Exkatások: könyvelővel vagy könyvelő nélkül tovább?

Hiába minden tiltakozás, katánk napjai elfogytak. Mindenki lehetőségeket latolgat, számol, tervez, hiszen ki kell találni, hogy merre tovább. Eddig remekül elvoltunk könyvelő nélkül, de ez mostantól is így lesz?

Egyéni vállalkozóként az átalányadó vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó közül választhatunk. Egyik sem olyan egyszerű, mint a kata volt. Mindegyikkel rendszeresen, legalább havonta egyszer foglalkozni kell. 

Mennyi lesz a könyvelési díj?

Arra számíthatunk hogy átalányadózóként kevesebbet fog tőlünk kérni a könyvelő, mintha tételes költségelszámolást kellene csinálnia, de így is körülbelül havi 20-30 ezer Ft-tal kell számolnunk. Ha bonyolultabb a helyzet, akkor még többel. Megpróbálhatjuk könyvelő nélkül is, de azt tudnunk kell, hogy összetettebb számításokra lesz szükségünk, több időt igényel az adminisztráció, több határidőt kell észben tartanunk. 

Nézzük, milyen havi teendők vannak! Miután eldöntöttünk, adminisztráltunk mindent, bejelentettük a T1041-es nyomtatványon is, hogy már nem katásként vagyunk biztosítottak, akkor jöhetnek a havi feladatok. 

Segíthet a számlázó is

A különböző programok is segíthetik az életünket. A Billigo például már fejleszti az átalányadó asszisztenst a programba 

(bit.ly/billingoatalany). Ez kifejezetten az átalányadózást választó egyéni vállalkozások adminisztrációs terheit teszi egyszerűbbé és átláthatóbbá. A szolgáltatás segítségével nyomon követhetjük az adott hónapban fizetendő adóterheket, járulékokat és ellenőrizhetjük az éves átalányadó és az alanyi adómentes (AAM) keretünket. Ez sokban segítheti a munkánkat, de ezeket az adatokat a határidők betartásával az adóhivatalnak is el kell küldeni. 

Bevallások, befizetések 

Eddig az évi egyszeri bevallással – ha az Szja bevallást is beleszámítjuk, akkor kettővel – el voltunk kényeztetve. Fizetnünk pedig jó esetben havi egyszer kellett a katát. Vége ennek a Kánaánnak! Nem elég, hogy nem havi fix, még nem is egy.

Személyi jövedelemadó: negyedévente előleg, évente bevallás

Személyi jövedelemadó bevallást évente kell beadni, ezt jól tudjuk, de az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggően adóelőleget kell fizetni negyedévente. Tehát itt van már egy negyedévente esedékes feladatunk, ki kell számolnunk az szja előlegünk.

Vállalkozói személyi jövedelemadó esetében a számított adóalap után kell fizetnünk az szja-t, miután mindent mérlegre raktunk, pluszt és mínuszt is. 

Átalányadózás esetén a bevételből számított jövedelem mentes részén felüli része után fizetjük. Ez évesítve így néz ki:

bevétel: 6.000.000 Ft

költséghányad: 80 % (építőipar)

jövedelem: 1.200.000 Ft

mentes rész: 1.200.000 Ft 

(éves minimálbér fele)

fizetentő szja: 0 Ft

Előleget fizetni onnantól kell, amikor az adóelőleg-alap meghaladja az 1.200.000 forintot, de csak az ezt meghaladó részre, természetesen miután csökkentettük az adóalap kedvezményekkel. Mik is ezek?

– négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,

– 25 év alatti fiatalok kedvezménye,

– személyi kedvezmény 

– első házasok kedvezménye,

– családi kedvezmény.

A családi kedvezményre jogosult átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt is igénybe vehet, de erre később térünk vissza. Na ezeket már nagy valószínűséggel nem fogják tudni kiszámolni a számlázó programok mellé kapcsolt ,,asszisztensek”. 

Az szja előleget a negyedévet követő hó 12-éig kell elutalni a 10032000-06056353 számlaszámra. A személyi jövedelemadó-bevallásában majd negyedéves bontásban kell szerepeltetni a fizetett adóelőlegeket. 

Járulék, szocho havonta

Az szja-nál gyakrabban kell foglalkoznunk a bérre rakodó közterhekkel, a tb-járulékkal és a szochóval. Ezeket ugyanis havonta kell bevallanunk és befizetnünk. 

TB

A társadalombiztosítási járulék (Tbj.) a jövedelmünk 18,5%-a lesz, amit

– vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivétre kell számolni;

– átalányadózás esetén az átalányban megállapított személyi jövedelemadó-köteles jövedelem után. 

Itt érvényesíthető a már említett családi járulékkedvezmény. Igen! Nem hiba, járulékkedvezmény, a családi adókedvezmény fel nem használt összege. 

Hogy mi lesz a 18,5 %-unk alapja, azt nagyban befolyásolja, hogy minek minősülünk:

– főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, 

– másodfoglalkozású egyéni vállalkozónak (van legalább 36 órás munkaviszonyunk vagy a megadottaknak megfelelő tanulmányokat folytatunk) vagy

– kiegészítő tevékenységet folytatónak (saját jogú nyugdíjasok vagyunk vagy özvegyi nyugdíjban részesülünk, és betöltöttük a nyugdíjkorhatárt).

Első esetben a járulékot legalább a minimálbér/garantált bérminimum után, második esetben a mentes részen felül kell fizetnünk, a harmadik esetben pedig nem kell tb-járulékot fizetnünk. 

Miután sikerült jól kiszámolni a fizetendőt, akkor a következő hónap 12-ig kell bevallani és befizetni is a 10032000-0605580 számlaszámra. A bevallást az idei évben a 2258-as nyomtatványon tudjuk megtenni. (Bevallás 18. sor)

Szocho

A szociális hozzájárulási adó az adóalap 13 százaléka. (Itt is vannak ugyan csökkentő kedvezmények, de szűkebb körben, rokkantság esetén.) 

A szocho alapja a jövedelem, de itt is van egy minimum, ami után főfoglalkozásúként havonta meg kell fizetni a hozzájárulást: ez legalább a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka. Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, akkor eldöntheti, hogy melyik jogviszonyában – az egyéni vállalkozásában vagy a tagi jogviszonya miatt a társaság – fizeti meg a minimum adóalap utáni adót, a másik jogviszonyban csak a tényleges jövedelem lesz az adó alapja.  

Bevallani a járulékokkal együtt havonta kell, az idei évben, ahogy említettük is a 2258-as nyomtatványon. Elutalni a ,,Szociális hozzájárulási adó beszedési számlára” kell, a számlaszám: 10032000-06055912.

A havi teendőinken túl természetesen az iparűzési adóról sem szabad megfeledkezni, amit szintén máshogy kell számolni, mint eddig, de ennek részleteire most nem tértünk ki.

Mi lesz a katás bt.-k sorsa? 

Egyéni vállalkozóként sem rózsás a helyzetünk, de bt.-ként ha lehet, még ennél is rosszabb. Az egyéni vállalkozók különösebb anyagi vonzat nélkül dönthetnek úgy, hogy folytatják tevékenységüket. Társas vállalkozóként a megszüntetésnek, de még a további működésnek is jelentős többletköltségei lesznek (pl. könyvvizsgálat). Bárhogy döntünk szükségünk lesz könyvelőre. Miért?

Továbbműködés esetén a számviteli törvény hatálya alá kerülve barátkozhatunk a kettős könyvvezetés fogalmával, ami már nem egy bevételi nyilvántartás. A bt.-k esetében nincs olyan egyszerűsített adózási forma, mint az egyéni vállalkozóknál az átalányadózás. Itt bizony tételes költségelszámolás lesz, és tevékenységünkhöz igazodva a tao vagy a KIVA kifejezésekkel kell barátkoznunk. Ezek esetében a fizetendőt több tényező is befolyásolhatja, és itt keveredik meg még jobban a helyzet, elérkeztünk az adóalap növelő és csökkentő tételekhez, de ne is bonyolítsuk ennél jobban! Jó vagy rossz hír, hogy miután eldöntöttük, hogy társas vállalkozóként vagy munkaviszonyban tevékenykedünk tovább, úgy az szja, tbj., tao esetében a szocho már ismerős fogalomként fognak előkerülni. 

Mindent összevetve ha a bt. továbbműködtetése mellett döntöttünk, úgy feltétlenül keressünk egy jó könyvelőt, ha eddig még nem tettük meg!

Kovács Nikoletta