalacsonyabb négyzetméterárú megyeszékhelyeket: Kaposváron és Békéscsabán 446 ezer és 500 ezer forintos átlagár szerepelt a kínálatban, ami több mint 10 százalékos csökkenést jelent. Nyíregyháza is az olcsóbb városok közé sorolható, igaz, a 490 ezer forintos ár több mint 20 százalékkal több a tavalyinál.

Forrás: MTI

Alig győzik kijavítani a kontármunkát a szakemberek

A szakemberek 94 százalékának kellett más szakik után kijavítani a kontármunkát az elmúlt két évben. Egyre több az ilyen javítási és helyreállítási munka miatti megkeresés. Egy szakemberre átlagosan évente 2-3 kontármunka javítása jut – derül ki a Mapei Kft. friss felméréséből. A felmérés szerint egy építőipari szakembernek átlagosan legalább 5,5 alkalommal kellett kiszállnia megrendelőkhöz az elmúlt két évben azért, hogy javítást vagy felújítást végezzenek egy korábbi kontár kivitelezés után.

A leggyakrabban csak bontással lehet javítani az elszúrt munkát. Itt jelentős az anyagi kár, mert újból meg kell vásárolni az anyagot és újra ki kell fizetni a munkadíjat. A költség gyakran több, mint az eredeti ár duplája, mert a számlát a bontás költsége is terhelheti. A leggyakoribb probléma a szakszerűtlen kivitelezés javítása. Ide a szakmai ismeret hiányából fakadó hibák tartoznak, mint például a munkafázisok kihagyása, valamint a gondatlanságból eredő hibák, mint a „ferde fal”. De ide sorolhatók a félbehagyott munkák is. A kontárok által okozott károk következő csoportja a nem megfelelő anyagválasztásból eredő minőségi károk, mint a kopogó, felváló burkolatok, laza aljzatok.

A kontárok károkozása a tisztességes szakembereket is sújtja. A válaszadó szakemberek háromnegyedét, pontosan 75 százalékát érte már közvetlen kár a kontárok miatt. A legnagyobb gondot a munkakiesés miatti anyagi veszteség okozza, mert a kontárok gyakran áron alul vállalnak munkát, emiatt elveszik a megbízást a tisztességes szakemberektől. A második leggyakoribb probléma az időveszteség, amit a kontárok által okozott csúszások eredményeznek. A nem megfelelő minőségű kivitelezés, késedelmes teljesítés vagy akár a teljes munka lemondása miatti csúszás a többi szakembert is nehéz helyzet elé állítja, dominóként borítva fel minden további munka ütemezését.

A szakszerűtlen munkák utáni helyreállítás mindig több energiát kíván egy elsőre már végleges megoldásnál. Azonban az ezzel járó extra költségeket már nem szívesen fizetik meg a megrendelők. Joggal csalódottak, mert úgy érzik, hogy egyszer már fizettek. A szakemberek szerint az egész problémának elejét lehetne venni felelős megrendeléssel. Azt tanácsolják a megrendelőknek, hogy csak akkor adjanak megrendelést, ha ismerik a szakembert, látták már a munkáját és a munkája alapján megbízhatónak ítélik. 

Forrás: Mapei