Olvasónk szeretne megvásárolni egy befejezésre váró családi házat, aminek évtizedekkel ezelőtt hagyták félbe az építését. Mivel kell számolnia, a befejező építéseket vajon 5 vagy 27 százalékos áfával számlázhatja a kivitelező?
Új építésű ingatlanok esetén idén újra alkalmazhatjuk az 5% áfát, ha a teljesítés ideje 2021. január 1. és 2022. december 31. közé esik. A kérdés az, hogy a hetvenes évek elején félbehagyott, majd most befejezett lakás számítható-e új építésű ingatlannak.
Az áfatörvény az 5%-os adó alkalmazását nem az épület készültségi szintjéhez köti, hanem a használatbavételhez. A kedvezményes adó új ingatlanok értékesítésekor alkalmazható. Új ingatlannak az számít, aminek
– az első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg
– az első használatbavétel megtörtént, de nem régebben, mint az értékesítés előtt 2 évvel.
Ennek alapján tehát egy szerkezetkész, félkész épület mindenképpen új építésű ingatlannak számít, bármikor is kezdték el az építését. Annak nincs jelentősége, hogy mikor kezdődött az építkezés: egy éve vagy a hetvenes évek elején. Ha a tulajdonos most fejezteti be, akkor a használatbavétel most fog megtörténni. Ennek alapján pedig alkalmazható az 5%-os áfa a befejező munkálatokra.
Annak valójában nincs jelentősége, hogy az épületet szerkezetésznek vagy félkésznek mondjuk-e. Ezek nem is hivatalos kifejezések, a jogszabályok csak elvétve használják őket. Ennek megfelelően pontos jelentésük sincs. A szerkezetkész ingatlan meghatározása két helyen szerepel: az illetéktörvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény ír róla egy nagyon rövid, zárójeles definíciót. Ezt is csak mellékesen, annak kapcsán, hogy az szja-törvény szerint lakásnak többek közt akkor nevezhető az építmény, ha készültségi foka eléri a szerkezetkész állapotot. Itt teszi hozzá a törvényalkotó, hogy szerkezetkész állapotnak azt nevezzük, ami elkészült, ráépült tetőszerkezettel rendelkezik. A félkész ingatlannak nincs még ilyen meghatározása sem, ezt a fogalmat a jogszabályok nem használják.
Nagy Csaba
