Építő Élet hírek

2022 második felétől lassulhat az ingatlanpiac

Az ingatlanpiaci pörgés lassulására számít az év második felében az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok szerint a sokéves emelkedés után reálértéken stagnálnak a lakáspiaci árak. Ezt a jelenséget erősítheti a kereslet csökkenése, amelyet az otthonteremtési támogatások egy részének kivezetése és a hitelkamatok emelkedése okozhat. Az első háromnegyed éves adatok alapján 2021-ben az ingatlanárak növekedése reálértéken meghaladhatta a 10 százalékot, a forgalom 15 százalékkal nőtt, az adásvételek száma meghaladhatta a 155 ezret. Valkó Dávid megjegyezte, az ingatlanok áremelkedése már 2014 harmadik negyedéve óta folyamatos; hiába torpant meg 2020-ban a piac, nem alakult ki valódi válsághelyzet a vírus hatására. Valkó Dávid rámutatott, a NAV adatai alapján tavaly a fővárosban az eladott ingatlanok átlagos négyzetméterára 697 ezer forint volt, Somogy és Pest megye áll a második helyen, 475 ezer forintos árral, amit Hajdú-Bihar megye követett 437-440 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.

Forrás: MTI

Az ÉVOSZ is beszáll az ukrán háború elől menekülők megsegítésébe

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a tagszervezetei közreműködését kérte az orosz-ukrán háború miatt Magyarországra menekültek átmeneti foglalkoztatásához. Közleményükben kiemelik: az építőipar valamennyi alapszakmájában szakmunkás és mérnök hiány van, ami a menekültek bevonásával is mérsékelhető. Az átmeneti vagy tartós foglalkoztatás a menekültek számára is esély a normális életvitel kialakításához, folytatásához. A munkavállalás lehetőségét a szakszövetség azzal segíti, hogy a munkaadók figyelmébe ajánlja az érdeklődőket, akik az evosz@evosz.hu e-mail címen vagy a (+36-1) 201-0333 telefonszámon jelentkezhetnek. Az ukrajnai menekültek elérhetőségét az ÉVOSZ továbbítja a tagszervezetei felé. 

Forrás: Magyar Építők

Akár 500-600 ezer forintot is hazavihet havonta egy jó burkoló vagy szobafestő

Erről a Világgazdaság című lapnak nyilatkozott egy hidegburkolásban jártas, budapesti székhellyel rendelkező építőipari vállalkozó. Hiába versenyképes ugyanakkor a bérezés, ha rengeteg a megbízhatatlan szakember az ágazatban, és emiatt egyre gyakoribb, hogy a rátermettebb megrendelők inkább maguk végzik el szinte a teljes felújítást, kezdve a villanyszereléstől a burkolási munkálatokon át a szobafestésig – mondta a lapnak szintén egy építési vállalkozó. Forrásaik szerint az ágazatban még mindig jellemző a feketefoglalkoztatás, azaz nemritkán minimálbérre vagy valamilyen alacsony keresetre jelentik be az alkalmazottakat, és a fizetés nagy részét zsebbe adják. Így tehát a félmilliós fizetések nem a bejelentetett munkabérek, és azok papíron így aligha jelennek meg. Senki nem vállalja be, hogy foglalkoztat egy burkolót, ami neki 1,2 millió forintba kerül, hogy ebből a burkoló végül 600-700 ezret kapjon meg. Ennyit egyszerűen nem termel ki. Mindenhol szakmunkáshiány van, szinte már nincs olyan szakma, amely ne küzdene ezzel a problémával – mondta a lap kérdésére Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke a bérrobbanás okairól. A szakember emlékeztetett arra is, hogy a 2008-as válság után, amikor az építőipar jelentősen visszaesett, rengetegen hagyták el a szektort, vagy mentek át multicégekhez, ahol a munkakörülmények is jóval kedvezőbbek voltak. Szerinte a vonzó külföldi munkalehetőségek és a szakmunkáshiány hatására az építőiparban folyamatosan mennek fel a fizetések, emiatt pedig ma már nem a minimálbér vagy a szakmunkásbér-minimum jellemző a piacon. Attól függően tehát, hogy az építőipar melyik szakmájáról van szó, 400-500 ezer forintot tisztán hazavihetnek a dolgozók. A vidéki és fővárosi keresetek között még mindig másfél-kétszeres különbségek lehetnek, de például a Balatonnál is magasabb bérekkel lehet számolni az IPOSZ elnöke szerint. A magasabb fizetés miatt az országon belül is egyre többen ingáznak, és ennek következtében a keleti megyékben is sokat javult a bérhelyzet. Nemcsak a szakmunkások, hanem a segédmunkások fizetése is bőven meghaladja a garantált bérminimumot, ma már napi tízezer forint alatt senki nem megy el dolgozni – emelte ki Németh László.

Forrás: Világgazdaság

Nehézségek várják idén az építőipart

Az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetségének elnöke szerint fantasztikus évet zárt tavaly az építőipar, az idei év azonban nehezebb lesz az állami és önkormányzati megrendelések csökkenése és az infláció miatt, amit csak tetéz az orosz-ukrán háború hatása. Koji László többek között erről beszélt a 7. Országos Építőipari Szakember Találkozón. Emlékeztetett arra, hogy az építőipar 5400 milliárd forintot “épített meg” a múlt évben, ez 13 százalékkal több, mint 2020-ban, egyben 1000 milliárddal meghaladja a 2019-est is. Az ágazat tavaly 375 ezer embernek adott munkát, ami 25 ezerrel haladja meg a járvány előtti utolsó évi adatot. Az idei nehézségeket sorolva az elnök figyelmeztetett arra, hogy felerősödött a keletről nyugatra irányuló munkaerő áramlás, így már egy nemzetközi méretű munkaerőpiacon kell versenyezni, ezért a szakmunkások megtartása érdekében emelni kell a béreket. Hozzátette, hogy talán most van egy olyan pillanat, amikor nem mennek el többen, mint amennyien hazajönnek. Az ÉVOSZ elnöke aggodalmát és együttérzését fejezte ki a háborús helyzet miatt, szerinte az építőiparnak fontos felelőssége, hogy munkát adjon azoknak, aki Ukrajnából érkeznek és dolgozni szeretnének.

Forrás: MTI

Nagy-Britanniában hódít a méh- és madárbarát tégla

Egyes angol önkormányzatok már kötelezővé is tették, hogy az öt méternél magasabb, új építésű házakban méh- és madárbarát téglákat használjanak – írja a The Conversation. Ezek olyan speciális építőanyagok, amelyeket úgy terveztek, hogy kínálják magukat méh- vagy madárfészkeknek. A napfényes helyen lévő, lyukacsos téglákat a magányos, azaz nem kaptárban élő méhek használhatják. Ezek ugyan mézet nem termelnek, de fontos beporzók – az Európai Uniós adatok szerint a méhek az uniós élelmiszertermelés 76 százalékára vannak hatással. A madarak közül a speciális téglákat elsősorban fecskék számára készítik, de otthont biztosíthatnak számos más madárfajnak is. Mivel a fecskék ugyanazt a fészkelőhelyet keresik fel minden évben, a téglák mellett előre felvett fecskehangokkal is bátorítják őket a beköltözésre. De a téglák akár seregélyek vagy denevérek számára is megfelelő fészkelőhelyek lehetnek. A szigetországban például a Green&Blue manufaktúra készít ilyen téglákat. Ezeket a rendes téglák közé lehet beépíteni és már kész is egy madárodú a ház falában. Érdemes ellátogatni a cég weboldalára (www.greenandblue.co.uk), akár Magyarországon is lehet piaca egy ilyen ötletnek.

Forrás: g7.hu